2007 junius 14
Tegnap nem tudtam "lineát húzni", nem jutottam a géphez (lányom irodalomelméleti dolgozatát írta meg rajta, (7 oldal tömény tudományosság!) úgy hogy hasznosabb irást szolgált, mint ami az én feltételezett bejegyzésem,"lineám" lett volna.)
Viszont találtam egy Áprily verset, aminek a címe azonos az én mottómmal:Nulla diés sine linea
Ide teszem a tegnapi linea helyett. Jól járunk vele. Blogjaim - persze vállalt -mindennapisága közepette igazi művészet. Költészet:
Csak egy vonal, mondod, csak egy vonás,
a holnapról egy percnyi látomás.
Csak egy jelecske, könnyű és finom,
mint homokos parton a lile-nyom.
Csak egy rovás, amelyet karcsu kés
egy kékes-szürke bükk kérgébe vés.
Egyetlenegy sor egy üres lapon,
mely túlfut majd az elbukó napon.
Csak egy vonal - rettent a pusztaság -
Ó, hiuság, hiuság, hiuság!
Marasztanád magad, boldogtalan,
s csillagok hullnak-tűnnek nyomtalan.
Akár ez az egész vers lehetne a mottóm! ("Ezért minden...")
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése