vannak napok , amiknek üresen kellene maradniuk itt, ("sine linea"!)mert nem blogba valók a lényegük, annak meg nincs értelme, -szerintem - amit pedig mások olykor megtesznek, hogy titkosítják a blogukat, vagy csak meghívóval teszik elérhetőve. én a blogot eleve nyilvános műfajnak fogom fel, tehát igyekszem ennek megfelelően "működtetni" - persze , lehet, hogy nem mindig sikerül, hiszen mindent magamon szűrök keresztül - de ezt vállalom is, így működik a világ, legalábbis az a kis része, ami(aki) "én" vagyok... sokáig le akartam küzdeni ezt a szubjetivitást, (mint valami "szégyent"), legfőbb írásakadályt, már nem küzdök ellene, de azért nem is akarom "túlzásba" vinni ennek az"én"-nek a szerepét - csupán nem is akarom letagadni - s pláne - mióta tudom- , hogy a "'híres" tudomány is hitelesiti a személyiség szerepét, még a fizikában is (lásd Heisenberg: a mérés eredményét befolyásolja a mérő), miért is ne?!
A világban mi is benne vagyunk, s hitelesen éppen hogy akkor tudjuk bemutatni, ha nem tagadjuk le magunkat se, aki sajátos, és egyedi módon (bárki így!) látja (és láttatni merészeli olykor) a világot.
Érdekes, hogy a nolblogon Diurnus - mintha épp azt panaszolná el, távoli, ismeretlen ükunokájának, hogy (bár túl sokat írt) saját magáról nagyon keveset... (http://diurnusblog.nolblog.hu/archives/2009/01/31/Sorsombol_kioregedven/
az én ükunokám majd -ha egyáltalán olvassa ezt a blogot, (a korábbi naplóimról, verseimről, leveleimről, (egyetlen) regényemről nem is beszélve) nem "panaszkodhat" - megismerhet engem is belőlük - ha akar! (s mit számít akkor, ilyenkor, ha nem elismert "irodalmi" szövegben; sőt?)
Nem bánom. "Nem bánok semmit sem!"
aliz2. ::
2009. jan. 31. 23:13 :: 15
komment ::
Címkék: blogiras, elmelkedes, iras, irodalom, naplo
VálaszTörléspi:
2009. 02. 01. 11:40
Szerintem mindig magunkról beszélünk. Mindig a mi belső világunkat kommunikáljuk, csak nagyon eltérő képekkel. Objektivitás vagy racionalizálás?
2. akimoto:
2009. 02. 01. 12:23
Jó, hogy kitalálódott a blog-műfaj. Belefér minden, amit az írója bele akar (vagy tud) tenni, azonnal kap visszajelzést a kommentek, esetleg a számláló segítségével, nem szorít a határidő, az ükunokák meg szerencsére távol vannak az idők mélyében. Nem keserítenek, hogy le se hmhm a dédanyjukat. :)
3. aliz2.:
2009. 02. 01. 13:25
pi, te valóban! :) de azért nem mindenki... :) illetve különböző mértékben, arányokban, de valahol mindig ott az "én" látsámódja , természetesen.
A racionalizálás egész más kérdés! arról megvan a véleményem... :)
Objektivitásra csak azért és annyiban van szükség, hogy ne torzítsunk, de nincs teljes objektivitás - erre is utaltam Heisenberggel
4. aliz2.:
2009. 02. 01. 13:27
akimoto; igen jó, ez a blogműfaj, elsősorban annak, aki írja :)
ja, valószínű, hogy nem fogják ezt olvasni az "ükunokák" :) (ha egyáltalán addig fennmarad a virtualitásban ez az iráshalmaz)
(már a lányom se igen olvassa az anyját, nem hogy a majdani ükonoka!)
5. pi:
2009. 02. 01. 14:16
Aliz, szándékosan nyíltan teszem, de akármiről beszélünk és akárhogy, benne vagyunk, önmagunkat fogalmazzuk meg. Még a tetteinkkel is.
6. aliz2.:
2009. 02. 01. 15:22
...tudom, nyilvánvaló! :)
amúgy a tettek nyomósabban esnek a latba (bár -korlátozott értelemben a szavak is "tettek")
7. pi:
2009. 02. 01. 16:13
Pl mikor a gyerek kap egy pofont az anyjától, aztán meg azt mondja szeretlek? Ahelyett, hogy az anya nyíltan önmagát kommunikálná.
8. aliz2.:
2009. 02. 01. 16:25
van ambivalencia is a világon, meg "Érted haragszom, nem ellened" is - (egyébként én nem szoktam pofozkodni...)
9. pi:
2009. 02. 01. 16:43
"Ismeretségünk" alapján nem is feltételezzem rólad a pofozkodást. A környezetemben látom. De a gyerek hogyan élje meg a szülő ambivalenciáját? Hiszen neki meg sem engedik ugyanezt? Tudod a mondás amit szabad Jupiternek...
Aztán meg ha érted haragszom, akkor nem inkább attól félek, hogy nem leszel nekem, érzés van mögötte?
10. aliz2.:
2009. 02. 01. 17:01
olyan jó lenne, ha több pozitiv példát is meglátnál olykor! hidd el olyan is van, ha nem is olyan látványosan és hangosan , mint az általad felemlegetett negatívok!
Az meg pláne nem lenne megoldás , ha a gyerek (vagy bárki ) visszapofoz
S amúgy az "érted"-ben a másik fél van benne, s nem az "én" és nem az önzés! "érted" értsd: a "te érdekedben" - ezt J. A. így gondolhatta, ahogy a vers kontextusából is kitetszik. - amúgy a "nem ellened" is ezzel azonos!)
11. pi:
2009. 02. 01. 17:12
Tudod van egy szint, amin minden más, mint aminek látszik. De inkább nem zavarlak össze. Ez csak a skizofréneknek jár ki.
12. aliz2.:
2009. 02. 01. 17:21
engem nem olyan könnyű összezavarni, mert tiszták a fogalmaim , és igyekszem látni köztük az összefüggéseket, még akkor is , ha ezek (látszólag) ellentmondásosak; meg a felszint és a mélyet is... (még akkor is, ha nem ugyanazt mutatják - valahol mégis ....
13. pi:
2009. 02. 01. 19:58
Mivel én csak abban vagyok biztos, hogy semmi nem biztos, a fogalmak meg főleg, nem akarok meggyőzőst játszani, mert csupán nézőpontbeli különbségek vannak.
14. aliz2.:
2009. 02. 01. 20:04
hagyjuk is abba, annál is inkább mert egy ideje a kommentjeinknek már semmi köze az alapbejegyzéshez - pedig arra lennének valók, hogy arra reflektáljanak. vagy nem? (és amúgy is, úgy látom túlzott és egysikú jelentőséget tulajdonitanak a "szavaknak")
15. Csefimi:
2009. 02. 02. 13:05
Szegény "iCub" (robot), ezt a kommunikációt hogyan fogja memorizálni?! Majd, oda csap a vasököl... Apja fia...
Üdvözletem Mindenkinek! :))
Mondj valamit