TEGNAP dél felé szokatlan időben megszólalt a telefonom, s ráadásul ismeretlen számon
de mivel oda volt irva az is hogy Magyarország, némi habozás után felvettem
kis szünet után megszólal benne egy kissé riadt női hang
nem tudja , tudom-e, ki ő, de ő a B Zsuzsa unokatestvére a S. Judit...
á, JUTKA? te vagy az? Téged ismerlek!
Igen...csak 1000 éve találkoztunk...
valóban..
De régebben, mikor még éltek közös rokonaink--a nagynéném - gyakrabban
Az ő második férje K Laci bácsi a nagynagybátyja volt..
S most épp azért vannak itt Makón, már a zsinagógában, mert keresik a K ősök sirját,a temetőben, s nem tudják hol van. tudnám-e én
persze, emlékszem, ugyan évtizedekkel ezelőtt , de súroltuk a fehér sírkövet, mit benőtt a moha - nagynénémmel...Magdi nénivel..
magyarázgatom is, hogy a kerités mentén majdnem a szélen van... meg fogják találni, de hivjanak majd még föl
hivnak is nemsoká a temetőből, hogy találtak valami K Lipót sirt, de a házaspárét, amit keresnek (déd vagy ükszülök.)-nem...
de majd tovább keresnek..
később hivnak, nem találják,eljönnének értem kimennék-e velük mégis...a temetőbe
hát kicsit tétovázok , nem is tudom.. majd eszembe jut, hol találták meg a Lipót sirját, helyileg stimmel azzal a sirral, mire én emlékeztem, akkor csak az lehet , hogy egy sirba temetkeztek, jónéhány év elteltével szabad...
igy aztán, elköszöntünk, ők maradtak a sirnál, tisztogatni -
nekem meg lett egy kis lelkifurdalásom, igazán meglátogathattam volna azt a sirt olykor ) kegyeletből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése