anyám hit(t)e

 két esetet meséltem el lányomnak anyám"vallási életéből" , tán többször is, -érdekességüknél fogva -, amiből azt a téves következtetést vonta le, hogy anyám csak ezekkel foglalkozott, ezeket tarthatta be

az egyik a hosszú napi bőjt volt, amit minden évben megtartott, egyszer egy nappal előbb (hiszen Makón senki se volt szinte rajta kivül ilyen, és eltévesztette a dátumot, )

a másik a mai nap,  tise bov, amit azért tartott és tartatott be, (velem is), mert ilyenkor, e gyásznapon, tilos a fürdés, és engem se engedett ilyenkor a Marosta, vagy meg kellett igérnem, hogy nem megyek vizbe..., nem úszok...

a következtetése persze téves

de elgondolkodtat, hogy milyen kevés  és hiteles dolog őrződhet meg rólunk halálunk után)

a másik meg : anyám hite

élete vége felé gyakran mondogatta, hogy mennyire irigyli azokat , akik fenntartás nélkül tudnak hinni (a túlvilágban) 

ő nem mondom hogy nem hitt, ez nagyon távol állt tőle, de azt se hogy fenntartás nélkül tudott hinni... (hogy szeret ett volna, az egész biztos)

azt hiszem, úgy lehetett mint én (voltam?)

de azt hiszem ez azóta megváltozhatott, ahogy bennem is , méghozzá ő változtatta meg... a halálon túl, életen innen....

évek, kimérve

 felvánszorogtam fizetni a kávémat a teraszról az étterem kasszájához

itt megkérdezte a pincérnő

hogy jól vagyok? hogy szolgál az egészségem?

nem firtattam, miért kérdi, de mint általában, most se adtam egyenes választ inkább csak metakommunikáltam valami bizonytalanságot

meg hozzátettem , hogy ebben a korban az ember már mindennek örül

azt mondta, hogy én elég jól tartom magam...

(mihez képest  - gondoltam)

még biciklizek is - mondta elismerésül

pedig inkább azt tudom, mint gyalogolni - s a bickli tulajdonképpen nekem járáskönnyítő segédeszközöm

ő meg még legalább  15 évet adományozott nekem

de kevés az is, korlát mindenképp , igy belegondolva (100 éves lehetnék akkor majdnem,s akkor már mért nem nagyvonalúan 120 -ra gondol? az is 'csak 35 lenne)

viszont azt mondtam, hogy én már csak kisebb célokban  gondolkodom, rövidebb távon

most pl, azon, hogy a gyémántdiplomám megérjem

mikor lesz:

szeptember 26... (persze ez nem jelenti azt hogy szept 27-én már tőlen meghalhatok :)

és olyan kevesen szoktak lenn ilyeneken már...sajnos - tettem hozzá szomorúan .....

búcsúköszönés helyett jó egészséget kivánt, mi mást tehetne?

szédelgés

 tegnap annyira szédültem...

teljesen felmondta a szolgálatot a töltőm... venni kellett újat

a boltjába alig tudtam belépni, annyira szédültem, hogy nekimentem az ajtófélfának

bent kiderült, csak két méteres kábel van, közben kerestem a mobilom, hogy kipróbáljuk, de nem találtam, hazamentem mindent felforgatva, kiderült , mégis a táskám legalján velem volt

másodszor a másik boltba mentem, volt ott 1 méteres is (de ott is elszédültem az ajtóban),, kaptam 500 ft kedvezményt, bár  nem kértem...sőt, tiltakoztam

jó is volt, egyből töltött, mindenféle machináció nélkül

mivel a szédülésem nem múlt, csak a közeli menzára merészkedtem

valami erdélyi rakottat kértem (jobb híján), (annyira spórolnak ; darálthús helyett szalonnás csimbókokat találtam, a rizs helyett burizsban, nagyra vágott káposzták közt) mivel előtte bevettem a szédülés elleni Artlevert, nem tudom, attól-e vagy alapból , úgy dülöngéltem, hogy alig tudtam visszavinni a tálcát a mosogatóba, mondta is valaki hogy üljek le...

hazaevickéltem, s kb 1.től 5.ig aludtam..

aztán megittam az ebéd után szokásos kávém a Pappban (otthon elfogyott a nescafé, mert tegnap ki kellett venni a csomagból pont 2000-rel volt kevesebbem mint amit vásároltam, s korábban lecseréltem a nagypénzemmel együtt a táskám is(nagyobbra hogy beleférjen az ernyő, ami végül mégse kellett)

aztán valahogy elenyészett a szédülésem - szerencsére

nem szedek semmit rá - döntöttem

MI rajz ART PORTRÉ

 A fényképportrém alapján készült a rajt, egyáltalán nem szépitően (sőt?) ART

a kézirásunk viszont nem hasonlit, de nagyjából egyste tudok értemi azzal ami megfogalmaz, ha az aláirás is "hamis"

vagy szédülsz vagy gyógyszert szedsz

ami elálmosit

 végül is az utóbbit választottam

miután képtelen voltam egyenesen belépni boltajtókon

most pl ülök, nem érzek szédülést (ilyenkor nem is szoktam)

de lehet hogy mindjárt leesek a székről az álmosságtól

jól döntöttem?

Krasznahorkai olvasás (és kacagás) közben

azt hiszem, hogy Krasznahorkai leginkább a lét tragikumáról beszél A magyűűar nemzet biztonsága c legújabb könyvében- s teszi ezt oly módon , hogy többször is hangosan fel kell kacagnom olvastán.

 (Maga a cim is bújtatottan kettős jelentésű, hangulatú)

Még van pár lapom...(mondatom :) ... beosztom (mint annak idején Thomas Mannt)

remélem fogok még kacagni búm felett:)

párbeszéd pincérekkel

 ebéd után be ill. kiültem egy étterem teraszára - kvázi pihenni is

jön a kis pincérlány, tanuló lehet ( enyhitő körülmény)

itt az étlap  mondja s adná is nagy lendülettel

már ebédeltem - mondom - csak kávét kérek

néz rám kérdő nagy szemekkel

milyen kávét

presszókávét (fent tudják, gyakran iszom itt)

nem soká hozza is, ő. s jó, büszkén:

itt is van

hamar el is fogyasztom

csak közbem megszakitpm a mobilommal ügyködve

betelt tárhelyem próbálom reparálni

mielőtt fotóznék

de már nyúl is a tálcáért a pincérfiú 

miközben mondja (nem is kérdi?) elvihetem(?)

Nem! mondom, ott a vizem

s még én is itt vagyok....

(Jót pihentem)