2021. június 14., hétfő

sirkeresők

 TEGNAP dél felé szokatlan időben megszólalt a telefonom, s ráadásul ismeretlen számon

de mivel oda volt irva az is hogy Magyarország, némi habozás után felvettem

kis szünet után megszólal benne egy kissé riadt női hang

nem tudja , tudom-e, ki ő, de ő a B Zsuzsa unokatestvére a S. Judit...

á, JUTKA? te vagy az? Téged ismerlek!

Igen...csak 1000 éve találkoztunk...

valóban..


De régebben, mikor még éltek közös rokonaink--a nagynéném  - gyakrabban

Az ő második férje  K Laci bácsi a nagynagybátyja volt..

S most épp azért vannak itt Makón, már a zsinagógában, mert keresik a K ősök sirját,a temetőben, s nem tudják hol van. tudnám-e én

persze, emlékszem, ugyan évtizedekkel ezelőtt , de súroltuk a fehér sírkövet, mit benőtt a moha - nagynénémmel...Magdi nénivel..

magyarázgatom is, hogy a kerités mentén majdnem a szélen van... meg fogják találni, de hivjanak majd még föl 

hivnak is nemsoká a temetőből, hogy találtak valami K Lipót sirt, de a házaspárét, amit keresnek (déd vagy ükszülök.)-nem...

de majd tovább keresnek..

később hivnak, nem találják,eljönnének értem kimennék-e velük mégis...a temetőbe

hát kicsit tétovázok , nem is tudom.. majd eszembe jut, hol találták meg a Lipót sirját, helyileg stimmel azzal a sirral, mire én emlékeztem, akkor csak az  lehet , hogy egy sirba temetkeztek, jónéhány év elteltével szabad...

igy aztán, elköszöntünk, ők maradtak a sirnál, tisztogatni -

nekem meg lett egy kis lelkifurdalásom, igazán meglátogathattam volna azt a sirt olykor  ) kegyeletből...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése