2026. július 19., vasárnap

Gonda Julia Al ma

 Gonda Júlia közismert és tisztelt makói pedagógus, magyartanár, diákszínpad-vezető és szerző. Élete és munkássága szorosan kötődik Makó kulturális és oktatási életéhez, valamint a helyi zsidó közösség emlékezetének ápolásához. 

Legfontosabb tudnivalók Gonda Júliáról:




  • Pedagógusi pálya: Évtizedeken át dolgozott a makói József Attila Gimnázium magyartanáraként és osztályfőnökeként. Meghatározó alakja volt az iskola kulturális életének mint a helyi diákszínpad vezetője. 
  • Első verseskötete: 83 éves korában, 2026 áprilisában jelent meg első önálló verseskötete Liebele lánya címmel. A kötet ünnepélyes bemutatóját a makói József Attila Városi Könyvtárban tartották. 
  • Helytörténet és emlékezet: Aktívan foglalkozik a makói zsidóság történetével és a holokauszt emlékezetével. „Mártírok/szentek gyermekei” címmel tartott korábban nagy sikerű családtörténeti előadást és prezentációt a városi könyvtárban.
  • Blogja: Gondolatait, emlékeit és írásait a Mindentkimondani című személyes blogján osztja meg rendszeresen az olvasókkal.
VERSEKÖTETÉRŐL MIT TUDNI

gONDA jUIA lIEBELE LÁNYA C ELSŐ ÖNÁLLÓ VERSESKÖTETE EGY MÉLYEN SZEMÉLYES , EMLÉKEZŐ ÉS VALLOMÁSOS M.

A kötet bemutatója és háttere:


  • Időpont és helyszín: A könyvet 2026. április 20-án mutatták be a makói József Attila Városi Könyvtárban.
  • Beszélgetőtárs: Az ünnepélyes bemutatón a szerzővel Bene Zoltán József Attila-díjas író beszélgetett.
  • Címválasztás: A „Liebele lánya” cím közvetlen utalás az édesanyjára, a családi gyökerekre és a makói zsidó identitás megőrzésére, amely Gonda Júlia egész életét és írói munkásságát meghatározza. 

    Tematika és tartalom:
    • Generációs emlékezet: A versek központi témája a múlt feldolgozása, a szülőkhöz való kötődés, a gyerekkori emlékek és a vészkorszak (holokauszt) családi öröksége. [
    • Személyes hangvétel: A kötet szerves folytatása a szerző Mindentkimondani nevű blogján megkezdett őszinte, sallangmentes gondolatfutamoknak és lírai visszaemlékezéseknek.


    Amennyiben érdekli, szívesen mesélek a kötet fogadtatásáról, vagy arról, hogy miként jelennek meg ezek a családi motívumok a korábbi előadásaiban!

    A „Liebele lánya” című kötet fogadtatása rendkívül meleg, szeretetteljes és elismerő volt, mind a makói közösség, mind az egykori tanítványok körében.
    A legfontosabb visszajelzések a kötetről:
    • Hatalmas érdeklődés: A makói József Attila Városi Könyvtárban rendezett bemutató telt házzal zajlott, rengeteg helyi lakos, tisztelő és barát kísérte el a szerzőt az első kötet mérföldkövéhez.
    •  Mivel a szerző évtizedeken át köztiszteletben álló pedagógusként dolgozott a városban, a könyv megjelenése igazi közösségi eseménnyé vált.
    • Hatalmas érdeklődés: A József Attila Városi Könyvtárban megtartott bemutató teltházas esemény volt, amely rengeteg egykori diákot, kollégát, tisztelőt és helyi polgárt vonzott. A közönség soraiban érezhető volt a személyes kötődés és a tisztelet. 
    • A tanítványok büszkesége: Gonda Júlia egykori makói gimnazista diákjai nagy örömmel és mély tisztelettel fogadták a hírt, hogy korábbi magyartanáruk és diákszínpad-vezetőjük 83 évesen hivatalosan is kötettel jelentkező szerzővé vált.
    • Szakmai elismerés: A kötet bemutatásában közreműködő Bene Zoltán József Attila-díjas író, valamint a helyi kulturális sajtó (példáuk a Mindig Makó) is méltatta a versek érettségét. Külön kiemelték, hogy a költemények sallangmentesen, megrendítő őszinteséggel beszélnek a családi gyökerekről, az identitásról és az emlékezés fontosságáról
    • Érzelmi hatás: A közönség és a szakma elsősKözösségi tiszteletadás: A fogadtatást nagyban meghatározta az a tény, hogy a szerző 83 éves korában lépett a nyilvánosság elé első önálló kötetével. Ezt a helyiek a szellemi frissesség, a bátorság és a példamutatás csodálatra méltó jeleként értékeltékorban a versek megrendítő, őszinte és sallangmentes személyességét emelte ki. A makói zsidó gyökerek és a családi emlékezet lírai feldolgozása mélyen megérintette az olvasókat.
    • Intézményi háttér: A kötet fontosságát jelzi, hogy a kiadásában és gondozásában a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltára is szerepet vállalt, elismerve a versek helytörténeti és dokumentumértékét.
    Ha szeretné, megmutathatom, hol érhető el online a szerző Mindentkimondani blogja, vagy beszélhetünk a lányáról, Turi Tímeáról is, aki szintén ismert alakja a hazai irodalmi életnek!




    javaslatok egy új irodalomfinanszirozáshoz

    Szépirók társasága  könyv- és fsolyóirat kiadási munkacsoport ülése

     



    Javaslatok egy új irodalomfinanszírozás alapjaihoz2026. június 30-án tartotta első ülését a
    Szépírók Társasága Könyv- és 
    folyóirat-kiadási munkacsoportja. 
    Az eseményen a munkacsoport tagjai
     áttekintették az elmúlt másfél évtized
     könyv- és folyóirat-finanszírozási
     rendszerének működését, és javaslatot tettek annak 
    online és offline vonatkozásában a szakmai alapokon 
    nyugvó igazságos elbírálás szempontrendszerének 
    kidolgozására. Az alábbiakban kérdés-felelet formában 
    összefoglaljuk az ülésen és az azt követő egyeztetéseken

    elhangzottakat, ami tehát a munkacsoport, 
    és nem a Szépírók Társasága álláspontja.

    2026. 06. 30., Murok Café (Budapest, Török utca 2.)

    Online és offline jelen voltak: Áfra János, Balogh Endre

      munkacsoportvezető-jegyzőkönyvkészítő, Benedek Anna 

    (PIM Médiatár meghívott), Kerber Balázs, L. Varga Péter, 

    Marczinka Csaba, Turi Tímea, Vásári Melinda – 

    továbbá nem voltak jelen, de utólagosan megismerték, 

    részben javaslatokkal látták el: Bárány Tibor, Boka László, 

    Bozsik Péter, Füzi László, Nagy Gabriella, Szeifert Natália, Villányi László


    tovább lásd: 

    https://www.prae.hu/news/49323-javaslatok-egy-uj-irodalomfinanszirozas-alapjaihoz/



    sejtelem

     ma lehet, hogy összeomlok...

    de holnapután feltámadok!

    60 éves a Móra

     tegnap volt a 60. jubileuma a Móra kolégiumnak, ahol én is zárásul lakhattam, 

    Ujszegeden, közelebb is Makóhoz, gyakran haza is jöttem, vizsgaidőszakban jobb szerettem az itthoni magányt, (a nem zavaró anyuval)  mert azért a Móra kolesz is zsúfolt volt ahhoz képest

    bár valójában szinte szállodai környezet , nem 18an voltunk egy szobában, mint a 111-esben, az Irinyiben, a Hősök kapujánál

    csak 4en laktunk egy szobában., és nem is emeletes ágyon, hanem diványon, középen volt a tanulónk egy hosszú asztallal, székekkel, és a másik oldalon is egy négyes szoba

    és volt egy társalgó, ahol szólt Adamotól a Tomba la nézső...


    el akartam menni, de aztán rájöttem, hogy idegen lennék én ott, valójában doajen

    de utólag sajnálom, hogy nem mentem....


    de rég is volt:

    1966 junius 6

    az új koli kapujában:




    Füst Milán az M1-en

     tegnap éjfél után nagy és kellemes meglepetés ért

    alig hittem a szememnek- fülemnek

    az M1-en (!)  Füst Milánról volt egy emlékidéző műsor, ahol olyan nagyságok szerepeltek, emlékeztek rá, mint SOMLYÓ György, ZELK Zoltán, GÁBOR Miklós, KARINTHY Ferenc

    és bónusuként utána volt egy tüneményes tévéfilm egy novellájából (Három úr)

    nem tudtam mire vélni.

    én évek, évtizedek? óta nem nézem az M'-et

    mi történt?!

    valami jó szöveghirt olvastam a napokban a hazug hiradásaikról, bocsánatkérésfélét, visszavonást

    de nem hittem volna, hogy ennyire átalakult volna az egész  műsorszerkezet az igazi kultúra irányába

    aztán meg , este Enyedi Ildikó két klasszikus filmje (A Simon mágus. meg a Huszadik századja

    És nincs vége, remek filmek sorakoznak....ahogy látom--

    következnek  Mészáros Márta, Szabó István, Timár Péter...

    (biztos láttam már a filmjeiket, de az ő filmjeiket bármikor szivesen újranézem....

    hurrá..


    lányom azt mondja, még keresgélik az új műsorpolitikát, hát ha ilyen a keresgélés, csak keresgéljenek továbbra is!(mig új hasonló műsorokat készíthetnének)


    bár nem tudom, a jelenben lehetséges-e

    hol vannak, akik igy beszélnek, mint Somlyó, Zelk, Gábor...?!

    ittam  gyönyörú szavaikat az imádott, különös mesterről... aki tényleg közel került...



    nagyon szerettem a Naplóját, a Látomás és indulat a művészetben (rejtélye megmaradt)

    az Ez mind én voltam egykor, a Feleségem története meg Magdi néném kedvence volt

    na és az Öregég - a saját hangján...

    fantasztikus, ahogy Gábor Miklós beszélt róla, hogy mikor vendégségben volt nála Shakespeare-ról beszéltek, s hogy be is épitette felfogását a csodálatos Hamletjébe! (sejtettem)

    Ó de szép kirándulás volt ez a múltba.!.mikor még a kultúra KULTÚRA volt...