új , fiatal és agilis közös képviselőnk van, nemrégiben költöztek ide
nyugdíjkapás után (tele van nyugdijassal a ház) most már, ma délután, ő csöngetett be
a fülemen a mobillal nyitottam ajtót, - lányommal beszéltem éppen - készségesen mondta, akkor majd később jön , hagy beszélni
úgyis megy le a házunk előtti játszótérre a kislányával (édes kis fürtös, mosolygós murillóangyalka)
mondom, majd utánuk megyek leviszem a pénzt
hanem kiderül, hogy nincs "apróm", azaz 1500 Ft-om, amennyi a költség, ő se hozott le magával pénzt, amiből vissza tudna adni a 10000-esemből
így aztán , kérdem, hol laknak - úgyis megyek vásárolni, ha visszafelé már nem lesznek kint, felviszem neki az összeget, de melyik lakásban laknak?
fent a 4-en, Julika néni fölött - mondja
hm..., értem én, a 4.emeleten... de vajon ki az a julikanéni?
...hát én!
milyen kedves!, jobban tudja, hogy hívnak mint én, de hát miért is nem érzem én néninek magam, amikor az vagyok! (a "juliká"-ról most nem is beszélve...)
(talán csak nem tudtam volna előbb beazonositani magam az itteni nicknevemmel?!- bár ahhoz nem illik oda a néni)
(miket képzelek én magamról?!)
(s jut eszembe, már 23 éves koromban frissdiplomás, ifjú tanárként a tanitványaim már julikanéniztek..., mára már persze ők is - jócskán - nénik...)
aliz2. ::
2009. jún. 17. 0:06 :: 2
komment ::
Címkék: epizod
alma:
VálaszTörlés2009. 06. 17. 16:39
Nagyon találó a nickneved, most olvastam az Alice Csodaországbant, és a gondolkodásmódod nagyon hasonlít a könyvbeli Alice-ére.
...hááát a választott név már csak ilyen ! :)
Törlés