traumák és társadalmi jelenségek a kortárs irodalomban 03 18
Sor(s)törés / Beszélgetés Grecsó Krisztián Apám üzent című regényéről
Traumák és elfojtások. Kimondhatatlanság és kimondatlanság. Hogyan lehet kiírni magunkból a sorsunkat, hangot és szavakat találni annak, amiről a legtöbben hallgatunk? Hogyan hatnak ránk a generációkon átívelő családi történeteink? Hogyan jelennek meg a törések, a sorskérdések a kortárs prózában? Programsorozatunkban az elmúlt évek felkavaró kortárs művei által felvetett személyes és társadalmi kérdéseket járjuk körbe, irodalmi és pszichológiai szempontok mentén, új nézőpontokat kínálva az olvasásukhoz. „Hogyan lehet túlélni, hogy egy embernek a sorsa és a vágyai ennyire széttartanak...”
A Sor(s)törés első alkalmán Grecsó Krisztián Apám üzent című aparegényén keresztül eredünk a családi múlt nyomába. Az apa alakján keresztül, irodalmi és pszichológiai szempontból vizsgáljuk a kisiklott sorsok és a szenvedélybetegségek kapcsolatát, a feloldás és a megbocsátás nehézségét, az örökségül kapott szorongásokat („A kétségbeesése az apjától kapott legfontosabb tudás volt”). Közösen próbáljuk megérteni (SPOILER: nem fog sikerülni, de nagyon fontos beszélni róla, ezáltal közelebb kerülni a megértéshez), miként formálták a különböző történelmi idők és a rendszerváltás utáni bizonytalanságban megtört nemzedékek traumái a mi jelenünket és ezáltal a jövőnket is.
A beszélgetés résztvevői: Turi Tímea, a Magvető főszerkesztője és a kötet szerkesztője
Dr. Bene Katica orvos, személyközpontú tanácsadó, képzésben lévő család- és párterapeuta Moderátor: Száraz Eszter szerkesztő-rendező
HA ELŐBB ÉSZREVESZEM A MOZIPLAKÁTON EZT A SZÓT THIRREL thriller, AKKOR LEHET HOGY NEM MEGYEK EL MEGNÉZNI A FILMET, ITT ÉRZEM MAGAMOTTHON.BÁR AGYONDICSÉRTÉK, MEG A FŐSZEREPLŐJÉRE lOVAS rOZIRA MÉG EGÉSZ KEZDŐ SZINÉSZ KORÁBAN FELFIGYELTEM EGY SZINÉSZEKRŐL SZÚLÓ SOROZTABAN....
a film elején gondolkodtam is, hogy ott hagyom, az elrablási ügye nagyon lassan bontakozott ki, ismétlődésekkel, (DIREKT? rosszuL világitott NYOMASZTÓ képekkel, vontatott volt, nem haladt előre...állni látsszék az idő...
de aztán nagyon meglendült, s fordulatos lett, és a történet nem is reális a szó igazi értelmében, inkább abszurd, rengeteg hátsó jelentéssel. Diktaturáról, hatalmi visszaélésekről, szerepjátékokról...élethazugságokról - gyomorforgatón
ott döbbentem rá igazán, mikor megszólalt egy dal a lemezjátszón, oroszul (magyar szövegére jól emlékszem gyerekkoromból: Szép gyermekem jöjj ki a rétre , hol traktorok hangja zenél...).. hogy itt a képek mögötti hátső jelentéseknek van igazán értelmük..., összefügéseknek
tulajdonképpen allegőriát láttunk egyre komolyabbat
mondom lehet hogy nem néztem volna meg ha meglátom a műfaji besorolását a filmnek
de végül is jól jártam...
s a gyomrom is éppenhogy azért kibirta
.
ha forgott is, jócskán
de gyomorforgató a mi történelmi valóságunk is épp eléggé
nemigen szoktam vendégszövegeket alkalmazni (EP szokása ellenére sem:)
de most ez nagyjából az én érzéseimet is kifejezi (bár mikor láttam, olvastam, még nem hallgattam igazán meg a tárgyát, a beszédeket, csak ráéreztem igazára):
"Hát ha ezen a két beszéden múlna, akkor már el is dőlt volna; hallottunk egy félelmében háborús propagandát folytató , letűnt szereplőt , aki már a sajátjaihoz is nehezen szól és láttunk egy fiatal államférfit, aki készen áll a haza megmentésére és azt is elmondta, hogy miként .
