"Légy önmagad, ezt tanította az anyám
és az összes magazin.
De azt nem mondták,
hogy önmagamnak nem maradni,
hanem önmagammá válni kéne."
— Turi Tímea: Szurtos lányunk hazatért
A „légy önmagad” mondat mindenkinek ismerős. Gyakran hangzik el tanácsként, biztatásként, és néha elvárásként is, miközben az sem mindig világos, hogy egyáltalán mit jelent önazonosnak lenni.
Önmagamnak lenni, önismerettel élni nem egy állapot, hanem egy folyamat. Az önismeret személyiségünk, igényeink, vágyaink, indítékaink stabil belső megélése, képességeink feltérképezése, annak megismerése, hogy mások miként látnak minket, és nem utolsó sorban annak képessége, hogy saját belső folyamatainkat, gondolatainkat és érzéseinket felismerjük és megértsük – vagy ahogy ezt szakemberek mondani szokták: önreflektívek legyünk.
Ez pedig bizony élethosszig tart, hiszen mindaz, amit önmagunkban, önmagunkkal kapcsolatban vagy önmagunk körül érzékelünk, figyelembe veszünk és átszűrünk magunkon, folyamatosan változik, ahogy belső megéléseink és kapcsolódásaink is.
Az Otthon a szavakban egy irodalomterápiás tér, ahol szövegek mentén gondolkodunk arról, amit egy-egy mondat elindít bennünk.
A közelgő nőnap árnyékában talán más fényt is kap a kérdés az önmagunkká válásról.
Téged mi szólított meg benne?
