filmbemutató(m)ra megyek, mondanám nagyképűen
hiszen igy is fogadtak a film főalkotói, a hagymaház(mozi) előcsarnokában, hogy na itt a főszereplő
hatalmas túlzással, u,i én csak narráció, hang voltam, igaz hogy a fószereplőé: Istók Margité
az ő életéről volt egy részlet bemutatva: a kommunizmus áldozataként, mint később ill menet közben kiderült...
nekik volt a napjuk 25-én
a film után el is mentünk a kopjafákhoz ünnepi emlékbeszédet hallgatni
koszoruzni
node a film, igazán élvezetes volt,már amennyire a téma megengedte
3 részlet maradt meg a sok (előzetesen beolvasott) szöveg(em)ből a letartóztatás vallomásáé, egy levél a börtönből, növéréhez és végül egy fogadalomféle (formális) a végén...
nem csodálom, hogy I M nem szívesen beszélt ezekről az időkröl semmilyen aspektusból sem
(bevallom , abban se vagyok egész biztos, hogy "örült" volna ennek a filmek) (?)
miben - akárhogy is nézzük- én lettem a megszólaltatója, a hangja...
el-elgondolkodtató dolgok ezek....
*******
A film végén azt mondta valaki (egykori tanitvány, későbbi utód zongoratanár) hogy milyen jó volt ez a film - mert ebből, aki nem ismerte volna IM nénit, az is megismerné, eligazodna
háááát---csakhogy a filmnek a zenéhez nem volt köze - s azt hiszem I M elsősorban mint zenetnár "érdekes" és emlékezetes
node lesz egy hosszabb film a tanitványai megszólaltatásával
kiváncsian várom, az gondolom zeneközpontúbb is lesz...