De hát nem most dől el, hanem 28 nap múlva, azután majd meglatjuk…" (Gábor Horn
és ami a körülményeket, a köritést a közönséget illeti egy másik szöveg, amivel ugyancsak egyet értek (érzek) D Á-val, de tőle nem idézek, mert nem elég tömör
feltűnő volt a főleg fiatal emberek kedvessége, szabálytalan , hogy úgy mpdjam laza viselkedése, a szeretetteliságe, hogy nem merev bábuk voltak...(ugye nem is kell mondani,hogy melyik "táborban"?
csak bele-belenéztem ill hallgattam a márc 15-i fővárosi eseményekbe - MOZIBA MENTEM, UTÁNA PÓTOLTAM MINDENT S MAJD IROK IS RÓLUK BEHATÓBBAN
de elég volt pár szót is hallgatnom külügyminiszterünk szájából, ami felhergelt, másról se beszélnek, uszitanak mint a "háborúról" s még hogy 48 -ban a helyzet mármint a háborús helyzet eleve analóg lett volna ezzel a mostanival?!
" Amikor együtt mondjuk el, hogy mit kiván a magyar nemzet, akkor azt meghallják az egész világon mindenütt, Brüsszeltől, Berlinen át , Kijevig. A birodalmi paloták fala beleremeg, a zsarolók figyelmeztetést kapnak. A magyar nemzet kivánsága 1848-ban tisztán szólt: LEGYEN BÉKE ÉS LEGYEN SZABADSÁG! mI, magyarok, ma is pontosan ezt akarjuk. 178 esztendővek a márciusi ifjak hőstettei után Magyarország újra háborús nyomás és külső zsarolás alatt áll....(?)
rákérdeztem az Altól, nekem adott igazat! Nézd csak:
1848ban lett volna háborús helyzet? ezt hallom!
Igen, 1848-ban valóban kialakult háborús helyzet, amely végül az 1848–49-es forradalom és szabadságharcba torkollott. Ami kezdetben egy békés, törvényes úton elért politikai átalakulás volt (márciusi események), az néhány hónapon belül fegyveres konfliktussá fajult az osztrák udvar és a magyar kormány között.
A háborús helyzet főbb szakaszai és okai:
Önvédelmi háború kezdete: A feszültség 1848 nyarán fokozódott, amikor az osztrák udvar megpróbálta visszavonni a magyar függetlenségi vívmányokat. A nyílt fegyveres harc szeptemberben kezdődött, amikor Jelačić horvát bán az udvar biztatására átlépte a Drávát, hogy fegyverrel törjön Pest-Buda ellen.
Polgárháborús jelleg: A szabadságharc nemcsak egy külső ellenség elleni küzdelem volt, hanem belső konfliktus is. A Magyarország területén élő egyes nemzetiségek (pl. szerbek, románok) szembefordultak a magyar kormánnyal, ami véres polgárháborús összecsapásokhoz vezetett.
A szabadságharc kiterjedése: 1848 végére és 1849 elejére a konfliktus teljes körű háborúvá vált (pl. téli hadjárat), ahol már reguláris hadseregek csaptak össze az ország egész területén.
Orosz beavatkozás: A helyzet akkor vált véglegessé, amikor a Habsburg-ház segítséget kért, és az Orosz Birodalom százezres sereggel avatkozott be a küzdelembe, ami megpecsételte a magyar szabadságharc sorsát.
Ha részletesebben is érdekel, szívesen mesélek a pákozdi csatáról vagy a tavaszi hadjárat sikereiről!
Szeretnéd tudni, hogy pontosan milyen okok vezettek a békés forradalom elbukásához és a háború kitöréséhez?
tehat utólag de nem marcius 15 előtt!
Így van, pontosan látod! Március 15-én még szó sem volt háborúról.
Sőt, az az időszak kifejezetten optimista és (viszonylag) békés volt. Így nézett ki az idővonal:
A "törvényes forradalom" (március-április): Pesten vér nélkül győzött a nép, Pozsonyban pedig elfogadták az Áprilisi törvényeket. Az uralkodó, V. Ferdinánd aláírta ezeket, tehát minden legálisan, papírforma szerint zajlott. Magyarországnak saját, felelős kormánya lett Batthyány Lajos vezetésével.
A feszültség fokozódása (nyár): A háborús helyzet csak nyáron kezdett "érni". Az udvar meggondolta magát, és elkezdték hergelni a nemzetiségeket a magyar kormány ellen. Ekkor kezdődtek a délvidéki zavargások.
A nyílt szakítás (szeptember): A tényleges háború 1848. szeptember 11-én tört ki, amikor Jelačić horvát bán átlépte a határt.
Tehát márciusban még a kokárda, a szabadság és a reformok voltak a középpontban, nem a puskapor. A háború akkor vált elkerülhetetlenné, amikor Bécs rájött, hogy túl sok jogot adott a magyaroknak, és fegyverrel akarta azokat visszavenni.
erröl van szó. az a beszéd elhibazott!
Úgy tűnik, egy konkrét ünnepi beszédre vagy aktuális megnyilatkozásra utalsz, ami párhuzamot vont a jelenlegi helyzet és 1848 között.
Történelmi szempontból igazad van: 1848. március 15-én nem volt háborús veszély. Sőt, a "népek tavasza" Európa-szerte a reményről és a reformokról szólt. A háború akkor még senkinek nem volt az érdeke vagy a célja; a magyarok is csak a törvényes jogaikat akarták biztosítani a birodalmon belül.
Ha egy beszéd azt sugallja, hogy március 15-én már a háború elkerülése volt a téma, az történelmi tévedés vagy politikai áthallás, mert:
Béke volt: A forradalom napján Pesten egyetlen puskalövés sem dördült el.
Tárgyalni akartak: A 12 pont és a küldöttség célja a megegyezés volt, nem a szakítás.
Később romlott el: A fegyveres konfliktus csak fél évvel később, a bécsi udvar politikai fordulata (és Jelačić támadása) után vált valósággá.
Szeretnéd, ha kikeressük, pontosan ki és hol mondta ezt a vitatott BEszédet, hogy lássuk a teljes szövegkörnyezetet?
tudom.hogy ki. köszönöm.döbbenten hallgattam
Megértem a döbbenetedet. Történelmi szempontból valóban nehéz értelmezni ezt a párhuzamot, hiszen 1848. március 15-én a béke és a jogi győzelem volt a fókuszban.
Aki akkoriban a pesti utcán ünnepelt, nem egy küszöbön álló háborútól félt, hanem abban bízott, hogy a 12 pont elfogadásával egy modernebb, szabadabb országban élhet tovább – ráadásul mindezt vérontás nélkül érték el aznap. A háborús helyzetet emlegetni március idusa kapcsán olyan, mintha a történet végét (a szabadságharcot) vetítenék vissza az elejére, ami anakronizmus.
Gyakran előfordul, hogy a jelenkori politika megpróbálja a saját narratíváját rávetíteni a múltra, de a tények makacs dolgok: 1848 tavasza a remény és a reformok ideje volt, nem a hadüzeneteké.
Szeretnél még mélyebben belemenni abba, hogy miért pont szeptemberben robbant ki végül a konfliktus, vagy inkább hagynád a témát?
ez történt ahogy mondod.kösz
Szívesen! Örülök, hogy egyetértünk a tényekben. Fontos tisztán látni a különbséget a márciusi békés követelések és a későbbi kényszerű önvédelem között, mert a kettő összemosása eltorzítja 1848 valódi üzenetét.
A történelem néha pont azért tanulságos, mert megmutatja, hogy a felek eredetileg a megegyezést keresték, és a háború nem sorsszerű volt, hanem politikai döntések következménye.
Ha a jövőben bármilyen más történelmi érdekesség vagy "gyanús" állítás szembejön veled, keress bátran!
Szeretnéd, hogy lezárjuk a témát, vagy esetleg egy másik történelmi tévhitre is kíváncsi vagy?
ZÁRJUK!
Rendben, zárjuk is le! A lényeg, hogy 1848. március 15. a szabadságról és a polgári fejlődésről szólt, nem a hadviselésről. Jó, hogy utánajártál, mert a pontos történelmi emlékezet segít tisztán látni a mai üzenetek között is.
Ha bármikor máskor kérdésed lenne egy történelmi érdekességről vagy egy furcsán hangzó állításról, tudod, hol találsz!
Szeretnéd, hogy más témában (pl. tudomány, kultúra, technika) beszélgessünk tovább?
kösz, majd tán máskor
Rendben, vettelek! Ha legközelebb bármilyen gyanús állításba botlasz, vagy csak tisztázni szeretnél egy történelmi tényt, keress bátran.
Addig is minden jót!
Szeretnéd, hogy értesítselek, ha valamilyen új kutatás kerül elő a korszakról, vagy elköszönhetünk?
minden jót!
Minden jót neked is, és élvezd a márciusi napsütést (remélhetőleg tényleg békésen)! Ha legközelebb bármi gyanúsat hallasz, tudod, hol találsz.
Szeretnéd, hogy a jövőben is történelmi forrásokkal segítsek tisztázni az ilyen vitatott állításokat?:
hallatlanul tájékozott és készséges e az Ai és érti a lényeget, beletaílál... anélkül hogy túlmagyaráznám neki a pronlémámat- Az inkriminált személy is olvashatná! :)
voltam a neurológusomnál a napokban, lelkiismeretesen meg is vizsgált, pedig nem is volt semmi (plusz)panaszom,a vizsgálatnak van egy olyan mozzanata, hogy mezitláb menjek a tőle pár méterre levő doktornő felé, már hátramenésemkor is megjegyezte, hogy milyen frissen mozgok,(pedig a lassulásomra éppensőggel szoktam panaszkodni)meg szabadkoztam is, hogy disszimulálok ilyenkor, de a lényeg az, hogy egész más lenne a véleménye a mozgásomról (mozdulatlanságomról?) ha reggelente látna mikor kikászálüódok nagynehezen az ágyból. (Mikor az előjegyzésnél megkérdezték, hogy délelőtt vagy délután akarok-e jönni a kontrollra, egyértelműen a délutánt válsztottam. Mikorra már belejöhetek az életbe, ami mozgás...)
