2026. június 5., péntek

még Bárány Salamonról

 Bárány Salamon a Szegedi Zsidó Hitközség adminisztratív és hitéleti irányításában az alábbi konkrét tisztségeket töltötte be:

  • Hitközségi elöljáró: A közösség világi vezetésének tagjaként részt vett a hitközség mindennapi működésének, vagyonának és intézményeinek irányításában.
  • Kultuszelöljáró: Kifejezetten a hitélettel, a zsinagógai szertartások szervezésével, a rituális ügyekkel és a vallási infrastruktúra fenntartásával kapcsolatos feladatokat felügyelte.
  • Választmányi tag: A hitközség döntéshozó és képviselő-testületének (választmányának) megválasztott tagjaként szavazati joggal bírt a közösséget érintő pénzügyi, személyi és szervezeti kérdésekben.

  • A hitközségi feladatai mellett civilben az Eisenstädter S. és Társai cég tisztviselőjeként dolgozott több mint 50 éven át, így a szegedi polgári és jótékonysági egyletekben, valamint a magántisztviselők helyi mozgalmaiban is aktív szerepet vállalt 1924-ben bekövetkezett haláláig.
(Amennyiben szeretnéd, szívesen segítek:
  • Feltárni, hogy kik voltak a kortársai a szegedi hitközség élén (például Löw Immánuel főrabbi időszaka).
  • Megkeresni a korabeli szegedi sajtó megemlékezéseit a munkásságáról.
Melyik részlet érdekelne közelebbről?

KORABELI SAJTÓ
korabeli helyi sajtó – kiemelten a Szeged című napilap és a Délmagyarország – részletesen beszámolt Bárány Salamon 1924 novemberében, 80 éves korában bekövetkezett haláláról és munkásságáról. [1]
A lapokban megjelent hivatalos nekrológok és megemlékezések az alábbi módon méltatták az életét:
A munkaadó és a kollégák búcsúja
Az Eisenstädter S. és Társai cég és annak teljes személyzete nyilvános gyászjelentésben búcsúzott tőle, kiemelve rendkívüli hűségét és munkabírását: [1]
  • Példaképként állították az utókor elé: A sajtóban közzétett szöveg szerint több mint félévszázados (50 évet meghaladó) szolgálata alatt olyan emberi erényekről tett tanúságot, amely miatt emléke „mint a becsületesség, odaadás és kötelességtudás mintaképe fog lebegni” a munkatársak előtt. [1]

A társadalmi beágyazottság és a végtisztesség
A híradások pontos képet adtak arról is, mekkora tisztelet övezte a szegedi polgárság és a hitközség körében:
  • A gyászoló család: A sajtó név szerint sorolta fel kiterjedt rokonságát, köztük gyermekeit (Mariska, Erzsi, Aranka, István) és vejeit, ami mutatta a helyi polgári elitben betöltött stabil szerepét. [1]
  • Közösségi gyász: A temetésére a korabeli beszámolók szerint külön villamoskocsit indítottak a Dugonics térről a zsidó temetőbe, ami a korszakban a kiemelkedő, köztiszteletben álló polgároknak járó szervezési gesztus volt. [1]
Ha szeretnéd tovább árnyalni a képet, jelezd bátran, hogy:
A SZEGEDI RCHIVUM ADATAI
Szegedi Zsidó Hitközség Archívuma elsősorban kutatási adatbázisokként, digitalizált névlistákként és történeti forrásjegyzékként őrzi a helyi zsidó polgárság, így a Bárány család emlékezetét is. [1, 2, 3]
Az archívum anyagaiból és a kapcsolódó történeti forrásokból az alábbi konkrét adatok érhetők el a családról:
1. Név- és kulcsszó-nyilvántartások
  • Kétnyelvű azonosítás: Az archívum hivatalos kulcsszó-listáján Bárány Salamon neve rögzítve van angol megfelelőjével együtt is (Lamb Solomon), mint a hitközség történetének egyik meghatározó, kutatható személyisége. [1]
2. Családi kötelékek és utódok
A hitközségi források és a korabeli anyakönyvi adatok pontosan dokumentálják a Bárány család kiterjedt szegedi rokonságát, amely a helyi zsidó polgárság más ismert családjaival fonódott össze: [1]
  • Gyermekei: Mariska, Erzsi, Aranka és István. [1]
  • Házasságok útján létrejött rokonság: Lányaik révén a család közvetlen kapcsolatba került a Löwinger, a Grosz és a Vermes családokkal (vejei Löwinger Miksa és Vermes Ignác voltak). [1]
  • Unokák: A hitközségi nyilvántartások és családi értesítők név szerint említik az unokákat is: Löwinger Böske (Hermann Jenőné), Löwinger Lili, György, Ida, Magda, Ferenc, valamint Grosz Márta. [1]
  • 3. Az archívum egyéb kutatható állományai
    Bárány Salamon egykori hitéleti és adminisztratív munkája (kultuszelöljáróként és választmányi tagként) szorosan kapcsolódik az archívumban őrzött alapvető dokumentumcsoportokhoz: [1]
    • Hitközségi jegyzőkönyvek: Az archívum Fond- és állagjegyzéke tartalmazza a korabeli gyűlések anyagait, ahol a Bárány Salamon által is ellenjegyzett rituális, pénzügyi és iskolai döntéseket rögzítették. [1, 2]
    • Sírhely-nyilvántartások: A szegedi izraelita temető adatbázisa, amely – bár kutatása a hiányos történelmi adatok miatt összetett feladat – tartalmazza a család nyughelyeinek adatait. [1, 2]
    Ha szeretnéd tovább folytatni a kutatást, jelezd, hogy:
    • Megnézzük-e, milyen szerepet játszottak a fent említett rokon családok (pl. a Löwinger vagy a Vermes család) Szeged közéletében?
    • Szeretnél-e többet megtudni a Szegedi Zsidó Hitközség történetének arról az időszakáról, amikor Bárány Salamon az elöljáróságban dolgozott?

  • a szegedi hitközségben Bárány SALAMON

     A Szegedi Hitközségben milyen szerepet töltött be Bárány,Salamon?


    Bárány Salamon a Szegedi Zsidó Hitközség megbecsült és aktív világi tagja, hosszú évtizedekig a hitközség elöljárója (kultuszelöljárója) volt. Évtizedeken át tartó önzetlen munkássága és közéleti szerepvállalása révén a helyi közösség egyik köztiszteletben álló, meghatározó egyénisége volt. [1, 2, 3]

    Amennyiben további részletekre vagy kíváncsi, szívesen utánanézek:
    • A konkrét társadalmi vagy jótékonysági szerepvállalásainak.
    • A hitközségen belüli egyéb tisztségeinek.
    Milyen irányban szeretnéd elmélyíteni a Bárány Salamonról szóló információkat?
    Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ

    gyász (és vigasz?)

     pár napja jelent meg előttem a facebokon ez a fotó



    és ez a kettős évszám: 1943-2026

    megrenditett

    (az első szám egyébként az enyém is, a másodikat még nem tudhatom de ...)


    és alatta ez zene a videon 




    Sz Endre az apukájával van a kettős portrén szeretetben

    Endrét (Pesten lakik) nem olyan rég láttam a patikában, gyógyszerekért jött, nyilvánvaló volt, hogy az apukájának ,és problémája is volt, már nem volt egy gyszer, és neki el kellett utaznia, de megbeszélték, mife újra jön (hamar) meglesz!


    aztán -nagy örömömre- nem soká kétszer is találkoztam a betegnek gondolt apjával, a süti saroknál mind a kétszer, valahova ment intézni, váltottunk is pár szívélyes  keresetlen szót... tényleg megnyugodtam, hogy akkor ezek szerint jól van, nincs szükség arra se , hogy az elfoglalt fia többszáz kilómétert utazzon , a gyyőgyszertárba menjen...


    az apja iskolatársam volt,a gimiben (alattam járt eggyel) és ami súlyosabb emlék:

    ő volt az ügyeletes orvos a kórházban akkor, amikor anyu, 1989 február 12-én, vasárnap hajnalban  meghalt...látogatni készültünk reggel (hármasban ) hozzá, mikor (a nevére cimzett!) táviratot megkaptuk...az iszonyú és váratlan hirrel...(négy éves lányom a Költözés c kisregényében meg is örökitette a jelenetet, amikor orditva sirni kezdtem... azóta is ...)


    és soha nem tudtam , mertem megkérdezni tőle a részleteket, hogy hogy is.....

    és most már nem is fogom tudni...


    de ha igaza van a  dalszövegnek


    (Fogunk találkozni ismét ,nem tudom , hol, nem tudom , mikor. DE fogunk talélkozni ismét, egy fényes napon....)

    akkor remélhetem , hogy ha találkozunk újra, majd megkérdem...


    ****


    de akkor már mindegy is, mert remélem, hogy anyámmal már előbb és biztosabban találkozhatok! (?)

    Bárcsak....