úgy fogyunk el
hogy mások jönnek helyünkre
igy aztán észrevétlen -
pedig mindnyájan
pótolhatatlanok
egyediek
és ismételhetetlenek -
(ahogy Kosztolányi is
megirta a Halotti beszédben)
de elfelejtjük
s elfelejtenek...
kivéve aki
valamit
hagy:
könyv
szobor
festmény
zene
gyerek..
de akkor is
eltűnik
idővel
egytől-
egyig
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése