a nagy kérdés vérnyomásmérő fölött

 

a kérdésem, hogy bevegyem-e a vérnyomáscsökkentő ceverexem, amit állitólag minden 24 órában kell bevenni,,,

de valahogy nem fűlik hozzá a fogam ebben a melegben

igy is szédelgek, mi lesz, ha még lejjebb viszi?

egy Nádasdy vers - Timi ajánlására

 

Miért is ne olvasnánk egy Nádasdy Ádám-verset ezen a szép estén? 2026

Miután a hőségtől megzápult aggyal konstatáltam, hogy nem látok értelmes híreket, kiraktam a 444-re egy verset csak úgy. Aztán belelendültem, és felhívtam Turi Tímeát, a minden évben megjelenő Szép versek szerkesztőjét, hogy mondjon kapásból, gondolkodás nélkül egy verset az elmúlt évek egyik antológiájából. Azt mondta, legyen a Mind a tied.

Hogy vajon azért ugrott be neki Nádasdy Ádám, mert ma van a Pride, azt nem kérdeztem, fedje költői homály. A vers a remek miskolci folyóiratban, a Műútban jelent meg először.

Nádasdy Ádám: Mind a tied

Édeskés szagával nem szorítja szíved,
hisz mind a tied, tégláig a tied
az elképesztő piros hegytető.

Kőkemény vizébe nem vár tetemet,
inkább a parti sárba eltemet
a csónaksimogató bányató.

Fölnézhetsz magasra, hogy ott vajon mi száll:
fagyasztó, szabad szárnyakat csinál
a szélben elszabadult lepedő.

Valaha még tudtál védekezni, volt mivel:
függöny, tükör, polc, élelmiszer,
nagyanyád gépei, a konyhaszék.

Nem értesz semmit, csúszol a gödörbe,
fejed fölött még pislákol a körte,
a szentlélek szeme, az örökös.

Miért is ne olvasnánk egy Nádasdy Ádám-verset ezen a szép estén? 2026 IUSTITIA.BG –

 

junius 28

 hát túléltem ezt a napot is, a "külföldre" deportálásunk 82. évfordulóját a szegedi téglagyárból

délután hallottam a rekkenő hőségben, hogy AKKOR is ilyen időjárás volt, sőt miután beraktak a vagonba bennünket, egy hatalmas vihar is tört ki

úgy látszik a természet se tudta elviselni a történteket!

rákérdeztem az akkor 11 éves unokatestvéremtől, emlékezve hogy lavorban fürdetett engem, a téglagyár udvarán, nyilván a nagy meleg miatt  is, miután kulacsokkal (és a lavorral?) sorba álltak vizért... de  erre már nem emlékezett, merthogy  tiltakozása után eszméletlenül dobták fel a vagonba Csak igy lehetett...

egyébként mikor beléptem a zsinagóga elócsarnokába (taxiból kiszállva) "holokaszttúlélőként" brrr,  üdvözöltek, ez az új(régi) stigmám?

és érdeklődtek másik  makói túlelő felől (Hirsch Z , ő már 100 felé járhat. mondtam jól van a minap, vasárnap épp láttam családja körében a GLORIUS Étteremben

elcsodálkoztak: Hogy lehet ezt csinálni? ennyi ideig s igy  élni (M)

egyszer volt a válaszom: túl kell élni a holokausztot (s aztán már megy minden, mint a karikacsapás)

a téglagyári önnepségre nem vállalkoztam, de már itt is voltak a résztvevők- hamar

a rabbink tanárnőként üdvözölt amúgy  (újabban)kérdeztem hogy hol beszélek, az előcsarnokban?, elől mondta, de aztán tisztáztuk igen az előcsarnokban, de már a a kaddist elmondta a téglagyárban mint kiderült, egyébként ott olvasta fel egy nyolcadikos a hasznavehetetlen gyerek a deportálásban c.opusom egy részletét is, 

és itt én zártam az ünnepséget személyes apaidézésemmel, meg a családfai kutatásom holokausztveszteséges eredményeivel... sorra kidöntve a társaságot... hát jó volt túllenni rajta, azaz el is bujdokoltam az udvar végébe, csak előbb egy követ raktam én is az emléktábla alá, (most nem virágot!)

