MEHR OTTLIK 2008

 2008. jún. 27.

Mehr Ottlik!

Talán a legtöbb idézetet, utalást, hivatkozást mostanában Ottlik Géza Iskola a határon c.

 regényéből, -ről hallom. Sőt! Már én is idéztem - gyanútlanul forrásmegjelölés nélkül - tőle, de még megbocsáthatatlanabbul, mint ahogy E.P. (legalábbis F.Zs. szerint, aki ezt rosszallani szokta), hiszen én mégcsak azt sem  tudtam, hogy eredetileg kitől, honnan idézek - csak utólag. Mikor első, hirtelen-nyugdíjas napjaim egyikén, a biciklimen önfeledten száguldtam, egy külvárosi cipésztől, jó hosszú (ország)úton, a belváros felé, ez a kifejezés ötlött az agyamba, (szívembe, egész felszabadult valómba),mint ami legjobban kifejezte akkori új-régi (utoljára diákkoromban érzett) életérzésemet: A SZABADSÁG KÖNNYŰ MÁMORA!

De az Iskola a határon elolvasásával -szégyenszemre - még adós vagyok! Többször is belekezdtem. De még irodalomtanárként is (akárcsak Golding Legyek urát) mindig kikerültem a választhatóan kötelező olvasmányok alternatívái közt szlalomozva.

A napokban épp lányom idézte, s ennek kapcsán meg is  jegyeztem, hogy csak azt sajnálom, s biztos a halálos ágyamon is így lesz, hogy nem, olvastam el Ottlikot!

-Majd biztosan azt mondod, - jelzem 120 éves korodban -, hogy Mehr Ottlik!  (Mintha "Ottlik" valahol ugyanazt jelentené  - metonimikusan - mint Goethe híres utolsó szavaiban (Mehr licht! Több fényt!) a "licht "azaz a "fény"?)

Akkor este volt egy kis szívgörcsöm (angina pectoris - régi, futó ismerős), lányom kicsit megijedt, de mondtam: "nyugi, nem olyan vészes; nem halok meg még... most..."

-Jó, akkor még nem hozom Ottlikot! - .

Mégis csak el kellene olvasni. Amíg még van idő rá.

Meg még mi mindent!

(De most mindjárt, előbb  még, a frissen megjelent Istennel az öröklétben című opuszt fogom elolvasni, a Beszélgetések Istennel sorozat utolsó darabját. Sokat várok tőle... "halál"on innen és... túl! )

aliz2. :: 2008. jún. 27. 21:37 :: 6 komment :: Címkék: irodalom, konyv, lanyom