közbeszéd (és költszet)

 tegnap a mobilszervizben kicseréltem az elromlott töltőm kábeljét, s mivel nagyon le volt merülve , és nem haza mentem , megkértem a kedves szervizes-eladót , hogy kicsit hagyja a töltőn, én meg leültem a padra...

közben megelevenült a forgalom, jöttek mentek csomagokért, csomagokkal, beszélgettek is

, futólag

hanem egy pár hosszabban maradt

a nő mellém lt, a férfi meg olyan minősithetetlen stilusban beszélt, hogy -amúgy már elég edzett fülemmel - nem akartam elhinni,,, a legtrágárabb szavakkal diszitette beszédét, azaz nem is, mert szinte csak azokat használta...mikor egy rövid mondatában háromszor hangzott el a b+ kifejezés, nem birtam tovább felálltam, a pulthoz mentem s visszakértem a mobilom, szerencsére már 30 körül volt, és távoztam...

fellélegeztem kint

---

később a ktárban a költészet napi programokról   beszéltünk, ami idén nem lesz túl gazdag

de minek is ide ... KÖLTÉSZET?! kinek?

halkan....(valóságban és álomban)

 húsvéthétfőn szokatlan időben csöng a telefon , korábban , koradélutátn, és váratlanul unokám hangját hallom benne. De nagyon halkan:

Boldog húsvétot kiván, Igen, nagyon halkan. (Sárospatakon voltak előző napokban- lehet, hogy elfáradt a kirándulásokban?)

Persze odavagyok, de lehűt kicsit: anyu mondta. Na jó, akkor még neveli legalább... neki is köszönöm.

de milyen érdekes ez a halk hang(ja)!

előző éjjel róla álmodtam - jut eszembe

az iskolában ült a padban hátul, a tanár kérdezgetett, valami részletkérdésre adott tökéletes teljes választ. rákérdezett a tanár , melyik tanulmányt olvasta el a sok ajánlott közül. mindet- mondta, de  nagyon halkan!!!

(tehát halkan beszélt álmomban is meg most a valóságban, amúgy nemigen...)

egyébként az álmom mesélésekor megkérdeztem előbb, mit gondol, mit válaszolt, hány tanulmányt olvasott el, nullát volt a válasza! :)

IDE IS

 Purosz Leonidasz: Honvágy ǀ Magvető Napok ǀ Könyvbemutató

ápr 16, 5:00du.

Magvető CaféDohány u. 13Budapest,1074 Térkép

Purosz Leonidasszal Turi Tímea beszélget.
Ha nem is tudunk ott lenni, ahol éppen vagyunk, elvágyódásaink talán többet mondanak el rólunk, mint gondolnánk. Purosz Leonidasz könyvében a honvágy számtalan formája megnyilvánul: legyen az a kényszerűen elhagyott haza, a felfedezésre váró ismeretlen vagy éppen a másik ember iránti sóvárgás. Miközben a versekben ott kísért a férfiszerepekkel való kíméletlen, mégis empatikus számvetés, a kötetben egy drámai szöveg is olvasható, amely egy emigráns görög család magyarországi otthonteremtésén keresztül az idegenség és kívülállás megannyi változatát mutatja be.

A könyv itt megrendelhető: tinyurl.com/2sshc2sf
A kötet a helyszínen is megvásárolható.
_ _ _ _
A helyszín a Dohány utca felől, valamint a Fókusz Könyváruház felől is megközelíthető. Késve érkező vendégeinket kérjük, hogy a Fókusz Könyváruház Rákóczi úti bejáratát használják. Köszönjük!... Kevesebbet

DE ELMENNÉK...

 A szerzővel Turi Tímea beszélget

Jókai és Csáth Géza kutatója, Szajbély Mihály most új oldaláról mutatkozik be olvasóinak. Nagy láttató erővel, olvasmányosan megírt „önélettörténetei” keresztül-kasul visznek térben és időben: megelevenedik a közel- és a távolabbi múlt, és benne egy gazdag élet színhelyei – Újpest, Gyopáros, Zebegény és Szeged, a Gyálarét és Szabadka, Pilismarót és Bécs, Kolozsvár és Párizs, Berlin, Brüsszel, Újvidék… „Ahogyan írom, jönnek elő az emlékek, olyanok is, amikről nem is tudtam, hogy emlékszem még rájuk. Az ember létrehozza önmagát, vagy legalábbis önmaga egyik variánsát, igazán nem rossz.” Közel kerülnek a távoli hatvanas-hetvenes évek: a szegedi Egyetemi Színpad nagy korszaka, az Új Symposion, a délvidéki és az erdélyi irodalmi kapcsolatok, és aztán, és azóta is – találkozások és tanulmányok, könyvek és kollégák, kertek és tájak, élet és irodalom: rácsodálkozások története.

MÉG AZ A KÖNYVBORITÓ  IS CSALOGAT!

"

 Ahogyan írom, jönnek elő az emlékek, olyanok is, amikről nem is tudtam, hogy emlékszem még rájuk. Az ember létrehozza önmagát, vagy legalábbis önmaga egyik variánsát, igazán nem rossz.”

plakátok a makói hirekben

 

no comment!

variációk egy témára (depresszió)

 Inkább lennék bipolár

Mert ott a mélyből

Van feltámadás

Igaz rövid idóre

Es aztán kezdődik

a móka

előlről újra

Mig odafent

Valaki

Meg nem unja

****

De jó volt Nadasdynak. Ő azt mondta, alkatilag képtelen a depresszióra... én meg?f fordítva...

***

---

(az igazi depresszió néma)

gonda julia liebele lánya - verskötete - al

 egy mélyen személyes lirai vallomás, amelyben a szerző

z anya.és lánya kapcsolatot, a zsidó identitást és a családi örökséget dolgozza fel

 A kötetről röviden

 az édesanya, akinek alakján keresztül a szerző a múltat, a szeretetet és az emlékezést kutatja

A versek központi alakja Liebele

Érzelmi telitettek A gyermekkori emlékek  és a felnőttkori rácsodálkozás kettőssége határozza meg őket

Identitáskeresők Megjelenik bennük a származás, a hagyományok tisztelete és a sorsszerűség

közvetlen hangvételúek g j kerüii a túlzott absztrakciót, , képei tiszták,  fájdalmasan szépek és emberközeliek

izelitő a hangulatból

a versekben gyakori visszatérp motivum a konyha melege, a mozdulatokba ivódott szeretet és az idő múlása feletti melankólia. A kötet cime is jelzi a szoros köteléket, a szerző nem csupán önmagát hanem hanem anyja lányát határozza meg a költészeten keresztül