a végére visszasomfordáltam, EGY PADRA, A MENORÁVAL SZEMBEN,  egy bicikli mellé, kinek tulaja megköszönte hogy hallhatott, Én meg azt hogy meghallgatott, és már a kapuból vissza jött a mazsihisz elnök, mert meg akarja jelentetni ami felolvastam - két részletben...

egyébként az első félben az apaversek nagyon jól hatottak...

csak később fáradhattak el (na nem mindenki)

de épp délután a fotókiállitás finisszázson hallottam ezt a kifejezést holokaszt fáradtság. Hát van ilyen....hát még ha a forróság rásegit

pipák

 ha elérsz valamit

jól van, pipa

nem is örülsz

csak mész t

hová?

egy újabb pipáig

mig aztán kialszanak

a pipák

s sötét lesz

legvégül...

 legvégül kisimul minden

tán még a ráncok is

de ne siettesd

jó gyűrödni is

előtte

holokauszt - bibliográfia

 holokauszt

https://aliz-napok.blogspot.com/2020/04/holokauszt-csaladirtasa-csaladfa-urok.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2026/06/bonyhadi-baranyok.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2026/06/guttmann-tulelok.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2022/04/a-holokauszt-aldozatainak-emleknapja.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2025/04/emleknapunk-delmagyarban.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2023/02/lowinger-nagyapa-testvere-albert.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2024/11/holokauszt-tulelo.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2026/06/a-bonyhadi-baranyok-sorsa.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2026/06/a-bonyhadi-baranyok-sorsa.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2021/06/emlekuket-megorzi-szeretet-2011.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2024/06/kinek-nem-valo-holokauszt.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2023/06/bekefi-gyorgy-festomuvesz.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2021/06/ideje-az-emlekezesnek-2007.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2021/01/egyszer-se.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2020/03/bak-soma-fiai-dr-bak-robert.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2019/01/emleknap.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2025/04/veguk-kihagytam.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2026/06/a-sokk-utan.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2024/08/ideje-feledesnek.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2024/08/ideje-feledesnek.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2019/07/kesei-konferencia-deportalasrol.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2014/04/a-70-eve-iskolapadbol-elhurcoltak-es.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2020/02/a-nevek-dala.html

https://aliz-napok.blogspot.com/2024/04/tallozo-arrol.html

gyerekek a holokausztban

 az jutott eszembe

most , hogy megint esedékes a holokausztra deportálásokra, végső vonatokra (marhavagonokra!) emlékezés

hogy kb annyi idősen (azaz fiatalon) (kb 13? évesen olvastam (faltam) Anne Frank naplóját, mint amilyen ő volt. megrendülve és csodálattal

és alig annyi idős (ill fiatal) volt az unokanővérem, Dóra (11 kb) akivel együtt deportáltak bennünket még a szegedi téglagyárból (fürdetett egy lavorban- mesélte, én még másfél éves se voltam akkor)

az unokám meg most 13 és fél......

mikor egy-két éve vendégségben voltak nála , azt mondta, hogy főleg a holokausztról beszéltek

erre én: nem kellett volna...

nem neki való a holokauszt

miért? az unokatestvéremnek az volt?! Anne Franknak az volt?! - igy lányom

mi szerencsére s több szerencsés véletlen folytán megmenekültünk

holnap Dóra beszél a vhelyi zsinagógában (azóta megtörtént, nagy sikerrel, hogy úgy mondjam, meg is hivták egy pesti zsinagógába, a rabbijaÍ)

28-án meg én beszélek a szegediben... most állitom össze (farigcsálom le ) mondanivalómat...

főleg a gyerekáldozatokról terveztem

hogy soha többé ne legyen ilyen, még csak hasonló sem!

és soha ne feledjük őket

bár Annének sikerült is ez a vágya (tragikusan) - emlékezünk rá, személyesen, a naplója révén

ami örök mementó! és ragyogó irásmű....(csak nagyon rossz a befejezetlen vége)