koncert rosszulléttel

a kiállitásnyitóról egyenesen a zenepavilonba mentem, bár kicsit húztam a z időt. s mivel közel is van, 10 perccel előbb odaértem, s nem is sokan ültek már a helyükön, érdekesen még midig naptól megvilágított széksorokkal   

második sorba ültem oda hova nem sütött a nap

s mégis rosszul lettem

lehet hogy nem is a melegtől, de valahogy megszorult ott a levegő, az énekszám közhen kellett felállnom, és kitámolyognom, pedig még tetszett is a szám, de 2 nitromint befújása után se bírtam, muszáj volt...

valahogy átsétáltam a másik oldalra ,  ott ültem le a szélén, itt volt egy kis légáramlat, nem rögtön  de lassanként jobban, jól  is lettem

ijesztőek tudnak lenni ezek a rosszullétek

csak az a jó bennük hogy (még) elmúlnak

tudtam volna  élvezni is az émekszámokat

ha a közelemben nem viselkedtek volna minősithetetlenól hangosan...

a temetés képei

 Bár lányom megjegyezte hogy ne tegyek fel képeket a temetésról,mert az intim

most mégis megteszem: (mea culpa)

nekem emlék, szivbemarkoló, ha már személyesen nem is lehettem jelen

meg is rendültem, úgy mintha jelen lettem volna

már a kezdő képsornál, amikor megjelent a temetési menet,a férfiakkal, akik vállukon vitték... a koporsót

ami a zsidó vallás szerint egyszerű de magasztos volt

sokan voltak, elsősorban a rokonok, hozzátartozók,  (nagyjából öket ismertem fel) és a nem ismert barátok..

a lányok férjeikbe kapaszkodtak, egyik férj beszélt is, meg unokavő is, meg unokalányok közösen, (testvérek)  elcsukló hangon,  meg a lányok közül (Debby a legöregebb tán leghűségesebb,)  beszélt is, a végén elcsukló hangon és fejük fölött a zokogó esővel. Mert az is megérkezett az égből. Az ég is siratta Ottót...

a temetés nem a sirásók dolga volt...

a legvégén (ők is )elmondhatták a kaddist, amit az eső miatti mikrogfon hiányában nem hallhattunk

fakadjon emlékéből áldás

ahogy életében is áldott volt ahogy halhattuk is  a beszédekben:  blessed

A „Báruch dáján háemet” 

művésztelep nyitása

 megnyilt a natura művésztelep  Bodor Zoltán kiállításával - a levéltárban, ahova mindig el szoktam zarándokolni

a nagy melegre való tekintettel, minden bent volt megtartva, klimában..

a végére teltház is volt (persze ez köszönhető a telepes festők jelenlétének különösen)

a beszélgetés végén vettem észre , hogy mellettem ültek Roskóék! (meglepetsáemre. Kár hogy nem hoztam el a könyvem , polgármesterasszonynak is, (mindkettőjüknek már meg lett igérve -de majd pótlom. A Gábliban(!) 4-én lesz egy vetített előadás a mostani festő már elhúnyt tanitómesteréről(egyébként ő is tartott róla két éve)

Érdekes volt a beszélgetés "élveztem" bár festőnk mielőbb szeretett volna túl lenni rajta...

Szeretem ezeket az eseményeket, a légkörét....

Ottó...

 meghalt az unokabátyám Ottó . Már nincs több unokabátyám: Hermann Laci először, aztán Péter s legutóbb Tomi, és most Ottó. Igaz, hogy 96 éves volt , de ez egyáltalán nem vigasz, számomra.

Tán kicsit az, hogy közvetítéssel el tudtunk búcsúzni még.

Meg  az , hogy 10 dédunoka marad utána... jelenleg ennyi

De akkor is... a halál az halál.

96 évesen is, különösen, ha tudom, hogy nem fogadott el már orvosi beavatkozást

a felesége decemberben ment el, őt ápolta, lehet hogy elege lett az életből, s feladta...

nagyon sajnálom

csütörtökön halt meg, unokanővérem értesitették , aki két perc múlva balesetet szenvedett- nem véletlenül

ezért csak ma hivott fel, és nem tudta elrejteni a whats appon a rettenetes sötét véraláfutást a szeméról,és a nyakcsigolája is letört. Nem is értem hogy engedhették haza a kórházból, mikor semmi segitsége...de majd a fia Svájcból (azaz most Horvátországban vannak) elmegy hozzá. Csak igyekezzen.

Az unokanővérem Ottavában lakik, Ottó Torontóban, ott temetik, holnap, de nem tudja továbbitani a temetés közvetitésének linkjét...majd utólag nézem meg

mindenesetre, lányom hivott szrencsére, megkértem, hogy mondjon rabbi férje kaddist  Ottóért, s ez már meg is történt....

pici vigaszok

Jiszkadal, vöjiszkadas

fakadjon emlékéből áldás

ő tényleg áldott-jó ember volt!

borzasztó, hogy már csak volt.....

(s csak közhelyeket puffogtatunk :(

nővérével Verával :

anyuval, Ottó és Vera

Ottó velem (én 1 ő 13)

OTTÓ és HANNY ESKÜVŐI KÉP (Gonda nagyamam ott volt az esküvőjükön, Hollandiában)

Ottó első unokájával

Vera 89. születésnapján 2016

Ottó tavaly 95. születésnapján feleségével Hannyval

Ottóék családi körben 2018

 

dédunokával 2022 

tavaly a 95. szülinapon..

 

Ottó memoárkönyve

 

velünk maradsz!

LADANYI, Otto - Békében, 2026. július 30-án, csütörtökön, szerettei körében, lányai kezét fogva. A néhai Hanny szeretett férje. Debby és Ted, Ellen és Allan, valamint Karen és Jonah szerető apja és apósa. A néhai Vera Kardos drága testvére. Jaclyn és Steven, Daniel és Leah, Carly és Steven, Joelle és James, Taylor és Ryan, Talia és Ethan, Sierra és Sam odaadó nagyapukája. Gabi, Archer, Maverick, Jace, Cole, Callie, Evan, Sloane, Beckham és Paxton odaadó dédapja. 

 

"NEM VAGYOK TÖKÉLETES"

 ezt is elfogadom

(csak anem vagyok ilyen szilfid)

külföldi nők 80 fölött

 BELÉPEK A KÁVÉZÓBA, AZ AJTÓ MELLETTI ASZTALNÁL HANGOSAN BESZÉLGET HÁROM NŐ, FŐLEG EGY TART ELŐADÁST (a többiek tátott szájjal hallgatják) VALAMI OLYASMIRÓL ÁRADOZIK, HOGY KÜLFÖLDÖN (NEM TUDNI MELYIKEN)80 fölött is "élnek" a nők, Ott egész más az öregség fogalma) no nem arról van szó, hogy nem fájnak pl az izületeik, de ÉLNEK... kirándulnak, kávézóba járnak..

 (jé, lehet hogy én is külföldi vagyok ? :)

 

nem leszünk pllangók

 befejeződött a Karasznahorkai könyv(em) azzal a gyönyörú gondolattal, hhogy 

minden hiába... soha nem lehetünk pillangók....

(az első amit a könyv befejezése után láttam a fb-on, ez a pillangó volt (Koeralovszki rajza!)