2010. jún. 22.
EMK
ez nem valami SZMK vagy ÜMK (Szülői , vagy Ügyvédi Munkaközösség) vagy egyéb Közösség, röviditése, hanem egy módszeré, az Erőszakmentes Kommunikációra, amit én inkább - a módszer szellemének megfelelően pozitiv fogalmakkal neveznék valahogy igy: az Együttérző Kommunikáció.
mert valahogy ez a lényege: odafigyelés, együttérzés a másik és önmagunk iránt! (bizony ez is fontos, ez a kiindulópont!)
a lényeg, hogy megoldjuk a konfliktusokat, ne okozzunk bántást, és ne is vegyünk magunkra feleslegesen ilyesmiket
tehát a módszer valójában nem csak kommunikációs sémákat tanít, hanem attitüdöt, magatartást, helyes viszonyulást önmagunkhoz és másokhoz. valójában élni tanit (nem csak beszélgetni...)
Dr Marschall B. Rosenberg, pszichológus, A SZAVAK ABLAKOK VAGY FALAK c könyv szerzője tréningeken tanítja az EMK-t... Én is egy agykontroll tanfolyamon, a kiteregetett kézikönyvek közt fedeztem fel a külsőre is tetszetős könyvet, és az ismétlőn, egy-két évvel később szántam rá magam , hogy mégis megveszem. Nem bántam meg. Remélem, gyakorlatban is tudom alkalmazni. (mint ahogy az agykontrollt is előbb "könyvből" tanultam meg...)
és akkor könnyebben értek szót talán..., az esetleges konfliktusokat - nem letagadva, elkerülve, hanem megbeszélve- jól kezelve..., anélkül, hogy fájdalmat okoznék másoknak vagy akár magamnak!
mindenkinek ajánlani tudom ezt a könyvet, ennek a módszernek az elsajátítását, hiszen a kommunikációban is , -legalább- kettőn áll a vásár. és össze vagyunk kapcsolva..., akár tetszik, akár nem... hatunk egymásra, és benne vagyunk egymás életében... ne nehezítsük hát, hanem könnyítsük, szépítsük, gazdagítsuk!
egész röviden a lényege:
figyelni - itélkezés nélkül! -, nem általánosítani, mindig az adott , konkrét helyzetre reagálni) ; érzéseinket pontosan, egyértelműen kifejezni, felelősséget érezni, vállalni az érzéseinkért (is), (és nem másra hárítani, mást hibáztatni miatta!); érthetően kérni (sose követelve!) (pozitív, egyértelmű megfogalmazásban); megérteni a másikat, teljes mértékben (az ő érzéseire, szükségleteire stb is) ráfigyelve - empátiával; (azt hiszem ez a kulcsszó!); ezzel a düh is leszerelhető (egyáltalán a szemrehányást, a másik hibáztatását felejtsük el..., minden a mi viszonyulásunktól függ); az önmagunkhoz való pozitiv, empatikus viszony legalább annyira fontos, sőt, ez a helyes kiindulópont, ráadásul a depressziót is megszünteti...,
legyünk hát együttérzőek önmagunkkal és másokkal - egyszerű ez, nem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése