2026. július 27., hétfő

köszönés a múltból

 állok a kapunk előtt a lépcsők tetején

nem sietek u. i. lent  jön egy kutya őt sétáltató gazdájával

ősz hajú, fent kopasz férfi, és néz rám, mint ki ismer, köszön is : szerbusz

szia - válaszolom. mint ki tudja, kinek

no, ez is egy teljesen megváltozott kortárs lehet

(de engem hogy ismernek föl?! )

egy álom

 előkerül valakinél sok bekeretezett kép közt egy , amin először bizonytalan, hogy én vagyok rata; fiatalon, sötét, félhosszú hajjal, nevetősen. jÓL NÉZVE KI. később észreveszem anyut is (eddig azért is nem, mert maszatos volt az üveg előtte. Szembe van velem, mintha vonaton ülnénk. Öszül. Kicsit sovány az arca. Ő nem néz ki túl jól. Bár szeretném, nem merem elvinni a képet, némi habozás után. Félünk, hogy skandalum lenne belőle mostani tulajdonosától (mintha volt férjem lenne?)

a "zsidózásról"

 A Polgár Judit elnökké (nem )választása alkalmából merült fel, állitólagos kommentek mentén (biztos és sajnos voltak ilyenek, én úgy látszik ilyen oldalakat nem nézek) az érem másik oldalán: az u.n. "zsidózás"

csak a reflexiókat olvasok ezekről (úgy látszik, ezek az oldalak ismerősebbek)

sajnos a zsidókba is annyira beleivódott ez, )A zsidózás miatti félelemmel együtt?) hogy nem ritkán ők (is) "zsidóznak"

persze más (ellentétes) előjellel...

sose lesz ennek vége?!!!

feltorlódás

 feltorlódás


könyvek, noteszok, papirok, 

fényképek, naplók, oklevelek

ruhák, festmények,

rajzok, folyóiratok

emlékek, álmok

stb


ki tudná számbavenni

mi ittmarad utánam


rá se gondolok

próbálok legalább

magamban

rendet rakni...

2026. július 26., vasárnap

lassan vége?

 gyönyörű, megható

Krasznahorkai  könyve arról, hogy Krasznahorkai nem ir több könyvet,  ezt mégis, erről... ennek a történetéről....

annyi BEVEZETÉS (10) után "LASSAN VÉGE"

remélem a könyvek irásának mégse...

ütős zene

 


már csak megszokásból is megyek szombaton 7re a zenepaviloni hangversenyre (bár nekem tényleg a "zene, az kell")- de most az m1en (ami ugyebár megtáltosodott, egy régi tévéjáték megy és elé ragaszt, lányom is telefonálna , bár közben vendégeik jönnek), azért végszóra berobogok a bicajommal a zenepavilonhoz és még ülöhelyet is kapok a 2 sor szélső faszékén, ahova csak rövid ideig süt elég gyér napocska,,, még csak az első szám megy... egyébként minden szám ugyanolyannak tűnik. 6 ütős üti hangszereit (4 xilofon, gitár, dob)  szakértelemmel, kicsit gépiesen, minden szám ugyanannak tűnik a hangsúlyozott ritmusazonosság miatt, de tökéletes...

el is ringat, ha teljesen elengedem magam, és miért is ne...

kikapcsolódni is lehet a zenétől, rám is fér




a végén a biciklitárolónál felnézek az égre ezt látom




ez is szép!




vétó

 ez most a 22-es csapdája:

unokám kijelentette, hogy ne irjak mér annyit róluk a facebookra

megkérdeztem, honnan tudja, (hiszen ő nem facebookozik) azt mondta anyjától...

oké, mondtam, megbeszéltük

ezt is most csak  ide irom, s nem a facebookra

 (MÁR NEM CSAK FOTÓTILALOM VAN)