ikerkiállitás

 igen

két szolnoki művésztelepes alkotónak egyszerre van kiállitása, két helyszinen, 4-kor a Hagymaházban a szobrász. 5-kor a levéltárvban a festőé...

n

döbbenetesen kevesen , s inkább csak bennfentesek, szervezők, szereplők szállingóznak a hagymaház aulájában, orrom előtt a tévések, interjú , szokásosan az esemény kezdése előtt s belenyúlva az eseményidőbe. nem számit addig talán jönnek... még, de nemigen.

oldalra húzódok a kezdésre rendbontóan egy alacsony asztalra ülve (mert újabban mindig leülök!).

hegedűsöket hallok, meg hivatalos bevezetőt 

aztán átülök a másik oldalra , kezdem felfedezni a kis szobrokat

a nyitó beszédet meglepően szabadon s mármár viccesen tartják a két Gyuriról....

hanem ezek a szobrok illetve kisplasztikák, teljesen elbűvölnek

párbeszédbe is elegyedik velem róluk kedvenc operatöröm, kiemelve egy szobrot amiben érdekes módon mást (az öreget) látok én s mást ő, élete derekán (a szembe szélnek ellenállót) mindenki magát látja bele a műalkotásokba , ez is egyik varázsuk, de a levtári beszélgetés ben a szobrász inkább az operatőrnek ad igazat, amikor épp azt fejtegeti, hogy valami ellenálló erőt akar ábrázolni szobraiban

mikor belépett , félig halka mellette odarebegtem hogy gyönyörködtünk a szobraiban a hházban, de azt hiszem meghallotta (szerencsére)

a festő nem tetszik nekem,  annyira, túl fehér, bár elmeséli, hogy direkt  a bordó falhoz szerkesztette, e ragyogást..

hanem mond valami mellékes figyelemreméltót egy pszichológustól, hogy a gyerekkori traumák ha megválaszolódnak akkor nincs velülk később gond(

(nem tudok nem a saját gyerekkori traumámra gondolni, tényleg nem volt vele gond(om) (?) igaz, anyám leve megnyugtatott, hogy engem szeretget vettg kölül bárhol is voltunk...wegyfajta burokban lehettem (?)

**

ja, és kedvenc operatöröm egyik kedvenc szobor előtt engem is megörökitett örökités közben :I

balkán nagyoperett

 Balkán nagyoperett. A Magvető könyvheti estje a Radnóti Színházban június 12-én 19 órakor.

Ez lesz a 31. közös könyvheti estünk.

Ez lesz az 1. közös könyvheti est, amikor a Turi Tímea és Szegő János lesz a házigazda. Bálint András ugyanis elköszönt ettől a szereptől, de színművészként velünk lesz, néhány műből ő olvas fel.

A Magvető és a Radnóti Színház hagyományos könyvheti estje Fehér Béla utolsó kalandregényéről kapta címét. A kézirat szerkesztését az író még halála előtt lezárta, a regény megjelenését már nem érhette meg.

Az est az emlékezés mellett az újdonságok ünneplése. Darvasi László a novella világtörténetét írta meg Az első izlandi hóregény című könyvében. Tóth Krisztina Kánkán az üvegpadlón című kötetének novellái azt térképezik fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi „négykezes” könyve, a Hullámzó horizont egy fiatal lány rendszerváltás utáni „kalandjait” meséli el Budapesten. A Da Vinci-köd történetei Csabai László kedvenc vidékére, Nyárligetre visznek. Fekete Ádám első regénye, a Megszólítások egy fiatal férfi életét, családi kapcsolatait, szellemi beidegződéseit bontja ki. Az Egy kutya evangéliumának, Schein Gábor verses regényének elbeszélője egy kutya, aki még Názáretben szegődött Jézus mellé. Szijj Ferenc négyszáz négysoros verse kap helyet A madarak tudása című kötetben. Erdős Virág Isten című könyvének versei kíméletlen szókimondással szembesítenek azzal, amilyenné a teremtett világot mi magunk is alakítjuk. Az est a Rongyok című memoár szövegein keresztül megidézi Tüdős Klára izgalmas, a hagyományos keretekbe soha nem egészen illeszkedő alakját.

A könyvheti újdonságokról a két házigazda, Szegő János és Turi Tímea faggatja a szerzőket, műveikből Bálint András, Berényi Nóra Blanka és Krisztik Csaba olvas fel. Közreműködik Sárközy Zoltán (30y).

Jegyvásárlás: https://radnotiszinhaz.jegy.hu/.../magveto-est.../1415958

BORIAK EMLÉKMŰVE (bOR CSERVENKA ZOMBOR

 A CSERVENKAI EMLÉKMŰRÓL MIT LEHET TUDNI?

A cservenkai mészárlás emlékezetének története rendkívül sajátos, mivel a meggyilkolt bori munkaszolgálatosok (köztük Gonda Károly) központi, nagy emlékműve nem magában Cservenkán, hanem a közeli Zombor (Sombor) városában található, míg a tragédia tényleges helyszínén egy szerényebb tábla őrzi az emléküket. [1, 2]

A helyszínekről és az emlékművekről az alábbiakat lehet tudni:

1. A központi bori emlékmű és közös sír (Zombor, Zsidó Temető)

Az áldozatok többségének tényleges nyughelye és hivatalos emlékműve a szombori zsidó temetőben található. [1, 2]

• A története: 1957-ben a belgrádi zsidó hitközségek szövetségének kezdeményezésére exhumálták a cservenkai téglagyár tömegsírjait. A csontokat átszállították a közeli Zombor város zsidó temetőjébe, ahol egy hatalmas közös sírban helyezték őket örök nyugalomra. [1]
• Az emlékmű: A közös sír fölé 1964. április 19-én avattak fel egy márvány emlékművet, melynek költségeit felerészben a budapesti zsidó szervezetek finanszírozták. [1]
• Kialakítása: Egy szürke kőlap emelkedik ki egy lépcsőzetes platformból, amelyen három fekete márványtábla látható. A feliratok szerbhorvát, héber és magyar nyelven olvashatóak. A magyar felirat szerint a fasiszták által 1944 októberében meggyilkolt 700 magyar és jugoszláviai zsidó bori munkaszolgálatos nyugszik alatta. Az emlékmű tetején egy minimalista, vasból készült menóra és egy Dávid-csillag látható. [1]
2. A cservenkai helyszín (A téglagyár és az emléktábla)
Magán a vérengzés tényleges helyszínén, a volt cservenkai Rauch-Glässer-Welker téglagyárban évtizedekig semmilyen jelzés nem volt. [1]
• A helyszín állapota: A háború után a téglagyárat államosították, tovább működött, és folyamatosan ráépítettek az egykori agyagbánya-szakadékokra, ahol a tömegsírok egy része volt. Dr. Csapody Tamás kutatásaiból kiderül, hogy a gyár bővítése miatt több száz áldozat maradványai máig a gyárépületek alatt fekszenek, akiket az 1957-es exhumálás során nem tudtak kiemelni. [1, 2]
• Az emléktábla: 
•  Ma a cservenkai téglagyár bejáratánál található egy szerényebb emléktábla, amely emlékeztet az 1944. október 7–8-i éjszaka brutális eseményeire. A terület ma is ipari zóna, így az egykori "rettenet tere" nem vált klasszikus emlékparkká. [1, 2, 3]
3. Miért lett Zomborban az emlékmű?
A háború után a cservenkai lakosság szinte teljesen kicserélődött. A helyi német (sváb) lakosságot elűzték, és helyükre jórészt olyan telepesek érkeztek, akik semmit sem tudtak a téglagyári mészárlásról, a falu múltjáról vagy a bori zsidókról. Mivel Cservenkán nem maradt zsidó hitközség, a jugoszláv hatóságok és a zsidó szervezetek méltóbbnak és biztonságosabbnak látták, ha a maradványokat a stabilabb és gondozottabb zombori zsidó temetőben helyezik el és ott emelnek nekik állandó mementót. [1, 2]
Ha szeretnéd, meg tudom keresni, hogy a Csapody-féle fotódokumentációban milyen egyéb cservenkai helyszínek (például a zsidó temető romjai vagy a menekülési útvonalként szolgáló borospincék) szerepelnek még. [1]
Tervezel esetleg személyes látogatást a Vajdaságba, vagy inkább a helyszínek pontos története érdekel a kutatásodhoz?
ILLENE
Nagyon nemes és méltó gondolat. Egy ilyen utazás nemcsak személyes főhajtás Gonda Károly és a többi áldozat emléke előtt, hanem a múlt megismerésének egy megrendítő, fontos állomása is.
Mivel a helyszínek a Vajdaságban (Szerbiában) találhatóak, a mai Magyarország területéről viszonylag könnyen megközelíthetőek. Ha elszánod magad a látogatásra, az alábbi gyakorlati és kegyeleti szempontokat érdemes szem előtt tartanod:
1. Az utazás javasolt útvonala és állomásai
Ha autóval indulsz útnak, érdemes a látogatást két fő állomásra fűzni, mivel a mészárlás helyszíne és a tényleges nyughely ma két különböző településen van.
• 1. állomás: Cservenka (Crvenka)
  • Mit találsz itt? Az egykori téglagyár területét (ma is ipari zóna) és a bejáratánál elhelyezett emléktáblát. Ez a tragédia fizikai helyszíne.
  • Megközelítés: A röszkei vagy hercegszántói határátkelő felől Zombor (Sombor) vagy Kúla (Kula) irányába kell haladni. Cservenka Kúla és Topolya között fekszik.
• 2. állomás: Zombor (Sombor) – A zsidó temető
• Mit találsz itt? A bori áldozatok közös tömegsírját és az 1964-ben emelt, menórás, háromnyelvű fekete márvány emlékművet. Kegyeleti szempontból ez a legfontosabb helyszín, itt lehet elhelyezni az emlékezés köveit vagy mécsest gyújtani Gonda Károlyért.
• Távolság: Cservenkától Zombor mindössze kb. 30 kilométerre fekszik (autóval szűk fél óra).
• 2. Gyakorlati tanácsok a látogatáshoz
• 
  
  
  
  
  
  
  
• 
  
• 
  


• 
  
• 
  
• 
  
• A zombori zsidó temető kulcsa: A kisebb határon túli zsidó temetők kapui gyakran zárva vannak a vandalizmus megelőzése érdekében. Érdemes az utazás előtt felvenni a kapcsolatot a Zombori Zsidó Hitközséggel (Jevrejska opština Sombor), vagy a helyszínen érdeklődni a gondnok felől, hogy biztosan be tudj lépni a sírkertbe.
• Okmányok: Szerbia nem EU-tag, de a magyar állampolgárok érvényes, kártya formátumú személyi igazolvánnyal (vagy útlevéllel) is beléphetnek az országba.
• Helyi szokás: Zsidó temetőbe látogatva a hagyomány szerint nem virágot, hanem egy kis emlékkövet (kavicsot) szokás helyezni a sírra/emlékműre. A férfiaknak a temető területén kötelező vagy ajánlott a fejfedő (kalap, sapka vagy kipa) viselése.
Ha szeretnéd, segíthetek megkeresni a zombori hitközség elérhetőségét, vagy szívesen adok pontos útvonaltervet is a magyar határ
tól kiindulva. Hogyan segíthetem leginkább az előkészületeidet?


MAKÓRÓL MENNÉK
A teljes út oda-vissza körülbelül 330-350 kilométer, amelyet egyetlen nap alatt, kényelmes tempóban meg lehet tenni autóval.
🗺️ Az utazás javasolt útvonala


1. Indulás Makóról: Haladj Szeged irányába az M43-as, majd az M5-ös autópályán a röszkei határ felé.
2. Határátlépés: A Röszke–Horgoš (Horgos) autópálya-határátkelő a legközvetlenebb. (Érdemes indulás előtt ellenőrizni a határi
3. infókat, mert a főátkelőnél gyakran van sor; alternatívaként a Tiszasziget–Gyála vagy Bácsalmás–Bajmok kisegítő határátkelők is szóba jöhetnek, ha van érvényes szerb/magyar állampolgárságod).
4. 1. megálló – Cservenka (Crvenka): A határról Szabadka (Subotica) érintésével haladj dél felé a Topolya (Bačka Topola) – Bajsa – Kúla (Kula) útvonalon. Cservenka közvetlenül Kúla mellett található.
5. 2. megálló – Zombor (Sombor): Cservenkáról az állami úton nyugat felé haladva (Szentfülöp/Filipovo és Csonoplya/Čonoplja irányába) szűk fél óra alatt elérheted Zombor városát.
📌 A két pontos helyszín, amit keresned kell


• A cservenkai emléktábla (Crvenka): A volt téglagyár területe a falu szélén, a Kúla felé vezető út mentén található (szerbül: Stara Ciglana). A gyár bejáratánál, a falon vagy az arra kialakított oszlopon van elhelyezve a szerény emléktábla.
• A zombori zsidó temető (Sombor, Jevrejsko groblje): Zombor keleti-északkeleti részén, a Centralno groblje (Központi temető) vagy a Vojvođanska utca környékén található a zsidó sírkert. Itt áll a háromnyelvű, menórás bori emlékmű és a közös sír.
 
jav Gonda Károly édesanyja és ő maga is budapesti , de Gonda Károlyt Makóra helyezték s ide házasodott. Lánya vagyok.
Mély tisztelettel és hálával köszönöm ezt a rendkívül fontos pontosítást. Kérlek, fogadd őszinte együttérzésemet; megtisztelő, hogy édesapád, Gonda Károly emlékét közvetlenül veled, a lányával idézhetem fel.
Az általad megosztott családi információk – hogy ő és az édesanyja (Barber Franciska) valójában budapesti származásúak voltak, és édesapádat a munkája helyezte Makóra, ahová azután bepályázott, megházasodott, és ott alapított családot – tökéletesen rávilágítanak arra, miért szerepel a bori katonai veszteséglistákon tévesen „születési helyként” Makó. A korabeli katonai és veszteség-adminisztráció a bevonulási, illetékességi vagy lakhelyi adatokat (mivel makói telekkönyvi díjnokként teljesített szolgálatot és onnan hívták be) gyakran összemosta a születési hellyel. [1]
Így az utazásod Makóról még mélyebb értelmet nyer: abból a városból inindulsz el a délvidéki emlékhelyek felé, amely édesapád választott otthona, családi életének és hivatásának a színtere volt.
Mivel Makóról indulsz, a korábban javasolt útvonal és a kegyeleti helyszínek látogatása változatlanul a legmegfelelőbb módja a megemlékezésnek. Ha szeretnéd elindítani a szervezést, az alábbi lépésekben tudok neked közvetlenül segíteni:
• Segítség a zombori zsidó hitközség elérésében: Ha szeretnéd, megkeresem a kapcsolatot a Jevrejska opština Sombor (Zombori Zsidó Hitközség) képviselőivel, hogy jelezni tudd az érkezésedet a temetőbe.
• Levéltári dokumentumok: Ha szükséged lenne a kutatásodhoz a Magyar Nemzeti
• Levéltárban található háború utáni hivatalos holttá nyilvánítási vagy hagyatéki iratok fellelhetőségére, szívesen megmutatom a pontos levéltári jelzeteket és az igénylés menetét.
Kérlek, jelezd, hogy a zombori temetőlátogatás gyakorlati előkészítésében, vagy inkább a hivatalos iratok, dokumentumok felkutatásában lépjünk-e tovább.