egy négytagú család ül le a közelemben egy padra, a sarki cukrászdából kijőve
apa (még maszkban) anya és két kisgyerek, egy nagyobb meg egy picike
fagylaltoznak... de a nagyobb fiú felkel és elkezd körbejárni egy köralakú padon, ami egy fát karol át,
nosza, követi a kicsi is...
félek, féltem nehogy leessen, apró lábaival tipeg, majd neki-nekiiramodik, a nagyobb fiú el-elhagyja, nehogy lesodorja... a nagyobb abba is hagyja de a kicsi elbűvölten köröz, nem akar lejönni, élvezi, hiába szólongatják, kedvesen, később erélyesen a fagyival csalogatva, s sijesztgetve azzal, hogy itt hagyják -nem használ semmi, még a fába is belekapaszkodik - itt akar maradni
végül is győz az erőszak
és nagy sirás-rivás lesz a vége
az anya felnyalábolja a picit...a hóna alá véve, s az hiába küszködik...
látom a nagyobb fiú lerakja egy padtámlára a kicsi fagyiját, mert az se kell neki
vigasztalhatatlan...
a bokrok eltakarják, de még mindig hallom a sirásását---
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése