2011. jún. 11.-én
IRODA-LOM - ez volt- ilyen tördeléssel - a rovatom címe, derékba törve a szó, és kettős jelentéssel felruházva... (első nyugdíjas éveimbe menekítettük ide, szűk sarokhelyet szorítva, egykori jeles tanítványom lapjába -amíg lehetett, s a lap is- még bennem rekedt mondandóimat irodalomról... és más efféle földi lomról, "beszélgethetni" szeretni még...) a szó tördelése, és a (józsefattilai) "beszélgethetnénk irodalomról"... vágy azóta is lappangva ugyan, de fel-feltörve bennem van szerencsére (vagy -a külső-, irodalomra kedvezőtlen körülményekre tekintettel- nem is olyan biztos, hogy az?) lányom hivatásszerűen ezt is teszi, (így -az ő munkálkodásait is figyelemmel kísérve - némileg benne tudok maradni a fősodorban is (ill. a legújabb irodalom ismeretében is) - és olykor még "fiatal" irodalmi eseményekben, ha mozaikosan is - most épp a JAK tanulmányi napokba kukkanthattam be egy délelőtt, egy előadássorozatba, és estefelé egy felolvasásba...*
Helyszíne is tanulságos volt, és időket átölelő, elgondolkodtatóan; a Múzeum melletti Kossuth klub, ahol nem is olyan rég (vagy 8 éve) még magyar irodalom OKTV-re kisértem gimnazista lányom (ahol rangos helyezést ért el, (Nagy László költészetéből) így nem is kellett magyarból felvételeznie a bölcsészkarra - igaz, filmből se kellett volna, az ELTÉre, mert abból meg első lett - de hát irodalom, óh --- ezt választotta..., modern magyar irodalom...különböző megnyilatkozásokban: tanulmányok, esszék, kritikák, regények, novellák, tárcák,versek, interjúk, riportok, tudósítások és (most is, ez az ) irodalom azaz JAK tanulmányi napok szervezés is...
A helyszín is elgondolkodtat, ahol 8 éve várakoztunk az OKTV-n a beszólítás, vizsgáztatás előtt, (mellesleg itt látta meg először egy pesti gimnazista kísérő tanárjaként mostani férjét) most dobfelszerelés, és jazz festmények , hiszen a Kossuth klub jazzklub is lett...
Lehet népszerű az irodalom is, csak meg-meg kell újítani a formáját? az előadásokon és a felolvasásokon épp arról volt szó, hogy hogy élnek tovább az íróelődök utódaikban....
dehogy is lehet lom az irodalom!, igaz, egy antikvárius felvásárolva egy magánkönyvtárat -elgondolkodtató- hogy ilyeneket hagy a polcon,"dobják ki" a szemétbe (?!) megjegyzéssel, hogy Karamazov testvérek, Anna Karenina, Thibault család, Varázshegy..., Jókai önéletírása (fel is nyalábolom ez utóbbit, hiszen ez a derűs író e miniatűr könyvben mintegy (élet)kortársam, és 1895-ben, 70 évesen vigasztalót, felrázót, ír arról, hogy is lehet... megújulni, fiatalnak maradni, mindig.....:"hetven éves koromban....egy új hazát, egy új nemzetet, egy új családot, s egy új irodalmat látok magam körül, és nem érzem magamat benne idegennek, és kivénültnek: én folyton együtt maradtam a megújulókkal; az új a régiből támadt s én együtt fejlődtem vele, ott maradtam a közepében, otthon vagyok benne, hozzájuk tartozom. S én tudom most is viselni a munka terhét, élvezni az örömöket, daczolni a szenvedésekkel, s remélni a jövendőben. Minden este úgy hajtom álomra a fejemet, mint aki a számadásait végkép befejezte, s minden reggel úgy kelek fel, mint aki előtt még évtizedek feladatai állanak". ( egy új nap mindig új reményt ígér... - pont most, ezt énekli itt mellettem a tévéből, egy retrófelvételen Demjén...)(Jókai mellől szedem ki a táskámból az Irók boltjából hazahozott 4 aktuális folyóiratot is (bennük lányom írásai : Kalligram, Ex Symposion, Műút, Tiszatáj... gyűlnek,... igaz, már nem igen tudom hol elhelyezni, minden polc, könyvszekrény tele... nem, nem lommal!, csak irodalommal! (szeretném hinni!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése