Elereszt a kezem dolgokat
napjaim
2026. július 20., hétfő
poszttraumás krizis
nem rég jöttem rá, bár már körbejártam, meg-megközelitve
ezt a poszttraumás stresszt
mely megfejtésében is végül is post lett
miért nem birok beülni a sor közepébe (beállni se sorokba), honnan ez a régesrégi klausztrofóbia (emlékszem Aranka nagynénim hogy összeszidott érte, hogy a moziban is nekem szélre kellett ülni, hátrautasitva a felnőtteket, anyámat is - ő persze engedékeny volt velem)igen, átvitt értelemben is mindig kilógtam a sorból...
nos, az is foglalkoztatott egy ideje, hogy hogy aludhattunk mi a lágerben, lehet ott az ok?!!!!
gondoltam , priccsen egymás hegyén hátán, fullasztó, levegőtlen zsufoltságban.. fulladozva...nem lehetett külön rácsos gyerekágyam nyilván...s hajnalokban már álltam a kapunál várva anyám a hadigyárból Mami, kenyérrel,,
tán nem sokkal később a pesti övodáből is ezért szöktem meg azaz ki...!
nem birtam, nem birok semmi kötöttséget!!!
és mindig szélre ülök, (hogy menekülni lehessen ha kellene)
nos, a lágeri priccsekben lehet az ok?!!!!
posttraumás krizis...messze ér
koncert intermezzókkal
olyan háromnegyed 7 tájékán értem ki a zenepavilonhoz, de már majdnem teljesen megteltek a széksorok
legelől láttam egy üres faszéket, szélén... megkérdeztem, szabad-e , a mellette ülőtől, persze, mondta
egyszer csak nagy mozgolódás mellettem, a kis faszéksor mellé, mellém, lerakja egy nagy ormótlanabb műanyagszékbe a gyerekét egy anya, ő meg mögé ül, másikkal, a gyerek mellettem levő lábán ragtapasz, átüt rajta seb...
kezdem magam bezárva érzeni, hiába, nem birok csak széleken ülni
(a napokban fejtettem meg ennek a kisgyerekkori deportálás körülményeimben rejlő okát), NEM , nem tudok itt maradni, mondom is osztálytársamnak, ki mögém ült, jelezte is... csodálkozik, de most nem magyarázkodok, mondom hátrébb ülök, kár hogy nemigen látok ott üres helyet (nagy zenekarnál jobb is hátul, mondta) később visszaszédelgek, nem találva helyet, a nő fel is háborodott, hogy miért kéne neki elrakni a gyerekét, én nem mondtam, az meg nem tartozik rá, hogy miért nem birok nem szélen ülni...később hiába van egy üres szék, most a szélen is, nem ülök oda, bár oszttársam felhivja rá a figyelmem, elmegyek hátra a másik térfélre, ott állva a tó melletti korlátnak támaszkodva, de a kedves szervezők a Hagymaházból, hoznak nekem egy faszéket, azon ülök, szélen, később hátrahúzódva, a naptól
végre nyugalom van, jó a konferansz (szellemes mint mindig, a zene, az énekes is, de semmi különös
egy darabig ...míg hátulról egy éktelenül hosszan kitartott rikkantás zavarja meg a konferálást
ez a közjáték jó párszor megismétlődik, bár közben leült egy padra söröző (és/ vagy elmeháborodott?) barátunk, de onnan is áriázik
és a koncert végére két rendör lepi meg, hogy utána végre eltűnjön, miután jócskán kiboritotta az énekesnőt (is) (akit meglepett a térség túl jó akusztikája)
s aki nem is énekel túl jól, döbbenek rá, amikor a Strangers in the night - ot hallom, hamiskásan, és rossz, hangokat elmázoló, angol kiejtéssel - hiába Frank Sinatra van a fejemben,fülemben,vele nem lehet versenyezni.. meg 1966-tal se...
(pedig enélkül korábban azt hittem, hogy jó a kiejtése,,,jobb mint a magyar)
kapunk egy ráadást kis szünet után, már , végre nyugalomban, de a hallgatóság nagy része elmenőben
2026. július 19., vasárnap
Gonda Julia Al ma
Gonda Júlia közismert és tisztelt makói pedagógus, magyartanár, diákszínpad-vezető és szerző. Élete és munkássága szorosan kötődik Makó kulturális és oktatási életéhez, valamint a helyi zsidó közösség emlékezetének ápolásához.
Legfontosabb tudnivalók Gonda Júliáról:
- Pedagógusi pálya: Évtizedeken át dolgozott a makói József Attila Gimnázium magyartanáraként és osztályfőnökeként. Meghatározó alakja volt az iskola kulturális életének mint a helyi diákszínpad vezetője.
- Első verseskötete: 83 éves korában, 2026 áprilisában jelent meg első önálló verseskötete Liebele lánya címmel. A kötet ünnepélyes bemutatóját a makói József Attila Városi Könyvtárban tartották.
- Helytörténet és emlékezet: Aktívan foglalkozik a makói zsidóság történetével és a holokauszt emlékezetével. „Mártírok/szentek gyermekei” címmel tartott korábban nagy sikerű családtörténeti előadást és prezentációt a városi könyvtárban.
- Blogja: Gondolatait, emlékeit és írásait a Mindentkimondani című személyes blogján osztja meg rendszeresen az olvasókkal.
- Generációs emlékezet: A versek központi témája a múlt feldolgozása, a szülőkhöz való kötődés, a gyerekkori emlékek és a vészkorszak (holokauszt) családi öröksége. [
- Személyes hangvétel: A kötet szerves folytatása a szerző Mindentkimondani nevű blogján megkezdett őszinte, sallangmentes gondolatfutamoknak és lírai visszaemlékezéseknek.
- Hatalmas érdeklődés: A makói József Attila Városi Könyvtárban rendezett bemutató telt házzal zajlott, rengeteg helyi lakos, tisztelő és barát kísérte el a szerzőt az első kötet mérföldkövéhez.
- Mivel a szerző évtizedeken át köztiszteletben álló pedagógusként dolgozott a városban, a könyv megjelenése igazi közösségi eseménnyé vált.
- Hatalmas érdeklődés: A József Attila Városi Könyvtárban megtartott bemutató teltházas esemény volt, amely rengeteg egykori diákot, kollégát, tisztelőt és helyi polgárt vonzott. A közönség soraiban érezhető volt a személyes kötődés és a tisztelet.
- A tanítványok büszkesége: Gonda Júlia egykori makói gimnazista diákjai nagy örömmel és mély tisztelettel fogadták a hírt, hogy korábbi magyartanáruk és diákszínpad-vezetőjük 83 évesen hivatalosan is kötettel jelentkező szerzővé vált.
- Szakmai elismerés: A kötet bemutatásában közreműködő Bene Zoltán József Attila-díjas író, valamint a helyi kulturális sajtó (példáuk a Mindig Makó) is méltatta a versek érettségét. Külön kiemelték, hogy a költemények sallangmentesen, megrendítő őszinteséggel beszélnek a családi gyökerekről, az identitásról és az emlékezés fontosságáról
- Érzelmi hatás: A közönség és a szakma elsősKözösségi tiszteletadás: A fogadtatást nagyban meghatározta az a tény, hogy a szerző 83 éves korában lépett a nyilvánosság elé első önálló kötetével. Ezt a helyiek a szellemi frissesség, a bátorság és a példamutatás csodálatra méltó jeleként értékeltékorban a versek megrendítő, őszinte és sallangmentes személyességét emelte ki. A makói zsidó gyökerek és a családi emlékezet lírai feldolgozása mélyen megérintette az olvasókat.
- Intézményi háttér: A kötet fontosságát jelzi, hogy a kiadásában és gondozásában a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltára is szerepet vállalt, elismerve a versek helytörténeti és dokumentumértékét.
javaslatok egy új irodalomfinanszirozáshoz
Szépirók társasága könyv- és fsolyóirat kiadási munkacsoport ülése
2026. június 30-án tartotta első ülését a2026. 06. 30., Murok Café (Budapest, Török utca 2.)
Online és offline jelen voltak: Áfra János, Balogh Endre
munkacsoportvezető-jegyzőkönyvkészítő, Benedek Anna
(PIM Médiatár meghívott), Kerber Balázs, L. Varga Péter,
Marczinka Csaba, Turi Tímea, Vásári Melinda –
továbbá nem voltak jelen, de utólagosan megismerték,
részben javaslatokkal látták el: Bárány Tibor, Boka László,
Bozsik Péter, Füzi László, Nagy Gabriella, Szeifert Natália, Villányi László
tovább lásd:


