2017. november 19., vasárnap

vendégségben Hatvanyéknál avagy a (virtuálisan) megtalált örökség

a Kieselbach galériába szeretek belépni
mindig van valami látnivaló
(ha csak nem épp készülnek egy kiállításra)
most épp pár napja nyílt , hogy ott voltam
jó a helye is , a Jászai téren a 6-os vagy 4-es villamosról vagy a 9es buszról leszállva a Falk Miksa s a körút sarkán, pont ott ahol Colombo azaz Peter Falk (szobra) vakarja a fejét valami bűnügyön s a kutyája felnéz rá....

én szeretem a kivilágított galéria légkörét, a megvilágított képeket, a ragyogást, és mindig van valami könyv is esetleg csak egy nagyméretű katalógus amibe be lehet lapozni,

most még fehér tulipánok is,,,,


báró Hatvany Ferenc képei a falon, az aktok párizsi tanulmányai egyik példaképének aktjaira emlékeztetnek (Ingres) , de a hátterek lazább ecsetkezeléseikkel már az impresszionistákra... a festmények mintegy hiányt pótolnak, valójában a kiállítás Hatvany nagyrészt elveszett  nagyszerű műgyűjteményének állít emléket, a hatalmas , többszáz reprót tartalmazó könyvvel, és a majdnem egy órányi két filmmel, amik az egykori Hatvany kastélyt illetve lakhelyeket mutatja be, pazar berendezéseivel és főleg a falakon a festményekkel, amik mára már alig -alig vannak meg ...

én két alkalommal is betértem, de nem tudtam egészében megnézni a filmeket,itt a youtubon megnézheti kisebben, akinek nem áll módjában még 26-áig eredetiben, hatalmas méretben, úgy hogy szinte ő is bevonzódik a pompás környezetbe, ahogy a könyv szerzője és az előadó Monos Péter (ő valami trükkel be is áll a képekbe, sőt be is ül olykor egy-egy foteljébe...otthonosan , és le-lelemeli a falról s közelebb is megmutatja a képeket, amiknek valós sorsa kétséges, bár bizik, hogy a háború alatt a szovjetek által el-hadizsákmányoltak még visszakerülhetnek. 





Ahogy a csodálatos hatvani Hatvany kastély is újjáépült - (bár berendezés híján) és gondos gazdái már a háború után, soha nem térhettek vissza, mert Auschwitzba deportálták őket(Hatvany Ferenc hugát és férjét), itt viszont , régi archiv fotók segitségével megelevenedett az egykori békés életük, a szépen berendezett kastélyban, a csodás, ápolt , hatalmas park, (aminek ma csak töredéke van)és szinte belekeveredünk mi is...: és ott sétálunk, gyönyörködünk....elvarázsolódva, a még boldog békeidők idilljében:



s itt egy festmény a parkrészlettel a falon:


ami ténylegesen  megmaradt,


2017. november 18., szombat

auróra...

hetekkel ezelőtt szívós munkával kikönyörögtem, hogy hozassák el kis városunk kis mozijába is a legújabb Mészáros Márta filmet, a két Törőcsikkel...sikerült a meggyőzés, meg is üzenték... vetítik majd a kért filmet, csak ezt nem fűzték hozzá, hogy egyetlen egy alkalommal....és az igénybejelentéskor én se tudhattam, hogy épp akkor nem leszek jelen, el kellett utaznom, de szerencsére a fővárosba, ahol játsszák a filmet és nem is csak egy alkalommal...

1 órakor néztem meg, ebéd után... nagyon kevesen voltunk a Művész mozi Chaplin termében...csupa öreg hozzám hasonló nyugdíjas...a végén valaki meg is jegyezte hangosan, hogy kár hogy csak ilyen kevesen voltunk kiváncsaik a filmre

az ő bajuk - gondoltam magamban, lakonikusan a jelen nem levőkre

a szemem meg tele könnyel, a film előrehaladásával egyre többel...


remélem a makói mozivetítésen is voltak azért páran, ha én nem is...

nem tudom, mi az oka, hogy a jó, tartalmas  filmek nem igazán népszerűek... nálunk

vagy bárhol?

----

nem mondom,hogy hibátlan film (de nem is a dolgom, nem vagyok kritikus) az Aurora Boreas Északi fény, de hogy fontos, és tele van drámai és emberi jelenetekkel, mondandóval, hogy mindenképp gazdagodni lehet(ne) általa, az biztos--,

sőt adott esetben még tanulni is... és világosodni.

végignézni, átélve, ahogy a történelem beleszól az életekbe, elég durván itt, és
meghatározóan, vagy megoldhatatlan döntések elé állít,olykor, mint itt, ...de aztán mégis kibontakozik katartikusan valami felemelő bizonyosság...megjelenik a fény...

mert embernek lenni mégis csak jó, és felülkerekedni a sorson, még ha nem is olyan egyszerű...



2017. november 17., péntek

Budapest, elődeink lakhelyei nyomában, utódaimmal....

végre , majdnem fél év után felruccantam Budapestre..

no ez a fürgeségre utaló szó persze túlzás

az utazásra is (amire napokig (hónapokig ?) készülök...

meg egyáltalán... lassú vagyok és cammogok

és az unokámat alig tudom utolérni, amikor a játszóházban a grabancát megfogva meg kell akadályoznom , hogy felinduljon egy lentről követhetetlen labirintusba, 

de hát tudja hogy öreg vagyok, ezt már régebben is közölte velem, most azt is, bólogatva, hogy én még a másik mamájánál is öregebb..

a lényeg, hogy biztosít felőle, s magától, hogy szeret

óvodából jövet az Old Mac Donaldot kellett énekelnünk, ritmusosan, és a egyik sort így alakította:

julimamát szeretem iá iá ó......


...

vasárnap útbaesett egy utca és egy ház, ahol kezdődhetett minden, a z apai nagybátyám ("szinész, táncművész") oldalára, dokuk ill. források  közt feltették a szülők...azaz az én apai nagyszüleim házassági anyakönyvi kivonatát is többek közt és ott olvastam, hogy Barber Franciska nagyanyám lakcíme a házasságkötés előtt Kertész u 46 (érdekes, hogy a 43-ban az anyai nagybátyámék lakásában sokat tartózkodtam, vendégeskedtem...a Zenekadémiával szemben...(na ebből is lett unokai ritmus zene a ka démia,,,démia...)zongoraművész nagyanyámnál biztos nem elhanyagolható tényező lehetett a zenekadémia közelsége...(Bár ő Berlinben végzett zeneakadémiát éppenséggel)-  előre mentem megnézni a házat...ahol lakott a házasságkötés előtt



 a kaput, fölötte a 46-os számot, 




utánam jöttek az utódok is, beállitottam hát őket a patinás kapu elé, déd- , ill ükanyjuk nyomába... hát innen , e kapuból (is) indultunk...

(legközelebb megnézem, megnézzük a Nádor u-i nagyapai házat, ő a kivonat szerint onnan  házasodott)


2017. november 10., péntek

lekvárfőzés és békekölcsön

előkerült iskolai vonalas füzet, a boritója már nincs meg, de fogalmazások vannak benne ceruzával és tintával, 1952/53-ból 9 éves és negyedikes vagyok. Pár pirossal bejegyzett tanári krikszkraksz aláirás gyanánt benne,de semmi javitás, értékelés...

én inkább nem értékelném, hiszen a hibák nem hiszem, hogy belőlem fakadtak, az értékeléstől el is  tekintenék, de azért közszemlére bocsátom...az első két fogalmazást - a lekvárfőzésről és a békekölcsönről, tanulságos... korrajzocskák

Lekvárfőzés
Makó, 1952. IX. 9-én

Megjött az ősz. Most érik a kékszilva.

A kékszilva nagyon jó lekvárnak. Mi is tettünk el. Édesanyám hajnalba felkelt, hogy idejébe kész legyen... Leszedte a szilvát., Jól megmosta. Akkorra én felébredtem.Gyorsan felkeltem, és segítettem a magválásban. Beleöntöttük az üstbe. Alágyújtottunk az üst alá.Anyukám  kavargatni kezdte. Már nagyon kifáradt (Anyu) keze a kavargatásból dél felé. Azután lekötöztük, Késő délutánig tartott.

Télen nincs gyümölcs. Jóízűen eszem télen a lekvároskenyeret, amit csináltunk nyáron.. 


Makó, 1952. szept. 29-én

                                                 Jegyezz békekölcsönt!

Ma reggel a hirdetmények előtt csoportosulva álltak az emberek. Az új hirdetményeket nézték, amelyen az állt: Jegyezz békekölcsönt! A magyar állam kéri kölcsön a pénzt a dolgozóktól. Az államnak pénzre van szüksége, hogy az öt éves tervet minél előbb befejezhesse Ez által a boldog jövőt a szocializmust építjük.A kölcsönt visszakapjuk. Nyeremény formájában vagy beruházások képében kapjuk vissza. A jegyzéssel a hazámnak és magamnak használok. minden dolgozó kötelessége, hogy jegyezzen békekölcsönt. A kölcsönnel hazámat s a békét védem. 

2017. november 9., csütörtök

nem tudom miért

nem tudom miért beszélek kinek beszélek
miért nem hallgatok, nem tudom
azt se hogy ezt most miért írom le
mikor nem is akarom

ki figyel oda
ki figyel ide
ki figyel rám

miért hiszem
hogy meg kell
nyilatkoznom

miért nem fogom
be végre a szám


2017. november 7., kedd

a szavak és a figyelem csődje

hogy vagy?
mondom.

blablabla
blablabla

na és hogy vagy?
már megmondtam.

(azért azóta
kicsit rosszabbul)

2017. november 6., hétfő

a matematika dícsérete

milyen jó lenne
úgy egyszerűsiteni
az életünkben
mint egy matematikai
képletben

s milyen szép is
egy levezetés

meg amikor kijön
a végeredmény

le is ellenőrizheted
minden stimmel-e

nem úgy
mint a
többismeretlenes
életben