egy előadásra mentem hétfőn a könyvtárba, a első részén nem voltam ott, s bántptt is, két előadó volt ott, egy kineozologus (meg mellékesen családállitó) és egy kinai orvoslással foglakozó nő
most főleg a kinai.. beszélt, nagy lelkesen
illusztrálta is rajzos tábláival
ime ) a kineozológus közben közben kiegészítgette):
pár dolgot ki fogok próbálni talán
"elsőszülött" könyvét a csontritkulás ról nem veszem meg, bár a levegőben hagyott s a könyvben megválaszolt kérdés örök kérdésem, érdekelne a válasz..node 5000 ftért kicsit drága
mi dönti el hogy a Ca a csontokba épül netán a erekbe rakódik le?
)műzlin természegyógyászunk ingyen megválaszolta.. igyak sok vizet a Ca mellé
vagy inkább - ahogy eddig tettem, - ne szedjek Ca tablettát, hanem Ca tartalmú ételeket (magvak, zöldség stb...egyek) -ebben maradtunk, ez mindenben a legjobb tanács , hiszen nincs jobb a természet(es) nél
Robert MerleKét nap az élet(Week-end à Zuydcoote) című regényének és az 1964-es filmadaptációnak a befejezése tudatosan hagyja nyitva a kérdést, de a kontextus alapján a lány megjelenése inkább aszürreális, reménytelen helyzet szimbóluma, semmint fizikai valóság.
KÉT NAP AZ ÉLET BEFEJEZÉSE - A LÁNY VALÓBAN JÖN VAGY CSAK HALLUCINÁCIÓ
A történet végén a főszereplő, Julien Maillat, aki végig megpróbálta megőrizni emberségét és racionalitását a dunkerque-i pokolban, tehetetlenül nézi a pusztulást. A lány megjelenése egy olyan pillanatban történik, amikor a realitás már teljesen felbomlott, és a halál elkerülhetetlen.
Miért tekinthető hallucinációnak/szimbólumnak?
A környezet: A történet az 1940-es dunkerque-i evakuáció alatt játszódik, ahol a katonák reményvesztett halálvárásban vannak.
A "néma" lány: A nőalak, aki felbukkan, sokkal inkább egy ábrándkép, egyfajta "béke-vízió" a bombázások és a halál közepette, mintsem egy reális menekült, aki a romok között sétálgat.
Egzisztencialista befejezés: Merle regénye egzisztencialista színezetű, amely az ember tehetetlenségét ábrázolja az értelmetlen pusztítással szemben. A lány megjelenése a racionalitás végleges elvesztését és a vágyott, de elérhetetlen béke illúzióját szimbolizálja.
Összességében a befejezés azt sugallja, hogy Maillat a halála előtti utolsó pillanatokban már nem a fizikai valóságot érzékeli, hanem a vágyott életvágy és a béke hallucinációját.
***
Nem az elejétől, de majdnem , (kb 15 perc után) láttam tegnap este a filmet
(64-es) Rabul ejtett.
Nem hiszem, hogy láttam idejében , esetleg a könyvet olvashattam(?)
homályosak voltak az emlékeim, de nagyon elevenen belémégtek
a film fekete-fehér kockái most a szgép képernyőjén bár.
Háborús képek,mik közt tán túl sok is volt a bombatámadás, robbanások
, elviselhetetlenül már...és gyakori, de a legvégén különösen
, mikor főhősünk (a fiatal Bemondó játszotta sugárzón...várja a
a lányt, de hiába, eltalálják, és aztán mégis látja a
távolban, imbolyogni két bőröndjével...valószerütlenül, aztán le
London Katalin Hineni fotókiállitáson egy fiatalabb nő fotózott, állandóan, ugra-bugrálva _ kicsit zavaróan) közöttünk, sikerült engem is levenni párszor, igazán jó képek születtek :) majdnem méltón a kiállitás képeihez, bár mozgalmasabbak:
l
(az utolsó képeken vagy fél évszázada nem látott kedves ismerősöm B Zsolt a feleségével (aki meg régi makói ismerősT Klári)...Zsolttal legutóbb Szegeden vizsgáztunk épp diákszinjátszás vezetésből :) (akkoriban készülődött az esküvőjére kicsi szorongéssal, meg örvendett Hajnóczi megjelent könyvének A halál kilovagolt Perzsiába- nak... , mondani se kell ugye, nem ismert volna meg, de én se őt, ha...) a fotómvész jóismerősük... úgy kerültek ide hivására...s igy találkozhattunk mi is... hineni)
Gonda Júlia egy közismert és tisztelt makói nyugalmazott pedagógus, magyartanár, valamint a helyi zsidó hitközség és emlékezetpolitika aktív alakja.
Életútjának és munkásságának legfontosabb jellemzői:
Oktatási tevékenység: Hosszú ideig a makói József Attila Gimnázium tanára, osztályfőnöke és diákszínpadának vezetője volt. Egykori tanítványai ma is nagy tisztelettel emlékeznek meg róla.
Helytörténet és emlékezet: A makói zsidóság történetének hiteles őrzője. Nagyapja, Löwinger Miksa volt az egykori makói neológ zsinagóga alapítója. Rendszeresen tart előadásokat családtörténeti és holokauszt-emlékezeti témákban, például a József Attila Városi Könyvtárban.
Közéleti szerepvállalás: Aktívan részt vesz a városi megemlékezéseken, például a Holokauszt emléknapokon, ahol gyakran mond beszédet vagy működik közre
Publikációk: Saját blogot vezet „erről-arról-amarról még” címmel, ahol személyes emlékeket, családtörténeteket és reflexiókat oszt meg a múltal és a jelennel kapcsolatban.
Melyik területtel kapcsolatban (pl. tanári pályafutása vagy helytörténeti munkássága) szeretnél részletesebb információt kapni?
****
Nem kérdeztem rá semmire részletesen, mert mégis csak én tudok a legtöbbet magamról. vagy mégse?
Például mindig nagyon meglep, hogy tiszteletre méltó vagyok(?) és jól is esik
bár tudom az A szeret hizelegni meg nagyzolni is... mégis.
Meg örülök a közéleti szerepvállalás kitételnek is!
Azt hiszem ez fokozatosan és tudatosan jött elő....
