nem szeretem a vigjátékokat
de ennek a végén (nem a legvégén) bőgtem
katarzissal!
***
előitélettel mentem...
csak mert a szinházbérletemben szerepelt ez a vigjáték
miket nem szeretek. harsányak erőltetetten szórakotatni akatnak nem mentesen köz9nségességtől - áétalában
de ez kivétel volt, különösen a vége felé
amikor még bőgtem is -
pedig emlékszem, jópár éve Kanadából Pestre látogató unokatesvérem meg is hivott rá, és visszautasitottam (Pedig Kern jétszotta benne a cimszerepet, a balfácánt!)
a cim is már különösképp elriasztott
a balfácán, vacsorára
hát tévedtem
volt itt jócskán viccelődés, helyzetkomikum, de valójában jellemkomikum inkább, és igazi emberi sorsok és érzések a bohóckodás mögött
mondom, a végén még valami katarzisféle is
amikor lehullt a lepel, és a céltábla a "balfácán" e furcsa ember jósága mindent felülir, embersége - pedig ekkor döbben rá az igazságra, hogy milyen megalázó szerepet is (balfácán) osztottak ki neki,,,
a szinészek (Kern hiján is) remekeltek - elsősorban ő , a balfácán Faragó. Igazén szeretetreméltó volt!-"balfcánságával" együtt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése