EGY MEGTALÁLT MONDAT (2010)

 

egész nap egy kb. megfogalmazott mondat, de inkább annak érzete, motoszkál bennem, és keresi az eredeti forrását és tökéletes megformáltságát

tulajdonképpen csak egy életérzés, negativ szavak, és nem is állnak össze mondattá - de, miközben tágas magasztosság is van bennük,  nyomasztanak..

nem szeretem a negativ megfogalmazásokat,tudom is, hogy kerülendők,  de a világ adekvát kifejezésére egyre inkább csak ezek tűnnek megfelelőnek...

a megfogalamaegy megtalált mondatzatlan mondat/gondolat mélyén valami elégedetlenség van a  a világgal,... hogy rossz , és ráadásul a létige múlt időben "volt" ... "rossz volt élni e világban?" - valami ilyesmi... szinte biztos vagyok benne, hogy a nagy humorista/filozófus a forrás , aki nem véletlen mondta, hogy humorban nem ismer tréfát, másban se, azt hiszen ő volt a legtragikusabb humorista  (talán épp ezért lett humorista), szóval keresem a versét, nála, de nem, nem az Előszó, és nem is így van a sor,  - bár a szavak stimmelnek: a "rossz", a "volt", a "világ"... de az "ember "i s benne van , nagyon is hangsúlyozottan, minden odavezet vissza.

igy néz  ki pontosan a keresett mondat:

"ROSSZ VOLT EMBERNEK LENNED E VILÁGBAN"

de hát mégis csak azért , mert a világ olyan amilyen, de ugyan mitől "olyan" a világ?!, hogy csak rossz lehet benne -embernek- lenni.Igen, a felelősség is , a teljes versben benne van, sőt, a cime MÉNE TEKEL - figyelmeztetés a bibliai rejtélyes mondattal: Méne tekel-....megmérettél és könnyűnek találtattáll

tehát akkor ne is a világot okold?! mindenki nem okolhatja a világot"! mi emberek alkotjuk! olyanná, amilyenné tesszük.. amilyenné építjük. Vagy - mostanában - úgy tűnik inkább : romboljuk.

És Karinthy? Hát persze...

"szivembevéste" és "fülemberágta" - voltaképpen...:

"Hallgasd meg, aztán mondd utánam ezt:
Versben mondom, hogy jobban megjegyezd.

Szívedbevésem és füledberágom:
Rossz volt embernek lenned a világon,

E korban, melynek mérlege hamis,
S megcsal holnap, mert megcsalt tegnap is....

(...)

MÉNÉ, TEKEL - ha érted, vagy nem érted,
Jegyezd meg jól: tenéked szól s teérted.

Egykoron sötétben elmondott dalom,
Mint lángírás, világít a falon.

Jegyezd meg jól: ma szürke szók ezek,
De élni fognak, hogyha én nem élek
S lesznek, ha nem leszek"

...........

Hm... "Próféta volt(ál, szivem.")...

 

aliz2. :: 2010. jún. 25. 21:44 :: 5 komment 
Kategóriák: irodalom :: Címkék: elmelkedes, KARINTHY, vers