van egy egyszerű kék ruhám, nem új, de még nem volt rajtam, ma vettem fel először és egyből furcsa ismerős érzés fogott el
anyunak pont ilyen volt,s hirtelen úgy éreztem magam, mintha én lennék ő
dehát egy kicsit ez igy van, kék ruhától függetlenül is....
És ha már a boldog szerző bent jár a kiadóban, és ha már a borítóján felbukkan Ariadné, csodálatos türkizkék ruhájában, akkor a boldog szerző meglepi a kötet szerkesztőjét és a borító tervezőjét egy kis türkizzel -- és mint egy szeretetteli nagymama, jól rájuk is erőlteti a fotó kedvéért.
gondoltam , elmegyek a Maros hidra, vasárnap, kidobandó, felejtendő cetlikkel
de a lustaság legyőzött meg, csak ennyi kidobandót találtam (lehet, h szintén lustaságból?)
itt dobom ki?
"Nem kritizálok senkit
Nem "nevelek" senkit!"
Rengeteg ősöm van
Szóval folytatva erev ras hasonoi eseményeket (közben már teljesen új év lett)
átsétáltunk (Nem mindenki) a diszterembe
közben emlitettem a szeretetotthon (a konyha(vezetőjének, S-nak,balra (a férfioldalon) hogy majd odaát fizetem a vasoraárat 4000ft, de ugyanakkor üdvözölt jobbról,SZ Gizi Makóról, de mire körülnéztem, már nem volt sehol (nem tudok egyszerre kétfelé kommunikálni, hiába)
nem láttam amúgy senki ismerőst...
illetve Timi régi egyetemi társát (bár jogászt) kérdeztem is tőle emlékszi-e Timire,persze, érdeklődött is, az anyukája szivgyógyász, mögöttem ültek, örültem neki, visszaidézve az ut előtt anginémat..
sor állt az épület előtt most itt ellenőrizték a résztvevőket egy névsorlistáról, hol nem találtak azaz igen egy Turi Rékát (csak utóla g derült ki, hogy ez vagyok én, az új alkalmazott nem érthette a nevem a telefonba, de akkor miért nem kérdezett rá?/ később befizettem a szimhasz tajrói töltöttkáposztát is előre, (ami tavaly elmaradt, de már vagyunk 16an) nekem kedvenc kajám, sajnos ugyanakkor van /lesz 4-én lányom szülinapja is, de torlódások miatt majd együtt fiával ünneplem, valószinű (ő sincs oda a szülinapokért!)
egy ismerősöm volt a teremben a közelébe ültem (V Kati) de nem közvetlenül, s később nem is beszéltünk
viszont érdekes, hogy leültem egy táskás szék mellé és kiderült hogy a táska tulajdonosa Á Vera, jóismerős, az archivumban dolgozik és vannak is közös projektjeim, szemben velünk archivumi segitője ült,aki rácsodálkozott a rabbis családfámra, és ösztökélt, hogy legyen meg irásban az archivumban, el is küldöm a blogomból..majd kinyomtatáják, (letisztázott tökéletes családregényre attól tartok már nem futja az időmből(?) de dokumentumnak megfelelnek a blogposztok, ahogy tárultak ki családom történetének lapjai...(s még tárulhat, nem kell lezárni)
a vacsi persze finom volt...
ittam a kiddusra egy jópohár vörös bort (nocsak) , később láttam hogy a kis pohárba kellett volna tölteni, a nagy colának, ásványviznek lehetett
(most nem volt férfi a közelben , aki segédkezett volna az italokkal,( egy unokámkorú lányka ült mellettem ,aki nagyon aranyosan és ügyetlenül állt a szolgálatomra" olykor...
finom, izletes volt a főétel: a sárgarépa, rizs pulyka?... stb, jól elnyammogtam vele..
na és egy szimbolikus cuki asztaldisz
: SHANA TOVA felirattal... a teriték mellett
kicsit énekeltünk is a rabbi vezetésével...(most nem foglalkozott velem, amúgy)
majdnem végig maradtam
végén jót beszélgettünk
D Tibi is odajött pesti rokonai köréből kiszakadva, ő is eredetileg makói volt....s nyilván vannak közös témáink...
kicsit előbb értem ki a buszpályaudvarra , az utolsó előtti busszal hazadöcögtem...
új évre
legyen boldog!
