HÚS(2009)

 

(hús)

sokszor gondot jelent ebédkor, hogy nem eszem húst

ha étterembe megyek azért, mert szinte minden étel húsos, ha vendégségben vagyok azért, mert akárhogy is, de gondot okozok a vendéglátóimnak, már csak azért is, mert a többség nem "vegetáriánus" - mellesleg én se tartom magam annak, és mindig meg is lepődök , mikor imigy titulálnak..., mert hogy én nem vagyok semmilyen irányzat vagy mozgalom (bigott) hive, csupán önkéntes elhatározás alapján, már vagy 3. éve nem eszem húst..., és megingathatatlanul és visszavonhatatlanul - minthahogy kávét se , és már vagy tiz éve, egy kortyot se, miután elhatároztam, hogy nem - pedig nagy kávés voltam, nagyobb, mint húsevő!   tulajdonképpen nagy húsevő sose voltam! ha belegondolok. mindig volt bennem egyfajta "tartózkodás" a húsételek irányában, különösképpen, ha az olyan formában volt elkészítve, hogy nem lehetett megfeledkezni róla, hogy valaha, ami a tányéromon van, egy élőlény volt. (persze tudom, a növény is az, de azért mégis más..., és annak csak a termését esszük meg) fasírt- vagy egy szelet (sovány) hús jöhetett..., de azok a csontok....! és ma , amikor az ételbárban épp azon töprengtem, mit is kérjek, a szemem megakadt egy csirkecombcsonton, amit épp jóizűen szopogatott le lakmározója. hülye asszociáció, de ahogy tartotta a kezében, az ujjaival, azt a csupasz csontot, nem tudtam nem gondolni arra, hogy az ujja, amivel tartja, hasonló összetételű csontot tartalmaz. Majdnem mintha magunkat ennénk.  mintha kannibálok lennénk..., már ha húst eszünk.

(Én végül is párolt zöldséget, és krumplikrokettet kértem.)

Pontszám:

 

 

0 (0)

Jelentkezz be a szavazáshoz!

aliz2. :: 2009. jún. 23. 21:43 :: 9 komment