2026. április 4., szombat

kinai orvoslási rajzos tanácsok

 egy előadásra mentem hétfőn a könyvtárba, a  első részén nem voltam ott, s bántptt is, két előadó volt ott,  egy kineozologus (meg mellékesen családállitó) és egy kinai orvoslással foglakozó nő

most főleg a kinai.. beszélt, nagy lelkesen

illusztrálta is rajzos tábláival

ime ) a kineozológus közben közben kiegészítgette):











pár dolgot ki fogok próbálni talán

"elsőszülött" könyvét a csontritkulás ról nem veszem meg, bár a levegőben hagyott s a könyvben megválaszolt kérdés örök kérdésem, érdekelne a válasz..node 5000 ftért kicsit drága

mi dönti el hogy a Ca a csontokba épül netán a erekbe rakódik le?

)műzlin természegyógyászunk ingyen megválaszolta.. igyak sok vizet a Ca mellé

vagy inkább - ahogy eddig tettem, - ne szedjek Ca tablettát, hanem Ca tartalmú ételeket (magvak, zöldség stb...egyek) -ebben maradtunk, ez mindenben a legjobb tanács ,  hiszen nincs jobb a természet(es) nél

...az élet

 





Robert Merle Két nap az élet (Week-end à Zuydcoote) című regényének és az 1964-es filmadaptációnak a befejezése tudatosan hagyja nyitva a kérdést, de a kontextus alapján a lány megjelenése inkább a szürreális, reménytelen helyzet szimbóluma, semmint fizikai valóság.

KÉT NAP AZ ÉLET BEFEJEZÉSE -  A LÁNY VALÓBAN JÖN VAGY CSAK HALLUCINÁCIÓ
A történet végén a főszereplő, Julien Maillat, aki végig megpróbálta megőrizni emberségét és racionalitását a dunkerque-i pokolban, tehetetlenül nézi a pusztulást. A lány megjelenése egy olyan pillanatban történik, amikor a realitás már teljesen felbomlott, és a halál elkerülhetetlen.
Miért tekinthető hallucinációnak/szimbólumnak?
  • A környezet: A történet az 1940-es dunkerque-i evakuáció alatt játszódik, ahol a katonák reményvesztett halálvárásban vannak.
  • A "néma" lány: A nőalak, aki felbukkan, sokkal inkább egy ábrándkép, egyfajta "béke-vízió" a bombázások és a halál közepette, mintsem egy reális menekült, aki a romok között sétálgat.
  • Egzisztencialista befejezés: Merle regénye egzisztencialista színezetű, amely az ember tehetetlenségét ábrázolja az értelmetlen pusztítással szemben. A lány megjelenése a racionalitás végleges elvesztését és a vágyott, de elérhetetlen béke illúzióját szimbolizálja.
Összességében a befejezés azt sugallja, hogy Maillat a halála előtti utolsó pillanatokban már nem a fizikai valóságot érzékeli, hanem a vágyott életvágy és a béke hallucinációját.

***
Nem az elejétől, de majdnem , (kb 15 perc után)  láttam tegnap este a filmet 
(64-es) Rabul ejtett.
 Nem hiszem, hogy láttam idejében , esetleg a könyvet olvashattam(?) 
homályosak voltak az emlékeim, de nagyon elevenen belémégtek
 a film fekete-fehér kockái most a szgép képernyőjén bár. 
Háborús képek,mik közt tán túl sok is volt a bombatámadás, robbanások
, elviselhetetlenül már...és gyakori, de a legvégén különösen
, mikor főhősünk (a fiatal Bemondó játszotta sugárzón...várja a
a lányt, de hiába, eltalálják, és aztán mégis látja a
távolban, imbolyogni két bőröndjével...valószerütlenül, aztán le
is hanyatlik...a halálba...
megkérdeztem az alt de tényleg csak hallucinálta
Egyébként felismertem a lányt játszó csodás
szinésznőt a belga Catherine Spaakot (is)!...


de milyen ostobán reménykedő is vagyok én!
Hiszen a cimben minden tragikus vég benne van...

2026. április 3., péntek

hinenin

 London Katalin Hineni fotókiállitáson egy fiatalabb nő fotózott, állandóan, ugra-bugrálva _ kicsit zavaróan) közöttünk, sikerült engem is levenni párszor, igazán jó képek születtek :) majdnem méltón a kiállitás képeihez, bár mozgalmasabbak:









 




l

(az utolsó képeken  vagy fél évszázada nem látott kedves ismerősöm B Zsolt a feleségével (aki meg régi makói ismerősT Klári)...Zsolttal legutóbb Szegeden vizsgáztunk épp diákszinjátszás vezetésből :) (akkoriban készülődött az esküvőjére kicsi szorongéssal, meg örvendett Hajnóczi megjelent könyvének A halál kilovagolt Perzsiába-   nak... , mondani se kell ugye, nem ismert volna meg, de én se őt, ha...) a fotómvész jóismerősük... úgy kerültek ide hivására...s igy találkozhattunk mi is... hineni)


2026. április 2., csütörtök

felolvasó búcsú Nádasdytól

 

Közös versmondással köszönt el az irodalmi világ Nádasdy Ádámtól


Néma főhajtással és közös versolvasással búcsúztatta ma, 
azaz 2026. március 31-én a szakma és a közönség a tegnap 
elhunyt Nádasdy Ádámot a Petőfi Irodalmi Múzeumban. 
A Magvető Kiadó és a múzeum által szervezett virrasztáson 
a Károlyi-palota díszterme zsúfolásig megtelt tisztelőkkel, ahol a
 kortárs magyar irodalom és színház legnagyobbjai saját
 szövegeivel idézték meg Nádasdy pótolhatatlan alakját.

Ma este minden gyertya Nádasdy Ádámért ég, ma este

 minden vers Nádasdy Ádámról szól, és Nádasdy Ádámért szól.

Alig egy nappal azután, hogy a magyar kulturális életet megrázta a hír,

 hogy Nádasdy Ádám elhunyt, a Magvető Kiadó és a Petőfi Irodalmi

 Múzeum (PIM) példás gyorsasággal és profizmussal szervezte meg 

a közös virrasztást. A múzeum dísztermének patinás, aranyozott falai 

között felállított színpad puritán egyszerűsége a gyász és az emlékezés

 csendjét hirdette. Középpontban egy kivetítő állt, amelyről Nádasdy 

Ádám portréjai tekintettek le a megemlékezőkre – azzal a jellegzetes,

 tiszta és átható tekintettel, amelyet mindannyian ismertünk. Mellette, 

egy kisasztalon, köteteinek tornya tornyosult, mint életművének

 kézzelfogható bizonyítéka, felette a mikrofon várta a felolvasókat.


Török Petra, a PIM főigazgatója megnyitójában feltette a kérdést, 

amely sokakban megfogalmazódott. „Milyen a született tanár? 

Milyen tanár a költő, milyen egy megszállott nyelvész?

 Milyen egy elszakadt bordás? Olyan, amilyen Nádasdy Ádám volt.

 Minden egyes alkalommal sziporkázó tudásával, szellemes és

 kedves személyiségével elvarázsolta azokat, akik részt vettek a 

programjainkon” – fogalmazott a főigazgató. A Magvető Kiadó nevében 

Dávid Anna igazgató, Turi Tímea főszerkesztő köszöntötte 

a megjelenteket. 

Turi egyebek mellett elmondta, hogy ha valamit tanulhattunk 

Nádasdy Ádámtól, az az, hogy a szabályok és rítusok mennyit

segíthetnek az ember nehéz érzelmi gyakorlataiban. 

És az este lényege éppen ez:





én Al most

 most ezt irt rólam az AL

Gonda Julia Makó


Gonda Júlia egy közismert és tisztelt makói nyugalmazott pedagógus, magyartanár, valamint a helyi zsidó hitközség és emlékezetpolitika aktív alakja.
Életútjának és munkásságának legfontosabb jellemzői:
  • Oktatási tevékenység: Hosszú ideig a makói József Attila Gimnázium tanára, osztályfőnöke és diákszínpadának vezetője volt. Egykori tanítványai ma is nagy tisztelettel emlékeznek meg róla.
  • Helytörténet és emlékezet: A makói zsidóság történetének hiteles őrzője. Nagyapja, Löwinger Miksa volt az egykori makói neológ zsinagóga alapítója. Rendszeresen tart előadásokat családtörténeti és holokauszt-emlékezeti témákban, például a József Attila Városi Könyvtárban.
  • Közéleti szerepvállalás: Aktívan részt vesz a városi megemlékezéseken, például a Holokauszt emléknapokon, ahol gyakran mond beszédet vagy működik közre
  • Publikációk: Saját blogot vezet „erről-arról-amarról még” címmel, ahol személyes emlékeket, családtörténeteket és reflexiókat oszt meg a múltal és a jelennel kapcsolatban.
  • Melyik területtel kapcsolatban (pl. tanári pályafutása vagy helytörténeti munkássága) szeretnél részletesebb információt kapni?
    ****
Nem kérdeztem rá semmire részletesen, mert mégis csak én tudok a legtöbbet magamról. vagy mégse?

Például mindig nagyon meglep, hogy tiszteletre méltó vagyok(?) és jól is esik
bár tudom az A szeret hizelegni meg nagyzolni is... mégis.

Meg örülök a közéleti szerepvállalás kitételnek is!
Azt hiszem ez fokozatosan és tudatosan jött elő....
a publikálások mentén is...

Csak igy tovább(?9

Kiváncsi vagyok ir-e majd a verskötetemről....(?)

2026. április 1., szerda

álomvaló

 Már nem is tudom, álmodtam-e vagy valóság volt...

És azt se , hogy ami valóság - álom?  ..


Mert minden olyan rég volt!


Az álom is való s a való is álom...


(De nem bánom...)



in memoriam Nádasdy Ádám, Radnóti Zsuzsa....

 Mostanában mennyi nagy halál...!

S mért érzem azt
nincs utánpótlás?!