sajtódömping

 Timilányom a mai ÉSben 

és Népsazvában is:

érdemlegesek

(nagyitva tán el is lehet olvasni :)

nő a tükörben - lót felesége

 esti szép

Turi Tímea: Lót felesége visszafordul, és megy tovább

Évekig vártam arra, hogy valami történjen,

és utólag hálát adtam a sorsnak,

hogy nem zavarta meg semmi a nyugalmamat.

.

.

.

.

#turitimea

Kép: Edouard Boubat

Vers: https://www.libri.hu/.../turi_timea.egyszerre-egy...

Az összes reakció:

250Ildikó Mészáros, Hajnal Éva és további 248 ember

14

Hozzászólás írása…

• 
  
  

Nő a tükörben

ÉS beharangozó szurtos lányunkkal

 Az Élet és Irodalom 26. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

A szurtos lány is hazatér – Turi Tímeával Antal Nikolett beszélgetett.

„Zaj, kiabálás mindenhonnan, szerepek és ítéletek – ezek között vág ösvényt Turi Tímea új kötete, hiszen azt mondja, Egyszerre egy beszéljen. A mítoszok és bibliai történetek erdejében, de nagyon is a mában járunk, egy olyan szövegvilágban, ahol a szerkesztői létből ismert működés poétikai szervezőerővé válik. Férfiról és nőről, a zsidóságról, s benne az ima megtartó erejéről, az identitás fluiditásáról beszélgettünk.”

izgatottan várom! 

 addig is a Szurotos lány (Holle anyő)....

meg a verséből egy nekem is szóló intelem:  /

Turi Tímea – Szurtos lányunk hazatért

Megjelenés éve: 2017  |  Lapszám: 7  |  Szerző: Turi Tímea

Az első látásra alapdarabnak remélt kardigán
egy szezon után megnyúlik és bolyhos lesz.
Mire felhajtatom a túl hosszú nadrágot,
kikopik a kord. A komfortcipőnek leválik
a talpa, a drága csizma zipzárja beakad.
Megreped a műbőr, és az igazi
hamarabb megy ki a divatból, mielőtt tönkremenne.

Miért pont én lennék változatlan?
Hiszen te is jobb ember lettél
mellettem, s már nem haragszol,
hogy eltörtem örökséged, a porcelán étkészlet pár darabját,
igaz, majdnem ugyanolyannal pótoltam is
a hiányt.

Higgyétek el, hogy én sem így jöttem,
nem úgy jöttem, ahogy jönni láttok.
És nem én nem álltam ki a próbát,
hanem a neveltetésem.

Légy önmagad, ezt tanította az anyám
és az összes magazin.
De azt nem mondták,
hogy önmagamnak nem maradni,
hanem önmagammá válni kéne.

Esténként, mikor már alszotok,
én boldogan nézek végig a sarkokon,
ahol nincsen semmi: csak én tudom,
a rend, az mennyi munka.

És én válogatok a leárazásokon hosszan,
hogy végül megtaláljam azt a kardigánt,
ami úgy néz ki, mintha meglett volna már rég.

"NA..pedig épp ma mondtam honismereti körön , miután hiába kérték, hogy hozzam , mutassam be lányom új kötetét:

hogy  "nem leszek a saját lányom profátája!"

emlékek örökül

 a riporternő mondja

mikor hóhérként

akasztják

őt faggatva

s könnyes a szeme...

mindent el kell engedni

végül semmi nem számit 

legfeljebb csak az emlékek...

jaj, jut eszembe

ne dobjátok ki

az emlékeimet

azokat gyűjtöttem

egész életemben

rakosgattam

irogattam--

ne dobjátok el....

vigyétek

vegyétek

egész

múltam 

minden kincsem

a tiétek...

is

nemsoká

csak a tiétek

lesz

(lehet-nemlehet:

átörökitem)

én mindenkire hasonlitok(?)

 a nemezkiállitásról (ősforrások ) elég későn értesültem (úgy látom mások is,ill.se) utolsó percben értem be és lehuppanva, egy székre a kevés ideden közé

egy hölgy nagyon nézett, késöbb megindokolta, hogy hasonlitok valakire, illetve  a jellegem....nagyon ismerős neki

nevetve mondtam,  ez a szokásos, van egy képzőművész a városban akivel össze szokak téveszteni, de különben is én mindenkire hasonlitok -mondtam magam is meglepve ezzel a poénnal...

elnevette magát a nő  elótt álló  fiatalember is...mint kiderült a nő fia és  ő a kiállitásnyitó aki felolvasott megnyitó beszéde előtt kötetlenül felidézte régesrégi emlékeit 

amikor a grafikai (kocsis féle)  művésztelepen volt. nyaranként, kisfiúként,... felidézte a Koronát az előtte álló 4 taxi zsigulival , a Petőfi kertet (parkot!), a Marost, 

hát én annak a hires régi művésztelepnek is a kiállitásán  mindig jelen voltam- mondtam később mosolyogva

s ő erre: lehet, hogy azért voltam olyan ismerős az anyukájának...

hát lehet...

de mindenkire hasonlitani annyira nem is (lehet) rossz

igy járhat, aki mindenre nyitott és mindent befogadni kész, nem?!

szűkszavu párbeszéd

 már mondtam, irtam, nem szeretem unokámat (se) megzavarni a telefonálással, hátha épp belemerül valamibe...

de anyja azt mondja, csak zavarjam, és átadja neki a kagylót

jól sejthettem, nagyon halk és messziről jön a hangja, (és kissé automatikus (a végén a hiányozni fogsz)

valamit csinálhat közben...

kérdem milyen volt a nomád tábor? Jó volt? a válasza ismétlésem: jó volt. 

mondom, mondanál e két szón kivül esetleg még valamit róla.,? 

Jó volt a kaja.

na ennek örülök! (igazán!

bár lányom lecsittit, azért mondta,  mert mindig ezt kérdik tőle a felnőttek, hogy milyen volt a kaja...

nade legalább megelőzött :)

unokám bizonyitványa és a büszkeség hiánya

 Én is felirom a facebookra:: unokám bizonyítványa tiszta ötös, tantestületi dícsérettel megspékelve.

Mondtam legyen büszke magára!

De kategorikusan visszautasitotta. Nem az!

egy jogász művészeti álmai

 

igy hirdették a meghivón 

és ez lehet a valóság is

dr K T legszivesebben szabadidejét rajzolással, festéssel tölti, fel szokta rakni a fbra, olykor félkészen is.. s most vagy 100 db-t összegyűjtve kiállított a Hagymaházban

nagyszámú szerettei-rajongói örömére

nemhogy a makói régi ismerősei, barátai voltak itt

hanem mint megtudtam, a pesti munkatársai is meglepetásszerűen-- s ünneepelték

s nagy volt a médiaérdeklődés is

én még kisfúkkorából emlékszem rájuk, ui, van egy ikertestvére is! (meg a szüleire)

szivesen mentem el megnézni a képeket, s majd vissza a zsúfolt megnyitóra

lám-lám már nem igaz, hgy csak egyvalamit csinálhatunk életünkben....

szért azt nem hiszem, hogy a jog szürke lenne ( a grafitceruza is szószerint az! és mégse)

 

fókuszálás

 mióta nem rohangálok össze-vissza

hozzám jönnek az emberek

eddig hogy is jöhettek volna

mikor nem volt állandó helyem

de most mint egy főkuszba

hip-hop mind itt teremnek

hallgatom őket

mit is beszélnek

mennyi történet

mennyi élet

s egy se velem

esett meg

jó nekem

elég nekem ez az 

egyetlen egy...

emlékprofifotó

 

egy sátorban ingyenfotóztak, mondták olvassam el a kiirást, hát azt láttam, hogy vidám családi fotók, hát a családom messze, lányom Pesten, unokám nomádtáborban, s én se vagyok valami vidám. de ez lett belőle(m)

a többit tessék  hozzáképzelni! :)

amarcord 1973

 persze már láttam..

moziban is

igazán egy jelenet maradt meg bennem

amikor a nagypapa a nagy ködben elvész, legalább  is azt hiszi...

azt mondja, 

"hol lehetek? mintha nem lennék sehol

hát ha ilyen érzés a halál, kutyaegydolog, az biztos

egyszerre minden eltűnt: az emberek, a fák, a madarak...a bor

jön valaki: mondja neki

eltévedtem, nem találok haza

hogyhogy nem talál haza?

itt áll a háza előtt/..."

hát igen, van ilyen!!

mint Csongor, saját kertjébe toppanva, világkörüli útja után

vagy esetleg Attila, kinek  Istene végig ott állt a háta mögött , mig megkerülte érte  a világot...

Fellini -a nagy költő és krónikás

emlékek és álmok kincstárnoka

megfogta ami örök!

(mégha kicsit groteszkül el is rajzolta, hogy elviselhetővé tegye....)

minek

 mennyit de mennyit magyarázkodtam

úristen, sület füleknek, vak szemeknek

és visszhangtalan kősziveknek

minek?

vizek

 múzeumi nap, este, éj van... szent iván

kicsit szédelgek, nemigen ittam, ettem, hogy 5re ideérjek...

kiállitásnyitó, mesterségek, séta, lámpások, lehuppanok az első székre, pedig nem első sor, ahova mostanában... de ez van legközelebb

látok  egy nő kezében ásványvizes palackot, kérdem, itt vette, nem, de van itt is viz, sőt szóda... 

köszönöm, de nem mozdulok

pár perc múlva közelit hozzám egy pohár buborékos vizzel

szóda? az, köszönöm, meg is iszom, jól esett...

már este van, fotózom az előttem zajló túzugrást

többen elesnek, állitólag csűszik a fű

egyszercsak egy őszhajú nő előttem térdelve, a kis kerek székbe kapaszkodva kinlódik, nem tud felállni, visszahanyatlik, arcán látom nagyon fáj nekil

képtelen mozdukni, a férje, vizzel locsolja , itatja...

itt van már a polgármesterasszony  férje is civilben aki egyébként mentős

pokrócot keresnek, arra ráfektetik a nőt, el is nyúlik ott, mozdulatlanul

közben mentőért telefonálnak

hirtelen észlelem, hogy elviszik a mellettem levő székről a farmer felsőm

nem értem,

de később (polg mester magyarázatára igen)persze , hogy odaadom, szegény nő feje alá

nem soká jön a mentős hordággyal

szépen hajtogatva visszakapom a kabátom

vizses lett , mondja a polgármester asszony

nem baj

nem? csupa viz, nem ,milyen szerencsse hogy nem én estem el...persze én máe rég nem ugrálok...

s az a kis viz, körbejárt...

mit kaptam s adtam...

illusztráció

lányom verse --- lehet igy is segiteni

 faebookról

• Szabóky Solya

  Tökéletes! Életem. Egy az egyben.

  #taps

  

  2

  • Tetszik
  • Válasz
  • 19 ó.
• Szabóky Solya

  "Tanuld meg a leckét gyorsan,

  hogy minden elviselhető.

  Tanulj meg esni,mint a férfiak 

  

  3

  • Tetszik
  • Válasz
  • 17 ó.
• 
  
• Tanulj meg kelni, mint a nők "
• 
  
• …
• 
  
•  Visy Beatrix
• Ajánlom Turi Tímea köteteit, legújabbat és régebbieket és Terék Annát neked, bébi. Dr. Visy receptre. 

  

  4

  • Tetszik
  • Válasz
  • 17 ó.
  • Módosítva
• Szabóky Solya

  Ki fogom váltani a Visy receptet, mert az nem teszi tönkre a testet de rendbeteszi a lelket