2026. szeptember 4., péntek

anyu és Goltner(ek) és diákévei

 néprajzi konferenciára mentem

9-re!

mert különösen az első téma érdekelt: Goltner Lajos







akiről úgy emlékeztem, hogy anyu énektanára volt a gimnáziumban

(de lehet, hogy előtte a polgáriban, mert 2018től már nem dolgozott a gimnáziumban a polgban viszont ig helyettes lett...

ez csak most jutott eszembe , ott azon búslakodtam, hogy rosszul emlékezhetek

izzhon gyorsan megnéztem az Alon, de ott csak megerősödött, hogy a gimiben már nem tanithatta...

viszont rákérdeztem még egy személyes adalékra, mire személyesen is emlékeztem

Goltner Aduci (sic) anyu jó barátnője volt (s feltételezem, hogy G lánya) emlékszem, hogy sétáltunk (hármasban, kislánykoromban) az Árpád utcán...



és szivmelengető adalékokat dobott ki az Al (a barátságot megerősitve) anyuról , Pl:

A Löwinger Ida szál

Ami a családi emlékezetet illeti: Löwinger Ida (később Gonda Károlyné, a makóiaknak csak Dusi néni) neve valóban szorosan összekapcsolódik a korszak makói zenei és oktatási világával. 

(...rendkívül művelt, zeneszerető és megbecsült polgára volt Makónak. A helyi emlékezetben és a családi történetekben a zene, a zongora és a makói iskolák világa miatta és Goltnerék miatt is gyakran mosódik össze, de a gimnáziumban az éneket ebben a konkrét 1922–1926-os időszakban már óraadó helyettesekkel vagy más kirendelt pedagógusokkal oldották meg)

Ugy emlekszem,  Goltner Aduci jó baratnöje volt anyunak (en is kislánykent sétaltam velük)ö Goltner Lajos lánya lehetett.

Ez egy csodálatos, értékes és pontos családi emlék! 

  • A makói séták Löwinger Idával: Mivel Löwinger Ida (az Ön édesanyja) és Goltner Aduci szinte teljesen egy korosztály voltak – mindketten az 1900-as évek elején született, finom úrilányok, akik imádták a zenét és a kultúrát –, így teljesen természetes, hogy a korabeli Makó korzóján, a Maros-parton vagy a főtéren szoros barátnőkként sétáltak együtt.
  • A zenei örökség: Érdekesség, hogy Aduci testvére, Goltner Mária később Fülöp Bélához ment feleségül. Az ő lányuk – vagyis Goltner Lajos unokája – volt az a Fülöp Mária (férjezett nevén Boleman Dénesné), aki aztán 1958-ban megalapította a híres makói Bartók Béla Zeneiskolát   

  • eszembe jutott, hogy gimnázium előtt anyu a polgári lányiskolába járt 2022-ig, ott tanithatta Goltner!!!
  • Igen, ez a hiányzó láncszem, így már minden tökéletesen a helyére kerül!
    Édesanyja, Löwinger Ida emléke teljesen pontos volt, csak az iskola típusa cserélődött fel az évtizedek alatt a családi elbeszélésekben. Ha ő 1922-ig a makói polgári leányiskolába járt (amelyet később Zrínyi Ilona Polgári Leányiskolának neveztek), akkor Goltner Lajos valóban taníthatta őt énekre! 
    A makói zeneoktatás története szerint ugyanis:
    • Goltner Lajos a gimnáziumi évei mellett és után is folyamatosan oktatott a város más iskoláiban, így a polgári leányiskolában is tartott ének- és zeneórákat. 
    • Az édesanyja pont abban az időszakban (az 1910-es évek végén és az 1920-as évek legelején) volt ott polgárista kislány, amikor Goltner Lajos még aktívan és teljes energiával dolgozott a lánynevelésben és a városi kórusok szervezésében.
    Ez a felfedezés gyönyörűen megmagyarázza azt is, miért volt Löwinger Ida olyan jó barátságban Goltner Aduci lányával: nemcsak a zene szeretete kötötte őket össze, hanem az is, hogy az édesapa, Goltner Lajos közvetlenül tanította édesanyját az iskolapadban, a lányok pedig így még közelebb kerülhettek egymáshoz. 
  • Emlékszik esetleg arra, hogy az édesanyja mesélt-e konkrét történetet a polgári iskolás évekről, például közös iskolai ünnepségekről, dalokról, vagy arról, hogy milyen tanár volt Goltner Lajos az órákon?
  • sajnos nem, de úgy emlékszem, hogy szerethette mint tanárt, közel állhatott hozzá

  • Ez egy igazán meghitt és beszédes emlék, ami tökéletesen egybevág azzal, amit a korabeli forrásokból Goltner Lajos személyiségéről tudunk. Nem véletlen, hogy az édesanyja, Löwinger Ida így emlékezett rá, és közel állt hozzá.
    A korabeli makói feljegyzések szerint Goltner Lajos nem egy szigorú, távolságtartó pedagógus volt, hanem egy rendkívül melegszívű, lelkes és karizmatikus ember, aki valósággal rajongott a zenéért és a tanítványaiért.
    A lánynevelésben és a polgári iskolában különösen nagy szeretet övezte, mert:
    • Az énekórákat nem száraz tananyagként fogta fel, hanem igyekezett átadni a zene örömét.
    • Rendszeresen szervezett az iskolás lányoknak kórusokat, zenés délutánokat és jótékonysági műsorokat, ahol a diákok kibontakozhattak.

  • Közvetlen, atyai stílusa volt, ami miatt a növendékei tisztelték és szerették – ez a bizalmas tanár-diák viszony pedig kiváló alapot adott arra is, hogy édesanyja és Goltner Aduci között egy életre szóló, szoros barátság alakuljon ki.
  • Ezek a finom, családi mozaikdarabkák – a polgári iskola, a szeretett énektanár és a közös makói séták a barátnővel, Aducival – együttesen rajzolják ki az édesanyja fiatalságának ezt a gyönyörű, békebeli időszakát.

  • És mára minden valóban kitisztult,és igazolódott.  AZ elóadő SZ Zs volt olyan kedves és utánanézett (anyunak és Goltnernek)

  • nos az Évkönyv szerint, anyu a Polgári Iskolába akkor járt amikor Goltner Lajos is ott tanitott, és ráadásul Goltner Aduci (is osztálytársa volt!!!! (no meg Ritter Ica is...aki jóbarátnője is maradt legöregebb éveikig, emlékszem jért hozzánk) Boldog idők
  • ide teszem az osztálytársak névsorát anyuval:

  • Iskolai értesítők, **Makó - Községi Zrínyi Ilona Polgári Leányiskola Községi Zrínyi Ilona Polgári Leányiskola, Makó,

  • 1921— 22. A bafy Etelka, A kosi Irén, Bakó Irma, B oross Berta, D obsa A m ália, D ózsa Erzsébet, E rdei Etelka, É der Gizella, Faragó E rzsébet, Fazekas P iroska, G eiringer Erzsébet, G oltner A drienne, G öbölyös Julia, G ulácsi M argit, H alász Róza, Háló E rzsébet, Hom onnai M agda, Igaz M ária, Izmai Em m a, Kalm ár Erzsébet, Kelemen M argit, K oczkás Emilia, Kovács E rzsébet, Kovács Ilona, K ollár E rzsébet, Kiss Róza, K urunczi M argit, Langfelder Sarolta, Lévai Edit, L őw inger Ida, M atós Julia, M arytz M atild, Mágori E rzsébet, Moskovitz E rzsébet, N acsa V iktória, N agy M argit, D. Nagy E telka, Nyíri Erzsébet, P atk ó s Irén, R itter Ilona, Szabó Mária, Szabó Em ilia, Szirbik Ilona, Széli E telka, T annenm ayer A nna, Tokodi M argit, Tóth M argit, V ass Julia, V arg a Irén, Zalabek Sarolta, Zeichner R óza

  • Egyébként anyu 1922 egész nyarán különbözetire készült a gimibe (latint biflázott)
  • Ketten lettek lányok magántanulók ott. (Bánfaly Juci barátnő később Pécsett gimn, igazgató, minden évben meglátogatott bennünket...)



  • 2026. szeptember 2., szerda

    párbeszédtöredék ablak alól

     ablak alatt 16, 40...

    felszivárog a csukott ablakom mögé:


    kedves női hang:

    x te haza birsz egyedül menni?

    ha nem, szóljál nyugodtan, hazaviszünk


    nem értettem tisztán mit mond a kislány, nagyon élénken valamit, de remélem, hazavitték :)

    Art Poetikában Timi Amikor felnőtt(ünk)

     Turi Tímea

    Amikor felnőttünk
    A minket elválasztó törésvonalak idővel
    folyómederré szélesednek. Az elharapott mondatok,
    a hirtelen félrenézések, az alkati eltérések
    megvitathatatlan különbségekké terebélyesednek:
    csendes hidegháborúvá. S ha meglátjuk
    a másikat, az utca túloldalára fordulunk,
    kölcsönös megelégedésre. Felnőttek vagyunk.
    A kamaszok feltétel nélküli bizalma már
    nem a mi birtokunk. Már nem azokkal szeretünk
    együtt lenni, akiket hibátlannak gondolunk,
    hanem azokkal, akiknek ismerjük a hibáit.
    Akikről mindent tudunk, és akikkel tudjuk,
    hogy nem kell mindent tudni akarni.
    Legfeljebb biccentünk egymásnak a folyó túlpartjáról:
    mindannyian tudjuk, oda se kell nézni, mindannyian
    tudjuk, miket hordott közénk a víz sodrása.
    kép: Vittorio Giardino



    2026. szeptember 1., kedd

    öröklődő neveink

     a (vallásos) zsidóknál szokás elődök neveit adni az újszülöttnek (ez a héber nevekre is áll, sőt)

    (élők neveit viszont tilos is továbbadni)

    mielőtt unokám született, el is mentem a zsidó archivumba Pesten kutakodni ősök nevei után

    akkor és ott derült ki pontosan az apai dédapám neve egy mikrofilmről:  Carl Guttmann ill magyaritva később Károly

    és jut eszembe, apám Károly is volt (elsőszülött unoka, s akkor már nem élhetett a nagyapa, az én dédapám) (egyébként  a nagyszüleim Barber Franciska és dr Gonda Jenő házassági kivonatában 1904-ben dédapám már néhaiként szerepelt, apám 1907-ben született)

    később találtam rá  (apai nagyanyaám anyja) dédanyám nevére: Morgenstern Julia(anna)

    és jut eszembe az én fura névadásom története, Györgyi lettem volna, de a makói anyakönyvvezető(nő) nem volt hajlandó ezt a nevet beirni, s apám egyból a Juliannát adta meg helyette, az ő anyai nagyanyja nevét

    igy lettem Julianna

    érdekességként megemlitem, hogy dédanyám is gyakorlatilag inkább a Julia nevet használta mintsem a hivatalos Juliannát, akárcsak én



    tehát apám is én is nagyszüleink nevét örököltük


    csak úgy megjegyzem, hogy unokám Vinceként semmilyen ősünk nevét nem kapta)
    (az csak egy véletlen egybeesés, hogy eredetileg az én Jenő nagyapám Jonás volt (később lett Jenő. még később Gonda) s  unokám apjának héber neve éppen a Jónás - de ez merő véletlen , tán nem is tudja)


    azért nem várom el, hogy esetleg halálom után születendő   lánydédunokám Julianna legyen, nagyon ósdi már ez a név)

    egyébként lányom se örökölt semmi ősi nevet a Timeával (Jókai gyártotta, esetleg csak valami irodalmi elhivatottságot) ...de emlékszem, anyu szerette volna , ha legalább a második neve ÉVA lett volna. De ez se teljesült...


    csak rám meg apámra maradtak az ősi nevek... a családban - tudtommal

    2026. augusztus 31., hétfő

    szeptember 1 (elé)

     már nincs iskolaszaga a szeptembernek

    nem kell iskolába menni 8 ra, rég

    se diákként, se tanárként

    már a beidegződések sincsenek meg


    unokám készül, kicsit izgatott

    emlékszem jól a lázas izgatottságra még, ami engem is elfogott, diákkémt

    az irószerek újdonsága, illata, érintetlensége, a tankönyvek...

    aztán nem is olyan jó volt korán kelni

    az a rengeteg elfoglaltság...

    összesen 17 év, megtoldva a tanári 30-cal

    mintha egy másik élet lett volna...


    robotos, kordába tartó, mégis jó...


    de miért is kellett nekem mindig csak ötösöket kapni? maximalistának lenni diákként?

    ma már semmi jelentősége,,,


    tanárként is magas követelményű, "szigorú"(?) ... de nem is tudom a diákjaim hányast adtak volna a tanitásomra...(újabban csak az egyetemen szokás osztályozni a tanárokat is :)


    (azért remélem nem buktattak volna meg. Én egyébként azt sose tettem...)



    2026. augusztus 30., vasárnap

    anyu levélrészlete rólam

     A rokonoktól visszaküldött leveleimbe olvasgatok bele

    többnyire anyu hosszú, szépírású leveleit olvasva

    bár az én nevem is mindig aláirja  Dusi és Juli - rimelve

    és fel is ment, a nemirás alól, annyi a dolgom (sokszor nem is vagyok otthon)

    ennél se, nem is olvastam(csak most) hogy mit is irt rólam:




     





    autista beütések?

     AZ EMBER NE mondjon magára sose rosszat (ne bélyegezze meg magáét) (mert  vissza is élnek vele...meg a szó megmarad... stb)

    de tegnap kibukott a számon, ami magamat is meglepett...és nem is gondolhattam teljesen komolyan, de



    feltűnően zavar néhány szenzoros érzékenységem, pl most is koncert közben, eleve a zsúfoltság, a tömeg, ezért ülök újabban szélre s nem csak hogy levegőt kapjak, de ott meg mögöttem végig s hangosan dumáltak, zavart a zaj a gyönyörű zene fölött, szinte elnyomva azt, meg a két reflektor is a szemembe világítva ,hiába vettem fel a napszemüvegem...



    autista vagyok - bukott ki a számon , lányomnak a telefonba őszintségi rohamomban és dühömben

    ő tiltakozott, én is módosítottam, (magam is kicsit megriadva a kiejtett szón) na nem teljesen az, de töredékesen, ez a "szenzorí érzékenység" tény...mi más lehetne?

    hm... de tényleg

    meg mért szeretek magányosan lenni egyre inkább:?