kis kék könyvecske a könyvtár polcán, még nem rakták a helyére, nemrég hozhatta vissza valaki, leemelem: Popper Pétert nem tudom polcon hagyni (már az Irók Boltjában volt a kezemben ez a kiskönyv, futólag, és sok irás ismerős is belőle egyéb művekből, mert post humus ez, halála után gyűjtötte össze kiadója, a Saxum, jeles irásaiból, mondásaiból: jeles irásaiból, mondásaiból:Tűnődések napról napra címmel, de én szinte együltömben végigolvasom, (a pedig már fölnyalábolt napilapok rovására - ez maradandóbb!) hogy várnom kell, csúszás miatt a szemorvosra, még vissza is jövök továbbolvasni... hogy is gondolták, hogy minden napra egy szöveg?! (nem mese az, gyermek!).... bár minden citátumon külön el lehetne tűnődni, mégse lehet megállni, hogy ne habzsoljuk a következőket is hozzá, és gyomorrontás kizárva, mert nagyon összeillenek ezek a (lelki )"táplálékok" ezt ki is írom, rögtön az elejéről, mert nagyon ide, a blogomba is illőnek érzem, nyitva hagyva a kérdést:
"Egész életünk egymás mellé sorakozó napok láncolatából áll . Ha rosszak a mindennapok, végül rossz lesz az egész élet. A tartalmas, jó élet egyik legfontosabb titka, hogy nem szabad maradékokat hagyni. Minden napot, minden élethelyzetet, minden életkori szakaszt a maga teljességében, maradékok nélkül kell végigélni".... vajon...? aztán: mernünk kell élni... a gyáva élet mindig rövid. Ducunt volentem fata, nolentem trahunt - Vezetik a végzetek az akarót, a nem akarót vonszolják. (Seneca) A szeretet annak öröme, hogy a másik a világon van. Jobbá tesz. Talán a 3 legnehezebb feladat: elviselhető kamasznak, elfogadható betegnek, és kellemes öregembernek lenni.
Hát az egész könyvecskét nem írhattam ki. (betelt a boríték, amit a postafiókomból hoztam, benne egy meghívó a vasárnapi zsinagógahangversenyre), már egész körbeírtam, mikor erre az idézetre bukkanva, ezt még ki kellett írnom, bár már csak a nevem és címem köré fért a vignettára: Figyelj csak! Ma van az a nap, amitől tegnap annyira féltél. Olyan ismerősnek tűnt... rémlett, hogy lányom egyik kamaszverséből volt valami hasonló (holnapról, amiből ma lesz...) Mondom is neki később otthonról, a telefonba, de mondja ő nem egészen ezt írta, hanem: Olyan ismerősnek tűnt... rémlett, hogy lányom egyik kamaszverséből volt valami hasonló (holnapról, amiből ma lesz...) Mondom is neki később otthonról, a telefonba, de mondja ő nem egészen ezt írta, hanem: ma van az a holnap, amit úgy vártam. Kikeresem a polcról levéve a kiskamaszkönyvét, és lám, tényleg: Ma van az a tegnap, ami a jövőben múlt lesz. ma van az a holnap, amit úgy vártam. ballagáso(ko)n idézték is... - emlékszem, - ennek más az előjele, csak az idő múlása a közös benne, s hogy másnak látjuk a holnapot, tegnap, mint mikor már jelenné válik. Akár jóként várva, akár félve tőle. (Mindenesetre megnyugodtam, visszafelé is, mert jobb , a jóra várva. De hát gyerekként, s fiatalon még így vagyunk vele inkább. S szerencsére.
Popper mondata viszont a szorongásról elgondolkodtató... épp azon gondolkodtunk, milyen eredeti szövegkörnyezete is lehet ennek a mondatnak, én utaltam rá, hogy képzelt dolgoktól szoronghatunk, előre, aztán mikor eljön amitől félünk, már a jelenben, nem is lehet olyan borzongató, mert az ismeretlenség kelt inkább félelmet... stb ... stb... Aztán a facebookon látom, hogy régi egyetemi-. kollégiumi csoporttársam: U. Kati épp délután tette fel, ajánlva Popper Pétert a youtuberól , és az első mondata, a mi délutáni mondatunk volt... én kb. 3 órakor olvashattam, 5 órakor beszéltem róla a lányomnak, közben 4 órakor tette fel a kortársam... minden órára jutott a Popper idézet! ... ) és itt a teljes szöveg(magyarázat)... tényleg érdemes végigolvasni, hallgatni , és a többi felvételt is... (kösz, Kati - a választ is a kérdésünkre!) https://www.youtube.com/watch?v=ki6iJDR80cU&feature=player_embedded de főleg Popper Péteré a köszönet. post humus, halálon túl is - élni tanít.
2011. június 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése