október 20-ra a könyvtár komoly előadást hirdetett 56-ról
Marosvári Attila történész tartott illusztrált előadást az 56-os makói eseményekről ("csomópontjairól és dilemmáiról") "Az elvetélt forradalom főcímen,
alapos, részletes előadás volt, s sok nevet emlitett, amik gazdái nekem valamilyen formában ismerősek voltak, nem csak történelmi adat, ami vagy hiteles vagy nem egészen, mindenképpen nem lett teljes, persze az én ismeretem sem, legfeljebb más oldalról megvilágitott, (inkább közelitó)
emlitettem is neki az előadás végén, mondta, ő nem ismerhette őket, hát igen, úgy a helyzet még bonyolultabb
én is ugyan csak 13 éves voltam 56-ban , de voltam
(meg is jelent a mostani Mozgó Világban mozaikszerű emlékidézésem a Gyerek voltam 56-ban - rovatban)
meg amúgy a makói események a gimnáziumomból nőttek ki tulajdonképpen (bár ekkor még általánosba jártam, s csak hegedültem a gimizenekarban... nem volt tanitás csak felügyeltek ránk, s a felügyelő tanár azt mondta a készülő esemény (fötéri, Kossuth téri koszorúzás?) előtt, nekünk, hogy azt se mondja, hogy kimenjünk, azt se , hogy nem (jószerivel azt se nagyon tudtuk hogy mi van...)én hazamentem, (az hiszem a többiek is), hiszen anyut félig gyógyultan engedték haza, a szegedi klinikáról, feküdt, egyedül... valami röpcédulát felvettem a hazafele az útról, ,, azért , s boldogan mutogattam neki, amiben az is állt hogy visszakapjuk a -jogtalanul - államosított) házunkat Szóval én nem mentem ki, a szobordöntésre se pláne. csak pár nap múlva együtt masiroztam iskolába menet a macskaköveken araszoló tankokkal... hm a szürke égbolt alatt
ja, meg arra határozottan emlékszem, hogy következő évben, a gimiben amikor B Tomi töri órán mindig forradalmat emlegetett, a töritanárnőnk automatikusan és gépiesen kijavitotta ellenforradalomra...
volt egy oszttársunk (K. Pista), akinek a huga is velünk járt, pedig nem voltak egyidősek, ő idősebb volt egy évvel, de állitólag a z ellen)forradalomban való részvétele miatt büntették igy (de nem beszéltünk erről, se)
azt határozottan tudom, hogy Gombkötő Kati a szomszéd osztályból emiatt vesztett egy évet. Bár Attila most azt mondta, először legalábbis, hogy kizárták a gimiből, Hát közbe is szóltam a helyesbités miatt, mit aztán akceptált is.(csak évet vesztett, velünk végzett)
Hangzott el még ismerős név, a megtorlások kapcsán, a volt ált iskolai ignőmé, aki miatt már 55-ben otthagytam az iskoláját. (tűrhetetlen antiszemita kirohanásai miatt) Pedig csak egy -két évet kellett volna várni hogy elbocsássák. Csuthí Gizella Attila szerint kiválóan képzett pedagógus volt,. Szerintem durvalelkű antihumánus antipedagógus volt..mérhetetlen személyi kultuszával övezve....De hát ő nem ismerhette...Én a bőrömön tapasztaltam... elvetemült gonoszságát.
Érdekességként jegyzem meg, hogy a tanácselnök Földházi Imre meg (eredetileg cipész!) az én elsős oszttársamnak volt az apja.. azt hiszem ő nem sok vizet zavart, semmilyen irányba
no és a z igen nagy bár ellentmondásos szerepet játszó Fazekas rendőrkapitány fiait jól ismertem, volt évfolyamtársam is (Miklós), de az ekkor már gimista Lajos (jóval később filmrendező aki fel is dolgozta a forradalom témáját szinte újra megjelenitve a felvonulást a Kossuth szoborhoz) IFIvezetőm volt, és meglehetősen kedveltük!!!!van még személyes vonatkozásom, pár
pl minden képen jól látható háttérként az obeliszk ledöntésnél a mi zsidó templomunk (amit csak 9 évvel később romboltak le, az obelisket visszaállitották 1990-ig)
a nemzeti bizottság elnök Zombori asztalos készitte a csodálatos fekete uriszoba faragott bútort nagybátyáméknak, ami aztán hozzánk került-korlátlan idejű megörzésre- 56os egyetemista részvétele miatt disszidálni kényszerültő unokabőátyám, és utána szülei....Tomi minden ide utazásakor megsimogatta legalább szemével a fotelját s csodálkozott, hogy még ilyen jó állapotban van
(egyébként a forradalomról irt könyvében Attila eltévesztette a keresztnevémt, Leirom hát: Ladányi TAMÁS, aki buzditó beszédet mondott a szegedi egyetemről, hol már megalakult a MEFESZ, a makói gimnazistáknak még megmozdulásuk előtt ....)
azt most tudtam meg hogy dr Bogdán Józsefet, aki gyerekkori kedves viccelődő fogorvosom volt) és dr Blazsó József , akit előuző évben gyógyitott ki teljesen a fertőző osztáyon hepaptitsi b-ből, mit a Maros-parti úttörútáborban szereztem) is elbocsátották a kórházi állományból
Gajdos Dezsőt (ki anyu siremlékét késztette jóval később, tán utolsó munkájaként), s ki a legjobb sirkövesnek számitott a városbana, felmentették a szobordönts vádja alól (ügyesen kimagyarzta, hogy úgy javasolta a döntést, hogy később egyszerű legyen a visszaállitása - hát, ez valóban igy is lett...)Jelenleg a múzeum udvarán áll,. de épen, az alsó része, a szép Arany idézettel, és a szovjet katonákkal, a felszabaditókkal, s a magyar hálás emberekkel: "Nem hal meg az ki milliókra költi dús élte kincsét..."
--
a történelem kacskaringói...
ember legyen a talpán, aki mindig jól eligazodik a jövő próbáját is kiállva -
hát még, ha olykor az is, annak megitélése is bizonytalan, többarcú
én pl úgy vettem ki, hogy Fazekas redörkapitány mindig mindenkit menteni akart... nem ez az igazán emberi attitűd?
vetités szempontjából rossz helyen ültem, nagyon a szélén, és folyton belelógott a képbe Attila ahogy előttem ugrált, egyszer elnézést is kért érte...
pedig tán igy volt legreálisabb, amit láttam...töredékesen, mozaikosan)
egyébként Marosvári Attila is személyes ismerősőm tanitottam, diákszinpadomba járt....még hosszú hajával...
(még valami zárójelben, ami szerencse hogy igy maradt,
a házunk végében hallottam, hogy valami listáról beszélnek, ami a zsidók ellen irányult..200 fő rémlik, s hogy izgultam, mi rajta vagyunk-e...de ht ez nem lehetett kérdés...:(
nost, hogy nem hallucináltam, ime a bizonyiték amire épp az előbb, hajnalban bukkantam ébredésem után:
"Az 1956-os forradalom a magyar zsidóság számára egyszerre jelentette a szabadság reményét és a félelem újjáéledését. Egy korszakot, amely a nemzeti megújulás mellett a tömeges kivándorlás tragédiáját is magában hordozta....
Bár a forradalom idején nem alakult ki átfogó, szervezett antiszemita mozgalom, a felszín alatt időről időre felbukkantak zsidóellenes érzelmek. A korabeli dokumentumok szerint a politikai irányzatok között nem volt antiszemita jellegű, s a felkelés céljai messze túlléptek ezen a kérdésen. Mégis, a háború utáni évek lappangó előítéletei, a kommunistaellenességgel összemosódó zsidófóbia helyenként megjelent, különösen vidéken....
A budapesti eseményekben a „zsidókérdés” nem játszott központi szerepet. Bár előfordultak zsidóellenes falfirkák és röplapok, a fővárosban nem alakult ki politikai antiszemitizmus. Vidéken azonban több helyen előfordultak inzultusok,...
A legdurvább atrocitások elsősorban az ország elmaradottabb térségeiben – a Hajdúságban, Szabolcsban és a Nyírségben – történtek. Miskolcon két zsidó származású személyt meglincselt a tömeg, Hajdúnánáson és Kiskunmajsán súlyos támadások, sőt gyilkosságok is történtek. Több városban – Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon – „halállisták” keringtek a zsidó lakosok neveivel. "
Makót azért nem látom a felsoroltak közt.... hm...de hogy a lista szót hallottama, pont ezt, az bizonyos
.jpg)
.jpg)
.jpg)
