"Meghalt Sutyi néni" hallom a hátam mögül , bicikliről a hirt, már évek óta nem tudtam róla semmit, csak úgy eltűnt a városból..., gondoltam, a fiaihoz költözött, a fővárosba, mig itt élt a városban, és tehette olyan aktiv volt, minden érdekelte , minden eseményen látni lehetett, de már rég nem, ő se látott már jól, egyáltalán nem...de nem hallottam róla, s most ezt..: meghalt.
Testnevelőtanárom volt gimiben. Nagyszerűen tanított. Következetesen, alaposan, figyelmesen. Később, mikor kollégám lett, ugyanabban a gimiben, s ráadásul a tanári asztalnál szomszédom, s tanitottam az ő osztályában is - nálam akkor csak 6 évvel fiatalabbakat - jártam hozzá u.n. felnőtt tornára is...
Annyi energia volt benne! s mindezt át is tudta adni.
Nagy strandoló volt, ott is gyakran találkozhattunk, a Maros-parti strandon. Ő mindig csokoládébarnán - kora nyártól késő őszig, de talán még télen se kopott le róla a barnaság. A napfény nyoma.
Nem csak a szakja, a testnevelés, érdekelte, hanem szinte minden! És mindenki.
Amig Makón lakott, a gimnázium ill. József Attila utcájában. Ott, abban a kis takaros házban, ahol valaha Juhász Gyula. (Büszke is volt rá, illetve tudatában volt, örült e megtiszteltetésnek.)
A szomorú hir hallatán elbicikliztem -legalább- a házhoz. Láthatóan most senki se lakhat benne. A Juhász Gyula emlékét idéző márványtáblán egy hervadt koszorú kókadozott. A táblán ezt olvasom: "az életünk rövid, de a művészet örökebb, mint a földek és az egek." itt élt 1913-17-ig Juhász Gyula, a magányos, bús, alföldi költő.
Sutyi néni tovább élt itt, köztünk. Bár róla nem lesz emléktábla. De biztos vagyok benne, hogy minden tanítványa (s sokan vagyunk!) őrzi az emlékét.
S bár a "halálodra magad maradsz" mondást egyre igazabbnak érzem, ugyanakkor hiszem, hogy valójában mégse teljesen...
akimoto:
VálaszTörlés2009. 06. 29. 10:26
Aliz, minden szavad igaz. Vannak emberek, tanárok, rokonok, közemberek, akiknek emléktáblát állítanék.
aliz2.:
Törlés2009. 06. 29. 10:57
a gimnáziumonkban , a tanári előtti falon, van is...bár névtelenül... minden elhúnyt tanárnak, s friss koszorúkkal
("másokért élünk, mi mindig csak adunk..." (Ady)
ma épp bent voltam, rápillantottam a táblára, és arra gondoltam, már Sutyi néni is...
evika:
VálaszTörlés2009. 06. 29. 22:18
Sutyi néni... Nem hittem volna, hogy még élt. Engem nem tanított... persze, mert fel voltam mentve tornából.
Arra azért emlékszem, hogy mindig babkávét rágott. Akkoriban én is megpróbáltam, hátha valami jó dolog jön ki belőle, de csak a szám lett tele zaccal. Vajon milyen célból ehette? Mint ahogy az egyik tüdőgyógyász doktornő egész nap jeget rágott-- a tbc-jét kívánta ezzel a hűtéssel gyógyítani.
Szegény Sutyi. Nem is néni.
aliz2.:
Törlés2009. 06. 29. 22:50
evika... kicsit én is így voltam, mert évek óta nem láttam, de nagyon megrázott a hir mégis. mert annyira fiatalon maradt meg bennem; napsütötten, beszldesen, és igen: a babkávét rágcsálva! (biztos a koffein miatt - de élénk is volt mindig!)
igen, nem is volt "néni", legfeljebb igy egybe-: sutyinéni
(ahogy a fiatal tanitónőket is tantónénizik)
evika:
Törlés2009. 07. 03. 2:09
Képzeld, valaki írt M-ról, hogy feltétlenül olvassam el a blogodat, mert olyan nagyon szépen írsz Sutyinéniről. Olyan valaki írta, akiről nem is hittem volna, hogy blogot olvas.
evika, hát csak ezért látogattál meg újra? :(
Törléskülönben sokkal "szebben" szerettem volna írni meg gazdagabban, annyi minden eszembe is jutott, csak az talán túl személyes lett volna!de annyira elevenen-szinesen él az emlékekben, hogy annak csak egy töredéke kerülhetett ide,szintelenül...
