KÖNYV ÉS/VAGY INTERNET (2008)

 Egy ideje eszembejutogatnak Füst Milán Öregség c. versének töredékei, az ő hangján, ahogy még egyszer rég, hallottam, dörgedelmesen, dúltan, fádalommal, majdnem zokogva... tőle. De csak töredékek: Hol vagytok ó szemeim,  (... ), hol vagytok fogaim (...) , ...örök sietés?...hol a mohó száj s hol a nevetésem... úristen, hol a nevetésem? s a tárgytalan zokogás is(...) ,...hogy így meg kell az embernek öregedni...

és meglátom  Szeged egyik főutcájának legnagyobb könyvesboltjának kirakatában: Füst Milán összes verseit. No lám, újra kiadták, belépek, gondolván, kikeresem, ezt a megint bennem motoszkálót, míg lányom beugrott a Rossmannba. 

AZ Újdonságok feliratú polchoz lépek, mert azt már megtanultam, hogy itt nem laposan szétterítve, a belépő orra elé tárják az újonnan megjelenő könyveket, hanem egy sarokba eldugva a magas mennyezetig felhalmozva tárolják egy keskeny polcrészen, valahol a pénztár mellett-mögött. Előre attól tartok, hogy nem fogom elérni az F betű a névsor elején van aránylag ... de  nem találom ... se fönt, s lent... sehol..  Gyanús..

-Nem ábécé rendbe rakják a könyveket? - kérdem a közelben tébláboló nagyonszőke (ez még nem értékítélet!) eladónőtől.

-Nem.- hangzik a válasz, mint magátólértetődő nyilvánvalóság.

-Akkor, hogy fogok megtalálni egy keresett könyvet?

-Hát, tetszik majd szólni, hogy mit kér, és én majd segítek...

-Füst Milán verseit keresem. - így én, de már el is tűnik mögülem, a pénztár mögé  - se szó se beszéd-  , mert sürgős pénzbeszedési ügye lett. (végül is ez a lényeg egy bolt-ban., szerinte legalábbis biztosan.)

Közben - Füst versek híján - beleolvasok egy érdekes könyvbe, ami a polc alsó lapjára van helyezve, több példányban, 2012-ről szól, s épp egy látnoki jóslatnál nyitottam ki, amely azt ecseteli, hogy 2009-ig leépítik  az internetet, és az emberiség áttér (azaz vissza-) a telepátiára, mint kommunikációs eszközre, s ezzel párhuzamosan visszaállítódik a Föld eredeti állapota.... Hm...

Közben a szőkeség lebonyolította a financiális műveletet, s így merészelem neki említeni, hogy akkor... Füst Milán? merre van? 

Úgy néz rám, mintha most látna először, sőt, mint aki most hallja először Füst Milán -számára teljesen ismeretlen- nevét.

Egy idősebb nőkollégája nagyon bizonytalanul rákérdez: versei? , de már köszönöm, nem kérem, lányom is közben ideért, kifordulok a boltból, dolgom végezetlenül . Kint még eszembejut , hogy nem régiben volt már hasonló élményem e boltban, fel is elevenítem, mikor Ferenczy Győző akkor megjelent Radnóti monográfiája felől érdeklődtem- akkor egy barna, magabiztos fiatalembertől - de ugyanennél a pénztárnál -, aki közölte velem, rendreutasítóan, hogy nekik csak Radnóti élete és munkássága van meg. (s nem az általam keresett monográfia vagy micsoda)

Otthon Füst Milán kétkötetes naplója, meg Látomás és indulat a művészetben c. előadásgyűjteménye, meg az Ez mind én voltam egykor, meg a Feleségem története (két példányban is) - de versei nincsenek. Viszont van ez az internet - amit a könyvesboltban talált könyv szerint csak 2009-ben építenek le, úgyhogy még van pár hónap, gyorsan kikeresem hát itt , a google-ban Füst Milán Öregség c. versét:

Tessék, itt van, el lehet olvasni, elejétől végéig, nyugodtan: (2009-ig még?!)

 http://www.babelmatrix.org/document_view.jsp?documentId=1067

aliz2. :: 2008. jún. 18. 15:50 :: 3 komment :: Címkék: bosszusag, internet, kolteszet, konyv, oregedes, vers