2026. június 7., vasárnap

azon az utcán

 Azon az utcán jöttem végig

Amin egyszer anyukámmal is
(Tetszett neki az a panelház
Amibe kesőbb költöztem is )

És hirtelen elfogott újra
A közelségének melege
Mit mindig éreztem mellette

A jóságát kisugározta
mindig s az velem is maradt

Meg az áradó szeretete
Itt lépeget mellettem most is

mindörökre



MAKÓ-SZEGED 1944 Al

 Makón 1944 áprilisában 1729 zsidó vallású polgár élt, akiknek a vészkorszak során sajnálatos módon a kétharmada életét vesztette. Az ő tragédiájuk és a szegedi transzportokhoz vezető útjuk az alábbi pontos adatok és események mentén rekonstruálható: [1]

1. A makói gettósítás (Május 17–23.)
A helyi zsidó lakosságot – beleértve az ortodox hitközség mintegy 1200 tagját és a neológ közösséget is – 1944. május 17. és 23. között kényszerítették az úgynevezett „történelmi gettóba” való költözésre Makón. [1, 2]
2. Deportálás Szegedre (Június 16–22.)
A legújabb történeti kutatások és a korabeli rendőrségi források alapján a makói gettóból pontosan 1613 főt szállítottak át a szegedi gyűjtőtáborba 1944. június 16. és 22. között. A történészek munkáját (mint a Szegedi Holokauszt Emlékbizottság kutatásai mutatják) nehezítette a névsorok pontosítása, mivel a helyszínen készült motozási listák csak körülbelül 800 nevet őriztek meg teljesen, és sok volt a névazonosság. [1]
3. A szegedi bevagonírozás és a végállomások
A Szegedre átszállított makói zsidókat a téglagyári gyűjtőtáborban zsúfolták össze a környékbeli (vásárhelyi, szentesi) zsidósággal együtt. Amikor június 25-én, 27-én és 28-án elindult a három transzport, a makói családok sorsa is kettévált: [1, 2]
  • Az Auschwitzba kerülők: A június 25-i első vonattal és a június 27-i vonat leválasztott felével jórészt az idősek, nők és kisgyermekek utaztak a 
  •  a haláltáborba. A makói áldozatok többsége itt veszítette életét. [1, 2]
  • A Strasshofba kerülők: A június 27-i vonat másik fele és a teljes június 28-i szerelvény Ausztriába ment. Az ide került makóiak (jellemzően családok, akiket a bécsi kerületekben, illetve Alsó-Ausztria mezőgazdasági és ipari területein dolgoztattak) lényegesen nagyobb arányban, körülbelül 80%-os eséllyel élték túl a borzalmakat, és térhettek vissza a háború után. [1, 2, 3]
  • A makói zsidóság vészkorszakbeli történetéről részletes helytörténeti leírást olvashat a Sulinet Digitális Óraterem makói monográfiájában vagy a Budapesti Zsidó Hitközség Emléklapján


Szeged-STASSHOF Al

 mi van a hátterében annak hogy a 1944 juniusban a Szegedröl induló 3 transzport közül csak 1 ment Auschwitzba?


A szegedi gettóból 1944 júniusának végén indult 3 transzport hátterében az áll, hogy a deportálások főszervezői (Adolf Eichmann SS-alezredes és a magyar hatóságok) nem egyenlő arányban küldték a vonatokat. A megsemmisítő táborok kapacitásának korlátai, logisztikai okok, valamint a bécsi vezetés speciális munkaerő-igénye miatt a szerelvények úti célja megoszlott. [1, 2, 3, 4]
A szegedi gyűjtőtáborból (a mai Rókus vasútállomás és téglagyár területéről) elhurcolt mintegy 8500 ember sorsa a következőképpen alakult: [1, 2]
  • 1. transzport (Június 25.): Egyenesen az Auschwitz-Birkenau megsemmisítő táborba ment, ahol a deportáltak túlnyomó többségét azonnal meggyilkolták. [1]
  • 2. transzport (Június 27.): Ezt a szerelvényt útközben (a kassai vagy az ausztriai csomópontnál) kettéválasztották. Az egyik fele Auschwitzba, a másik fele a Bécs melletti Strasshof an der Nordbahn gyűjtőtáborába került (ahol kényszermunkára fogták őket). [1, 2]
  • 3. transzport (Június 28.): Kizárólag a Strasshof-i munkatáborba 

  • érkezett. [1]
  • Miért küldtek embereket Ausztriába Auschwitz helyett?
    A hátteret az adja, hogy 1944 tavaszán Bécs akkori polgármestere, Hanns Blaschke súlyos munkaerőhiányra panaszkodott, ezért kérte a náci vezetéstől magyarországi zsidó munkások biztosítását a hadiipar és a mezőgazdaság számára. A kérés célba ért: Adolf Eichmann jóváhagyta, hogy több ezer embert (köztük a szegedi, szolnoki és debreceni transzportok egy részét) ne a haláltáborokba, hanem az ún. Strasshof-i rabszolgapiacra irányítsanak. A strasshofi táborba kerültek nagy része (több mint 15 ezer fő) végül túlélte a háborút, szemben az auschwitzi deportáltakkal. [1, 2, 3]
    Részletesebb történelmi áttekintést vagy az elhurcoltak sorsát bemutat
    ató kutatásokat találhat a Szeged Megyei Jogú Város vagy a Szegedi Tudományegyetem hivatalos oldalain.
    Ha szeretné, segíthetek a következő lépésekben is:
    • További részleteket kereshetek arról, hogy Makóról és a környező településekről pontosan hány embert zártak a szegedi gyűjtőtáborba.
    • Összegyűjthetem a túlélők visszaemlékezéseit, akik Strasshofba kerültek. [1, 2, 3]
    Szeretné, hogy kifejezetten a makói vagy a környező településekről elhurcoltak adatait nézzük meg?

2026. június 6., szombat

BÁRÁNY JUDIT (1942 BONYHÁD- 1944 auschwitz)

 egyidős volt velem! DE ő nem "úszta meg" a holokausztot.

most "találtam rá"

dédapám Bárány SALAMON TESTVÉRE SIMON DÉDUNOKÁJÁRA...

S MÁRIS ELVESZTETTEM!

***

  • "Bárány Judit (Ernő kisgyermeke, Fleischmann Emmával kötött házasságából): Mindössze 2 évesen, 1944. augusztus 15-én gyilkolták meg Auschwitzban. [1, 2]
Bárány Judit: Bárány Ernő kislánya, aki mindössze 2 évesen hunyt el Auschwitzban 1944 augusztusában. Édesanyja, Fleischmann Emma is a Soá áldozata lett. [1]

  • Bárány Judit (Ernő kislánya): Simon unokája, mindössze 2 évesen, 1944. augusztus 15-én halt mártírhalált Auschwitzban.
  • Fleischmann Emma (Ernő felesége): Bonyhádról deportálták, Auschwitzban gyilkolták meg. "
  • olvasom...
és nem megy ki a fejemből Bárány Judot, szegény kis távoli rokonom....
...
dédapám Bárány Salamon bonyhádi testvére Simon dédunokája
2 évesen gyilkolták meg  1944 aug 15 én


én is 2 éves voltam ekkor
de én egy évnyi deportálás után anyámnak , hősiessgének,(meg egy sor véletlennek)  köszönhetően túléltem

de sokszor elgondoltam, hogy ha megölnek ,még az eszmélésem előtt... mi lenne (azaz nem lenne.)

ahogy Juditot megölték.


a sors

hirtelen arra gondoltam
mi lett volna ha tényleg
Auschwitzba visznek
másfél évesen
nem is tudtam volna
mi történik velem
fel se eszmélhettem
még magamra sem
és soha semmi nem
történt volna velem
nem lettem volna
mintha meg se
születtem volna
jajistenem....

s hány ilyen volt

istenem...

2019 márc 11

a napokban találtam rá , családfakutatás közben, a Bárányok sorsásra, minden bonyhádi Bárány rokonom megölték - hovatovább az egész virágzó zsidó közösséggel együtt

(Szerencse, hogy dédapám Szegedre kötözött) Bonyhádon maradt népes családja, összes rokona elpusztult a holokausztban, egy kivétetével (Ernő megszökött a munkaszolgálatból, de az ő kislánya volt Judit, aki odalett, felesége is..egész családja)

Amerikéba ment, (előbb még megrendezte Bonyhádon Az ember tragédiáját!) .de AMERIKÁBAN is az elpusztitott bonyhádi zsidó közössége sorsást dokumentálta...

***

az én másfél éves gettó előtti fotómon egy hatalmas böröndöt cipelek, valaki azt mondta, hogy még mindig nem tudtam letenni azt a bőröndöt, .. nos, nem hogy nem tudtam letenni, hanem egyre nehezebb...














Tráser...

 



az ismerős fotót látva a gyász-szallaggal, a szöveggel (ami édesapát, nagyapát emlitett!) ----fel se fogtam, jelentését, azon rágódtam, hogy lehet hogy a Trásernek (3 évvel idősebb nálam, az egyetemen fölöttem járt ...) beszélgetgettünk...gyakran megszólitott..."gólyaként")


hogy lehet, hogy egyszerre halt meg apja , nagyapja, meg hogy lehet hogy a nagyapja most, mikor ő is már 80anon túl van....?!

hiszen az ő fb oldalán láttam... a gyászos fotóját

iskolatársam örök nyugodalmat kivánt neki s majdnem rászóltam, hogy nem ő halt meg, hanem  ő értesitett a hozzátartozó

haláláról

mikor végre leesett, sajnos tényleg ő halt meg... és ő mások apja, nagyapja! 

(azt hiszem fiatalként maradt meg bennem mint ahogy én is sokszor annak érzem magam - belül)


szorgalmasan írt egy ideje kis tárcákat a fbra, mindegyik vége az Istenben való (bár kissés szkeptikus) megnyugvás volt

azaz mindig hozzá közeledett s nála kötött ki


remélem, most már végleg "nála" van


-----

Tráser

kedves ,észrevehetetlen fiú volt (különös ismertetőjelként magasitott ortopéd cipőt viselt (de jól),  valószínű a mi korunk rettegett betegsége, a gyermekparalizis,  következtében), de szerencsere nem zavarta (minket sem)

nyilt és nagyon közvetlen, "társas"  lény volt,  figyelmes - a szó igazi értelmében

két mondata maradt meg bennem régi, közös egyetemi éveinkből


az egyik az egyetemi ktárban, széles hátszóasztalánál hangzott el, a nagy olvasóterem végében

én  ülve elmélyülten olvastam a széles azstal mögött az épp aktuális kötelező olvasmányként valami Marx irást, és találván valami szellemeset benne, elmosolyodtam rajta, ő ott állt  az asztal sarkánál, észrevehette, és rám is csapott, nekem már ilyen jól megy Marx, hogy nevetek rajta?!. (azóta se tudom, hogy ezt rosszallta-e, vagy csak csodálkozott rajta(m)

(Később egyébként filozófiát tanitott az egyetemen, gondolom Marxot is...)



a másik mondata meg a villamosban hangzott el Újszegeden (azt hiszem ott lakott) ,amikor baktattam a hétvégeken hazavivő vonatom felé - kissé provokative, ez is:

neked van valakid otthon, aki vár rád?!  (azért utazgatok ilyen szorgalmasan mindig haza . gondolhatta, pedig csak anyámhoz jöttem..)


---

évekkel később

egy hetilapba irtunk

, de személyesen nem találkoztunk

a lap naptárában  (1967? egyszerre jelent meg a képünk, tulajdonképpen csak ott fedeztem fel igazán, de hivatásos újságiró lehetett, rádióriportokkal - az örök kiváncsisága hajthatta))


néha a fb-on kommenteltem az irását, néha válaszolt is....ill lájkolt ő is

néha csak elolvastam , de szinte mindig... hiányozni fognak!



hull a korosztályom, árvulok , mert velük közös világunk is elfogy körülöttem...


 Kerülget engem is... (?) ami ripsz-ropsz elvitte őket...



2026. június 5., péntek

Alföld. E.P. és Timi és a Fischer magnó

 


o

Turi Tímea szerzőnk ajánlása:
"Ezen a képen nagyon sok idő és hely van egyszerre. Az Alföldben ott van egy tavalyi debreceni beszélgetés leirata, aminek a címében benne van egy makói gyerekkori emlék, a kép pedig most készült a Magvető budapesti szerkesztőségi szobájában."

---
a gyerekkori emlék, hogy a Fischer magnóra mondta fel gyerekkori verseit
ez meg egy gyerekkori képe velem és a főszereplő Fischer magnóval




még Bárány Salamonról

 Bárány Salamon a Szegedi Zsidó Hitközség adminisztratív és hitéleti irányításában az alábbi konkrét tisztségeket töltötte be:

  • Hitközségi elöljáró: A közösség világi vezetésének tagjaként részt vett a hitközség mindennapi működésének, vagyonának és intézményeinek irányításában.
  • Kultuszelöljáró: Kifejezetten a hitélettel, a zsinagógai szertartások szervezésével, a rituális ügyekkel és a vallási infrastruktúra fenntartásával kapcsolatos feladatokat felügyelte.
  • Választmányi tag: A hitközség döntéshozó és képviselő-testületének (választmányának) megválasztott tagjaként szavazati joggal bírt a közösséget érintő pénzügyi, személyi és szervezeti kérdésekben.

  • A hitközségi feladatai mellett civilben az Eisenstädter S. és Társai cég tisztviselőjeként dolgozott több mint 50 éven át, így a szegedi polgári és jótékonysági egyletekben, valamint a magántisztviselők helyi mozgalmaiban is aktív szerepet vállalt 1924-ben bekövetkezett haláláig.
(Amennyiben szeretnéd, szívesen segítek:
  • Feltárni, hogy kik voltak a kortársai a szegedi hitközség élén (például Löw Immánuel főrabbi időszaka).
  • Megkeresni a korabeli szegedi sajtó megemlékezéseit a munkásságáról.
Melyik részlet érdekelne közelebbről?

KORABELI SAJTÓ
korabeli helyi sajtó – kiemelten a Szeged című napilap és a Délmagyarország – részletesen beszámolt Bárány Salamon 1924 novemberében, 80 éves korában bekövetkezett haláláról és munkásságáról. [1]
A lapokban megjelent hivatalos nekrológok és megemlékezések az alábbi módon méltatták az életét:
A munkaadó és a kollégák búcsúja
Az Eisenstädter S. és Társai cég és annak teljes személyzete nyilvános gyászjelentésben búcsúzott tőle, kiemelve rendkívüli hűségét és munkabírását: [1]
  • Példaképként állították az utókor elé: A sajtóban közzétett szöveg szerint több mint félévszázados (50 évet meghaladó) szolgálata alatt olyan emberi erényekről tett tanúságot, amely miatt emléke „mint a becsületesség, odaadás és kötelességtudás mintaképe fog lebegni” a munkatársak előtt. [1]

A társadalmi beágyazottság és a végtisztesség
A híradások pontos képet adtak arról is, mekkora tisztelet övezte a szegedi polgárság és a hitközség körében:
  • A gyászoló család: A sajtó név szerint sorolta fel kiterjedt rokonságát, köztük gyermekeit (Mariska, Erzsi, Aranka, István) és vejeit, ami mutatta a helyi polgári elitben betöltött stabil szerepét. [1]
  • Közösségi gyász: A temetésére a korabeli beszámolók szerint külön villamoskocsit indítottak a Dugonics térről a zsidó temetőbe, ami a korszakban a kiemelkedő, köztiszteletben álló polgároknak járó szervezési gesztus volt. [1]
Ha szeretnéd tovább árnyalni a képet, jelezd bátran, hogy:
A SZEGEDI RCHIVUM ADATAI
Szegedi Zsidó Hitközség Archívuma elsősorban kutatási adatbázisokként, digitalizált névlistákként és történeti forrásjegyzékként őrzi a helyi zsidó polgárság, így a Bárány család emlékezetét is. [1, 2, 3]
Az archívum anyagaiból és a kapcsolódó történeti forrásokból az alábbi konkrét adatok érhetők el a családról:
1. Név- és kulcsszó-nyilvántartások
  • Kétnyelvű azonosítás: Az archívum hivatalos kulcsszó-listáján Bárány Salamon neve rögzítve van angol megfelelőjével együtt is (Lamb Solomon), mint a hitközség történetének egyik meghatározó, kutatható személyisége. [1]
2. Családi kötelékek és utódok
A hitközségi források és a korabeli anyakönyvi adatok pontosan dokumentálják a Bárány család kiterjedt szegedi rokonságát, amely a helyi zsidó polgárság más ismert családjaival fonódott össze: [1]
  • Gyermekei: Mariska, Erzsi, Aranka és István. [1]
  • Házasságok útján létrejött rokonság: Lányaik révén a család közvetlen kapcsolatba került a Löwinger, a Grosz és a Vermes családokkal (vejei Löwinger Miksa és Vermes Ignác voltak). [1]
  • Unokák: A hitközségi nyilvántartások és családi értesítők név szerint említik az unokákat is: Löwinger Böske (Hermann Jenőné), Löwinger Lili, György, Ida, Magda, Ferenc, valamint Grosz Márta. [1]
  • 3. Az archívum egyéb kutatható állományai
    Bárány Salamon egykori hitéleti és adminisztratív munkája (kultuszelöljáróként és választmányi tagként) szorosan kapcsolódik az archívumban őrzött alapvető dokumentumcsoportokhoz: [1]
    • Hitközségi jegyzőkönyvek: Az archívum Fond- és állagjegyzéke tartalmazza a korabeli gyűlések anyagait, ahol a Bárány Salamon által is ellenjegyzett rituális, pénzügyi és iskolai döntéseket rögzítették. [1, 2]
    • Sírhely-nyilvántartások: A szegedi izraelita temető adatbázisa, amely – bár kutatása a hiányos történelmi adatok miatt összetett feladat – tartalmazza a család nyughelyeinek adatait. [1, 2]
    Ha szeretnéd tovább folytatni a kutatást, jelezd, hogy:
    • Megnézzük-e, milyen szerepet játszottak a fent említett rokon családok (pl. a Löwinger vagy a Vermes család) Szeged közéletében?
    • Szeretnél-e többet megtudni a Szegedi Zsidó Hitközség történetének arról az időszakáról, amikor Bárány Salamon az elöljáróságban dolgozott?