2023. június 18., vasárnap

fotókiállítás csontokról

 



meglepett...





csupa csont...

" de ki szépen kimondja a rettenetet, azzal fel is oldja" (?)


Dömötör Mihály életművébe jól beleillik, ami a romlás virágai, az elmúlásé... (temetől, hervast vrágok, kersztek...angyalok)

de mondott egy érdekeset, s számomra annyira ismerőset:



hogy ő valójában az életben nem ilyen melankolikus ember, mint fotóművészként,a témái, de valahogy, ha fotózik, mindig ez jön elő belőle: a múlandóság érzete, hogy mégis csak egyszer mindannyian meghalunk

mintha magamat hallottam volna, bár nem vagyok semmilyen művész,  de ugyanigy vagyok a verseimmel...miknek alanya nem egészen azonos az én -kevésbé melankolikus - mindennapi énemmel....



de ha alkotunk valahogy mindig ez jön ki belőlünk (?)







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése