Az utca meg a játszótér beköltözött a lakásunkba. Ha nyitva az ablak (márpedig nyárvíz idején máshogy nem lehet lélegezni bent), akkor annyi, mintha kint lennénk - a fülünknek legalábbis.)
Már reggel kezdődik a műsor. Az én fekhelyem alatt egy garázs van , ami műhelyként is szolgál, a vele járó fülsiketitő kellemetlen gépzajokkal. De sokszor zajlik az "emberi" kommunikáció is, elég vaskos nyelven és hangon... Ahogy férfiak szoktak, maguk közt. (Valószínű nem is sejtik, hogy mennyire nincsenek "maguk közt"...)
Lányom ablaka játszótérre néz, őt kicsit később kezdik, de annál intenzívebben, szórakoztatni a gyerkőcök. Ma délelőtt egy kisebb melodráma zajlott le két öt éves közt, ahogy lányom elmondásából reprodukálni tudtam az ablaka alatt történteket:
Kisfiú (elhaló hangon) : Petra! Gyere vissza!
Petra (elutasítón, keményen): Nem.
Kisfiú (sírósan):Sohase foglak elfelejteni!
Kisfiú (kicsit később):Hiába imádkozom, nem segít senki!
Kisfiú (még később) (sóhajtva):: Sohase fogom elfelejteni...
Én tegnap egy évtizeddel idősebb korosztályt "hallgattam ki" véletlenül, ugyanitt, elmenvén a padjuk előtt, amin szomorkodva, egymásnak szembefordulva ücsörögtek:
Lány (erősködve): De én téged szeretlek, nem X-t, hidd el!
Fiú (világfájdalmasan): Én már nem is tudom, mit higgyek....
Érdekes, mostanában a lányok törik össze a fiúk szívét? Egész kis kortól? Mintha az én időmben ez is fordítva lett volna....
Vagy erre is rosszul emlékszem?...
1. sultanusbeatus:
VálaszTörlés2007. 06. 19. 15:35
Csak helyre áll a természet rendje, amely szerint már nagyon régóta a nők az "erősebbek". ;-)
Rákattintottam az egyik linkre és megjelent a jól ismert "kockás füzet". Nagyon megörültem neki! :)
VálaszTörlésManapság valóban mások a viszonyok, nekem furcsa, én a régihez vagyok szokva. Még jó, hogy már nem fenyeget az udvarlás veszélye! :)
Sajnos csak töredékeiben van meg...de onnan mentegetek ide...
TörlésMostanàban a lànyok udvarolnak!;)
Te voltàl a mila...?!
VálaszTörlés