Ki lehet az a titokzatos ? Csak mert én se tudom, kik olvasnak?"...
evika:
Törlés2009. 07. 04. 2:00
NEM EZÉRT egyáltalán nem ezért írtam. Szoktalak olvasni, csak nem mindig írok.
kalozradio:
VálaszTörlés2009. 07. 10. 19:23
Nem hiszem, hogy ezt sokkal szemben is meg lehetett volna írni. Akkor már túl nyálas, csöpögős, dagályos lett volna. Így viszont szép. Nagyon szép, s igaz. Minden ami vele, s ami érte jutott az eszedbe.
Engem is tanított Sutyi néni. (Sőt. egy nagyon kicsit Te is.) Sutyi néni a termál fürdőbe is járt, s miután már túl voltam az érettségin, több alkalmam is volt vele beszélgetnem. Egy ilyen alkalommal mesélte el nekem, miért is lett ő "Sutyi"...
Nagyszerű tanár volt és remek ember! Tudtommal utolsó éveit Pesten, egy vakok otthonában töltötte és nem a családjánál. Idegenek között. Bár szívesebben hinném az ellenkezőjét... Azt, hogy most tévedek. Nyugodjék békében.
aliz2.:
Törlés2009. 07. 10. 19:59
köszönöm soraidat
és a (szomorú) kiegészítést külön is
(sajnos, én is így tudom)
evika:
Törlés2009. 07. 11. 18:42
Én nem tudtam róla... szegény. A férje, Dr. N. D. ezek szerint meghalt... már nem emlékszem...
Miért lett Sutyi?
liz2.:
Törlés2009. 07. 11. 18:49
...a férje sokkal korábban...
nekem is elmesélte egyszer a beceneve történetét, de már nem emlékszem pontosan, talán -kérésünkre - "kalózrádió" leirja nekünk, ha újra erre jár...
kalozradio:
Törlés2009. 07. 19. 0:00
A történet egyszerű, legalábbis homályos emlékeimben akként sejlik fel.
Kisiskolás korában történt, hogy egyszer az osztállyal elment moziba. Hogy úgy mondjam "hivatalból". (Kis kitérőként megjegyzem, ez a hetvenes és nyolcvanas években is divat volt. Az élmények meg belekerültek a kisdobos-, úttörő-, KISZ-, vagy éppen a brigádnaplóba.)
Valószínűleg egy Kabos filmet nézhettek, ha jól emlékszem. Annak egyik kislány szereplőjét pediglen Sutyinak hívták. Amikor megjelent a mozivásznon, minden gyereknek elállt a lélegzete, mert a haja szakasztott úgy állt, mint szeretett osztálytársuké. Hát, ettől a pillanattól fogva hívta őt mindenki Sutyinak.
aliz2.:
Törlés2009. 07. 19. 0:25
én erre a filmre -homályosan ugyan - de emlékszem! a név miatt is, különösképp... sötét, göndör haja volt a filmbeli kislánynak, ha jól emlékszem, és nagyon cserfes volt...
kalozradio:
Törlés2009. 07. 20. 22:02
Akkor az valószínűleg a "Sutyi a szerencsegyerek" c. film lehetett.
nem biztos..., azt hiszem nem cimszerep(lő) - de fontos szereplő- volt...
Törlésúgy rémlik, hogy "A megfagyott gyermek" c. filmben a főszereplő (Tomi) kisbarátja volt... (1936) és nem Kabos, hanem Csortos játszott benne...
lehetne a "...szerencsegyerek" is,(vagy más cimváltozatban "300000 pengő az utcán) de annak Sutyi szereplője már nem kisgyerek...
(valamennyi filmhez köze van Szepes Máriának és édesapjának Balogh Bélának egyébként...)
