Kezdem azzal, hogy a bibliai allegóriák felállítása a profán történelem helyzetértékelésére általában egyszerre felemelő és sántító. Magasztos, mert világnézet-semlegesen origóba helyezi a zsidó-keresztény civilizáció alapkönyvét, az így felállított párhuzam azonban óhatatlanul billeg is, hiszen a biblikus történésekben az Örökkévaló transzcendens szerepvállalása sokkal tetten érhetőbb, mint az azóta zajló történelmünkben. Főképp a demokrácia tekintetében igaz ez, amely elnevezésében is a népi aktivitásra utal.
Mindazonáltal persze nagyon is helyénvaló a szentírási analógia felállítása, mert ez mindenkori eligazodásunk iránytűjévé vált, szinte világképtől függetlenül.
A konkrét témára térve nehezen látom megfeleltethetőnek jelenlegi státuszunkat akár a negyvenéves pusztai vándorlásra, akár a Kánaánba való bemenetelre vonatkozólag. Egyébiránt a zsidó honfoglalásról is illő megjegyezni, hogy ellentmondásoktól szabdalt eredményt hozott: Izrael népe bevonult ugyan Kánaán földjére, de ez mégsem lett a szó átvitt és patetikus értelmében vett „Kánaán”. Olyannyira nem, hogy végül bekövetkezett a zsidó állam XX. századig tartó fogságba vitele.
Szóval édeni állapot bekövetkeztére itthon sem számíthatunk, és nemcsak az alapvető metafizikai feltételek hiánya miatt, hanem azért sem, mert egész világunk szemmel láthatólag összeomlóban van.
Mégis tagadhatatlan, hogy kiemelkedő nemzetközi figyelem irányul most Magyarországra, és nem véletlenül. Hazánk ünnepi mintává vált szerte a világon a szabadság szerelmesei számára.
Történetünk most belenőtt a korábban ügyesen csengő pátosz fogalmába.
Egy szinte példátlan morális összekapaszkodás, új testvériség vívta ki a rendszerváltást, mégpedig vértelenül.
A „Ferrari – Armani – Louis Vuitton – Gucci” kalifátusnak vége.
Mi, civilek egy új, egyedülállóan kedvező történelmi konstellációban népfrontot alkotva – Isten segítségével – megdöntöttük a kézivezérléses, ázsiai mintázatú önkényt, amely bár még nem volt expressis verbis diktatúra – és valóban ezért is lehetett leváltani demokratikusan –, de már nem sok kellett volna, hogy azzá váljon. Menesztettük a rongyrázó, parvenü kiskirályok posztfeudális ispánvilágát, leváltottuk a pszeudoszakrális, oroszizálódó kriminokráciát és az ezt fenntartó, pusztítóan mérgező hazugságipart.
Így most soha nem látott történelmi lehetőség kapujában állunk.
A jelenlegi kormány a mi delegáltjainkból tevődik össze. Ezért is lenne értelmetlen a mindenkori ellenzéki perszóna páncélzatában való oktalan pattogás. Ez most egy „ellenzéki kormányzat” a túl hosszúra nyúló múlt és a végérvényes putyinizálódás felé haladó autokratikus-hibrid ex-rezsim ellenében.
Most hagyni kell az új vezetőket, akik láthatóan teszik is a dolgukat.
Magyar Péter kiemelkedő tanulási és kommunikációs képességekről, témaérzékenységről és intelligenciáról tett tanúságot.
Egyes, joggal kritizálható tulajdonságai hiányában pedig vélhetően más ember nem nyerte volna meg a választást.
Így hát számunkra most nem marad más, mint hogy kritikai érzékünket megőrizve, egyfajta támogatói polgári miliővel segítsük a megígért célok megvalósítását.
Ezek közül is az igazságtétel elmaradása lenne talán a legsúlyosabb deficit. Az új hatalomnak meg kell tehát találnia a jakobinus revans és a totojázó jogászkodás közötti optimumot. Mindenesetre a könyvtárnyi elmélettel rendelkező jogosság és igazságosság érzékeny egyensúlyának most inkább az igazság irányába kell billennie. Legalábbis szerény véleményem szerint.
Transzparens, arányos és mielőbbi elszámoltatásra van szükség.
Az új hatalmat ugyanis az emberek konszenzuális lelkiismereti egysége emelte pozícióba, és ha a paragrafusnyelv csűrés-csavarása ellényegteleníti a jogi entitást, akkor az annak alapját képező igazságosság is elvész, és vele együtt az új felállásba vetett közbizalom is.
Visszatérve a bibliai metaforához: a Kánaán vélhetően nem fog eljönni, de talán a pusztai vándorlás keserves tapasztalatából már sok mindent magunk mögött hagyhattunk – hála Istennek.
Köszönöm a felütést Turi Tímeának és Molnár Péternek a felütést
NO, szerintem még mindig vndorlunk:) ha tán jpobb irnyban is(?)
