MEGŐSZÜLT EMLÉKEINK (2012)

 2012. junius 12-én

MEGŐSZÜLT EMLÉKEINK

a Metro ujságot már épp otthagytam az IC ülésen, leszállás közben, miután

úgy véltem, átfutottam a fontosabb cikkeket, sőt, az idétlen (gusztustalanrajzú ) keresztrejtvényt is megfejtettem - amikor, az első oldalon, egy szines fotón,

megakadt a szemem: ősz, szép, ünnepelt, szinpadon álló embereket láttam rajta,

középen egy szemüveges, szakállas,kicsit ijedt tekintetű, méltóságteljes urat,

a kép aláirása szerint Hanekét,amint az idei Cannes-i filmfesztiválon átveszi

az Aranypálma dijat filméért, mellette a dijnyertes filmje ( Amour /Love /Szerelem ) főszereplői:szintén őszen, idősen.

A cikket olvasva jövök rá, hogy őket ismerem! ISMERTEM! Csakhogy még

fiatalon, fiataloknak. francia filmes legenda!

A most már 81 éves Jean-Louis Trintignant, és a 85 éves Emanuelle Riva -

Trintignant különösképpen kedveltem! Az Előzés c. filmben láttam először

(a heves-törtető Vittorio Gasmannal , szimpatikus, visszafogottabb

pandantjaként)

Nagyon hasonlitott arra a lengyel fiúra, Rysardra, akivel 1963-ban, 20 évesen,

Krakkoban, ismerkedtem meg, majd hosszan leveleztünk, azt irta, még soha

senki lány iránt nem érzett úgy mint irántam..., komolyak is lettek a szándékai,

ide akart jönni, itt továbbfolytatni a fizikusi egyetemi tanulmányait,

meg elvenni feleségül..., de én 20 évesen még túl fiatalnak éreztem magam

mindehhez, (no, no, leta) és "inkább" nagybátyám hivásának tettem eleget,

Nyugat-Európába, hogy végre megismerjem apám egyetlen öccsét,

(meg kicsit magam is jobban),

hát ezt ő eléggé zokon vette..., hogy 1964 nyarán, helyette ezt az utazást

választottam...

irt még pár szomorú levelet, küldött (alpinista) fotókat,(u.i szabadidejében

alpinista turista csoportokat vitt a hegyekbe), (az utolsó képeslapjait már

valami Katia is aláirta!)

aztán meg is szakadt a kapcsolat... Szinészalteregoját később láttam az

Egy férfi és egy nő-ben, már érettebben, de ott már nem hasonlitott rá,

az "én" Rysardomra, (annyira)... És most?... önmagára is nehezen...

De nagyon örülök, hogy (újra)látom. Lehet, hogy azóta Rysard is

igy néz ki valahogy?

Róla semmit se tudok... Emlék. Befejezetlen történet...

Mint majdnem minden az életünkben, a filmeket kivéve...

(Emanuell Rivát a Szerelmem, Hirosimá-ban láttam. Ott, fiatalon,

markánsabbnak tűnt, milyen gyengéden nemesek lettek a vonásai,

és kedves a mosolya! Trintignant arca riadt, szomorú, (nem lehet nem gondolni

arra a tragédiára, ami szinésznő lányát érte, pár éve), és mögöttük,

a háttérben mosolyog - ha jól látom -

a jelen ragyogó színésznője, aki belopta sokunk szivébe magát,

a csodálatos életű Amelieként...

Csodálatos!

Minden...

a szerelmek, a fiatalság, az öregség, a filmek...

az életünk... minden kiszámithatatlan fordulatával

a világ...

Csodálatos világ....