KapitányG:
Törlés2009. 07. 21. 5:38
Ugyanaz az Ádám Klári játszotta mind a két filmben Sutyit
http://witya.blog.hu/2008/08/21/8_haromszaz_ezer_pengo_az_utcan_1937
http://href.hu/x/9m6t
http://href.hu/x/9m6u
. KapitányG:
Törlés2009. 07. 21. 5:38
Ugyanaz az Ádám Klári játszotta mind a két filmben Sutyit
http://witya.blog.hu/2008/08/21/8_haromszaz_ezer_pengo_az_utcan_1937
. KapitányG:
Törlés2009. 07. 21. 5:39
http://href.hu/x/9m6t
KapitányG:
Törlés2009. 07. 21. 5:40
http://href.hu/x/9m6u
aliz2.:
Törlés2009. 07. 21. 6:05
igen, tudom,csak közben kicsit felnőtt...
aliz2.:
Törlés2009. 07. 21. 6:13
mégse, összekevertem a "felnőtt" ...Klárival, akkor nem lehet tudni, hogy melyik filmet láthatták Sutyinéni és osztálytársai annakidején...
és lehet, hogy ennek az Ádám Klárinak volt a beceneve valójában a Sutyi - hogy filmről-filmre megőrizte(?)
mintha egy dokumentumfilmet láttam volna róla, már idős korában, ahol bevágták mint gyerekszereplőt valamelyik régi filmből...
aliz2.:
Törlés2009. 07. 21. 6:26
a videon látható is (hallható is) "Sutyi"-Ádám Klári:
http://www.youtube.com/watch?v=2sTT_gbb5iM
..ezen a plakáton viszont, a másik szerepben, egész más a frizurája is "Sutyi"-nak-
Törléshttp://witya.blog.hu/2008/08/21/8_haromszaz_ezer_pengo_az_utcan_1937
sose tudjuk meg, melyik filmet látták...?
kalozradio:
Törlés2009. 07. 22. 9:15
A haj lesz itt a kulcs a megoldáshoz. Melyik filmben állt olyan furcsán a haja annak a Sutyikának, akiről speciel azt sem tudom, kisfiú-é, avagy kisleány?
Hanna:
Törlés2009. 07. 26. 10:07
Nahat, de jo olvasni regi torteneteket! Mindig tanulok.-Koszonet Nektek!
Engem is erdekelne a babkave ragasa, vajon miert is volt szokas(?). Van egy nagyon regi tortenetem, meg a Nagymamatol.- Meselte, volt egy tanarnojuk, aki venlany volt es Rozalianak hivtak. Annyira szigoru volt, hogy a legkisebb vetekert is ' kormost' adott a gyermekeknek. Felelmetesen nezett ki,naponta piocat rakott a nyakara.( a magas vernyomas ellen,gondolom, sokat mergelodhetett.)
aliz2.:
Törlés2009. 07. 26. 10:41
szerintem nem volt általában szokás a babkávé rágás, Sutyi néninek volt szokása..., a kávéivás viszont az volt, én is már ott tartottam, hogy két tanitási órám közt majd' minden szünetben kávéztam, egyre kisebb adagokat persze... (lehet, hogy nekem is babkévét kellett volna inkább rágnom...(?)
ki körmöst ad, az nem "tanár" , az nem nevelési módszer! (én a "szigorúságon" , a másik kérdésedre válaszolva nem ilysmire gondoltam!! - a testi fenyités megengedhetetlen -
"Rozália"-t nem csak a gyerekek hergelhették fel, inkább ő saját magát!(a "körmöseivel " is! ) (ennél csak az elrettentőbb, amikor a hegedűtanárom adott körmöst, ugyanarra a kezemre, amivel hegedülnöm kellett! :) nem is maradt sokáig a tanárom! ilyesmit nem szabad eltűrni!)
egy jó tanárnak nincs is szükség fegyelmezésre, elég ha jól tanit!
pesze, nem tudom manapság mi a helyzet, nagyon (f)elszabadult minden...
. Hanna:
Törlés2009. 07. 26. 11:42
aviva kedves,
A regi idokben miert volt szokas ' kormost' adni?
Raadasul meg az adott tantargytol is elvettek a kedvuket a diakoknak.
Valoban egy jo tanar, tanitvany is- szoktam volt mondani.
p.s.: mostani helyzet? -Israelbe kene latogatni, ott aztan nagyon elszabadult a helyzet.:)
kalozradio:
Törlés2009. 07. 26. 14:55
Ezt (is!) nagyon jól látod, mondod, írod - de hát ezért is látogatom naponta a blogodat, amióta csak felfedeztem, kedves "aliz2". Mert bizony rendkívül (f)elszabadult itt minden. A tanárok fegyelmezési lehetőségei beszűkültek, lehetősége sincsen már semmire sem, mert bizony a diákok személyiségjogai magasabb rendűek. Nyilván egyetlen lehetőség, ha a pedagógus érdekessé teszi óráit, előadásait, diákhallgatóságát pedig érdekelté abban, hogy figyeljen, és bekapcsolódjon élő és aktív résztvevőjeként a tanítási órán folyó eseményekbe. Persze ma már kivételesen szerencsés az a diák, aki ilyen tanárt kap, mert bizony az igazán jó tanár ember is fogyóban vala.
A testi fenyítésnek magam sem vagyok és nem is voltam sohasem támogatója, de tudom, időnként tud az a pofon nagyon is jókor érkezni.
Én is kaptam, ráadásul meg érdemelten, és nem is felejtem el soha. Azóta is nagy tisztelője vagyok annak, aki imigyen jutalmazta rosszaságomat.
Ma már ez persze nem így megy. A média sugalmazta félresiklott, torz világ olyan személyiségjogokkal ruházza fel az ifjúság néhány elfajzott képviselőjét, mint a bűnözőket, akikkel szemben a rendőrnek kétszer is meg kell fontolnia a fegyverhasználatot. Jóllehet, a szerencsétlen járőrnek ezredmásodpercei vannak egy olyan döntést meghozni, amit azután akár évekig is tárgyalhat a katonai ügyészség. Így vannak ezzel a pedagógusok is, akik ma már szó nélkül tűrik, ha a diák hangosan lehülyézi őket, vagy egyéb obszcén megjegyzéseket tesz, pusztán provokatív célból.
Talán csak néhány évtized és már nem az lesz a kérdés, mint amit Hanna intézett most hozzánk, nevezetesen, hogy miért volt szokás a körmös, hanem az, hogy miért is nem lőtte le pisztolyával régen a gyerek a tanárt, aki csúnyán nézett rá, holott már megtehette volna, hogy él törvény által nem tiltott jogával.
Személyiségjogok. Magyar módra...
Hanna:
Törlés2009. 07. 27. 0:09
Kedves kalozradio,
Vagy kard?:)
(Eszembe jutott, Karinthy novellaja- Tanar Ur kerem)
Regi idokben meg volt tisztelet es tekintely.Ennek a ket szonak akkoriban volt 'sulya'. Ma mar valtozott a vilag, keves tanart , professzort tisztelek ugy igazabol, azoknak akiknek koszonhetem meglevo tudasom,azokra - tekintellyel es tisztelettel tartozom.(szerencsere van par beloluk).Anno a professzorok es a tanarok reme voltam, mikor meglattak mar meszirol elkerultek, ugyanis en nem ertem be azokkal az elmeletekkel amiket az oraadast kotelezett, hanem mertem vitatkozni es megcafolni elmeletuket. Nem, nem akartam en a velemenyem az ovejuk fole helyezni,de sok minden bizonyitasi rengszeresseggel helyukre kerultek azok a dolgok bennem,amikrol mertem vitatkozni veluk- azert se szabad elfoganunk olyan tanitasi elmeleteket,amiket csak ugy konyvbol eloadnak, - hanem amit feldolgozunk,megertunk es utana jarva bizonyittunk. (ezt tettem en is). Persze, konnyebb masokra bizni a gondolkodast, es rabolintani a vegeredmenyre, mintsem egy kicsit is (el) gondolkodni, hogy a vilag megse ugy mukodik, ahogy tanitjak.
p.s.: viszont mas kerdes a vallas.(jol eltertem a tematol, elnezest kerek!)
Hanna:
Törlés2009. 07. 27. 0:17
Elgondolkodtam azon, hogy a regi idokben a ' kormost-nek mekkora kihatasa volt, lsd: kalozradio emlekeibol, vajon a mostani generacioban, mennyire maradna meg verbalisan a szavak sulya?
aliz2.:
Törlés2009. 07. 27. 3:58
....van, aki inkább vállalna egy pofont, mint egy szidást - ez alkati kérdés, azt hiszem, és időtől független...