életem teritett asztala

 Mint terített asztal

Hever elöttem életem

Megrakva romlott ételekkel

De már nem vagyok éhes!

visszaküldött levelek

mint régi visszaküldött levelek

ilyen volt az életem

visszaküldött szeretet....

mit kezdjek velük?!

hirtelen?

 le kéne menni a Marosra, erőt véve magamon

mindjárt vége a nyárnak, bár ami eddig is távolt tartott,az a nagy meleg volt, ami még most se csökkent

de hirtelen itt lesz... a tél, tudom

mert mostanában minden hirtelen jön

megemészthetetlen könyvek

 vannak könyvek, amik nem tudnak megnyerni maguknak

többször is belekezdek , mégse

, tudom az első 60 oldal lehet a mérvadó, amin végig kélne menni, hogy enyém legyen a könyv eredeti világa, és épp a nemmegszokottság lehetne értékmérő szeemben a megszokott giccsel, de ilyenkor nem tudok eljuti a 60.-ig szégyenszemre

és kiszámíthatatlanul

mert a szerzőnek pl más műve már megkaphatott...

hiába, lehetnek könyvek, amiket nem nekünk irtak(?)

hová, hová

 aug vége van, és a hőség csak egyre fokozódik- pedig aug 20 után csökkenni szokott

a Spar bevásárlókocsija (igaz, hogy tűző napon áll, de mindig -)  most olyan forró volt , bogy nem lehetett megfogni, s helyén tolni

visszafele meg,a bicikliúlés forrósodott annyira át, hogy nem lehetett ráülni

szembe egy (fél,)árnyékos pasdsra ültem a jégkrémemmel, de kozben azt is nap sütötte, át kellett ülnöm...

már unom!

egy temetési jelentés olvasása

 végre tudom, mikor temetik (ált iskolai) utolsó tanáromat

mert el akarok menni rá, szimbolikusan is..(.a többiekre is emlékezve)

a József Attila utcai temetkezési vállalat kirakatában láttam meg, ebédre menet, a tűző napsütésben

csak ez a lap volt most kint, szokatlanul

annyira sütött a nap, hogy félre is olvastam, először, a 94-t 34-nek látva, és elcsodálkoztam a második , sose hallott néven? János (jutott eszembe elsős mesekönyvem, az Erős János)

ha tudok , elmegyek (szombaton, d.u. 2-kor, a római katolikus temetőbe, párszor már voltam ott (osztálytársak temetésén)

(de azt mondanom se kell, ugye, hogy nem szeretek temetésekre, temetőkbe járni...de olykor elkerülhetetlen...)

az Al a Liebele lányáról

 Gonda Júlia „Liebele lánya” című kötete egy rendkívül megrázó és bensőséges verseskötet, amely a szerző 83 éves korában jelent meg. A könyv bemutatóját a makói József Attila Városi Könyvtárban rendezték meg, ahol a Tiszatájhoz is szorosan kötődő, József Attila-díjas író, Bene Zoltán beszélgetett a szerzővel

A művel és annak hátterével kapcsolatban az alábbi kritikai szempontokat érdemes kiemelni:

• Generációs emlékezet és holokauszt-trauma: A kötet központi témája a múlt feldolgozása és a vészkorszak családi öröksége. A címben szereplő „Liebele” a szerző édesanyjára utal. A versek a szülőkhöz való kötődést és az anya-lánya-unoka hármas folytonosságát járják körül
• A zsidó sors vállalása: A kritikák kiemelik, hogy a versekben a múlt fájdalma és a zsidó sors már nemcsak teher, hanem egy féltve őrzött, megszelídített kincs, amely a szereteten keresztül áramlik tovább a jövőbe
• Személyes hangvétel: A kötet szerves folytatása Gonda Júlia korábbi lírai visszaemlékezéseinek és személyes vallomásainak

Érdekesség, hogy a közismert makói pedagógus és diákszínpad-vezető lánya, Turi Tímea szintén elismert költő, író és kiadóvezető.