a riporternő mondja
mikor hóhérként
akasztják
őt faggatva
s könnyes a szeme...
mindent el kell engedni
végül semmi nem számit
legfeljebb csak az emlékek...
jaj, jut eszembe
ne dobjátok ki
az emlékeimet
azokat gyűjtöttem
egész életemben
rakosgattam
irogattam--
ne dobjátok el....
vigyétek
vegyétek
egész
múltam
minden kincsem
a tiétek...
is
nemsoká
csak a tiétek
lesz
(lehet-nemlehet:
átörökitem)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése