2020. november 30., hétfő

Beethoven nap

 Beethoven nap az interneten! remek... (Beethoven éven belül és Fischer Annie tiszteletére - milyen jó, hogy hallottam őt anno a Zeneakadémián , s épp egy Beethoven zongoraversennyel - ha jól emlékszem, esz dúr, de az biztos, hogy olyan fenséges volt, mint egy királynő!)

most üres zeneakadémia előtt játszik a zenekar...nekünk, a számitógépnél ülőknek

nézem a  zenészeket, a vonósok maszkokban húzzák...


bezzeg szegény fúvósok.....


a karmester - biztos a fúvósokkal szolidaritásból - maszktalanul vezényel


(bár a próbákon rajta volt!) (Keller András, aki mellesleg hegedűsként is szerepel vonósnégyesben (itt sincs maszk rajtuk)

szörnyű időket emleget a szünetben..... s hogy a zene ad valami olyasmit amit semmi más a világom

hogy együtt átélhessünk valami csodát-



nos, átélhettük!

memóriazavar

 mi van, ha 3 óra után nem emlékszem, ittam-e kávét ebéd után (és bevettem -e a nootropilomat! - valószinű nem...) ha ittam kávét) :(

2020. november 29., vasárnap

délutáni életkép, zenével

 

szétmázolódik minden


lefekszem délutánomban

a szomszéd szobából

a netről (még van)

idehallik Beethoven

zongoraversenye...

már vége

taps, örjöngés 

érte..


fekszem a diványon

én csendben

az ablakon túl

kék az ég

apró felhőkkel tarkitva

az előbb még

sütött is a nap

megmutatva magát

hogy még van


még mindig tapsolnak

s örjöngenek

nincs vége semminek

(csak én hittem,

tévesen)


itt van még 

ráadásnak

Bach


de nem akar sütni

a Nap


viszont nincs  baj se

mig él a zene


de újra csend

(elfogyott a net)







reggeli őrjárat

 büszke vagyok magamra, számomra hajnali órában , a sávomban(ami pedig hétvégén korábbi) elmentem, időben a Sparba!fél 10 volt, és 10 perccel 10 előtt már kint voltam az utcán, alig is voltunk a boltban ...remélem hétközben is igy lesz (akkor 11-ig lehet vásárolni ráadásul!) mert elhatároztam nem elegyedek a fiatalabbakkal... ha nem muszáj

kint már rosszabb volt a helyzet, alig indultam el a biciklimmel utamat állta két piros dzsekis nő , gondolom 65 év alattiak., lehúzott maszkkal, az egyik cigizett, a másik kajált... az út közepén...jó étvágyat, visszafordultam, s a túloldalon jöttem haza, sálam maszkként használva, mert itt-ott azért utam állták (azt hiszem 10 -re vártak, hogy bemehessenek..

10 kor én már a postánk előtt voltam, s ahogy hazaértem, ki is sütött a nap, Végre, jó hogy még nem felejtette el, hogy kell, sütnie....

2020. november 28., szombat

felnőtt gyerekek

 sikerült megnéznem a Virtuózok c műsort... ez ilyen járványszabta kultúrainséges időkben különösen nagy szó (nem is értettem nagyon , hogy is rendezhették meg, de kiderült, hogy már szeptemberben voltak a felvételek, akkor tán kicsit könnyebb volt a helyzet, de azért ott is érződött a közönség- meg öleléshiány pl...)

én tulajdonképpen a zenére és a gyerekekre koncentráltam szinte csak

zavarnak a villódzások a reklámos, a showelemek, az öncélú komolytalankodás ...az "eladhatóság" felszines csillogtatása...

az meg éppenséggel feltűnt (nemegyszer a zsürinek is), hogy ezek a gyerekek, mikor zenélnek, nem is annyira gyerekek, hanem érett, személyiségek, ha úgy tetszik felnőttek, DE mennyire azok... úgy szólal meg a kezük alatt egy-egy hangszer, hogy szebben,érettebben, kifejezőbben már nem is, lehetne!

tetszett a magyar zongorista lány .. Ildikó

el is küldtem lányomnak a rövidfilmjét messengeren, (hátha reminiszcenciákat ébreszt benne, szerencsére nem,  hiszen megtalálta az élet másik területén, amit egykor a zenében (is,hiszen gyerekkorában annyi mindent csinált, s remekül) (többek között a zongorát meg a zeneszerzést is :) nomeg a rajzot,,hogy példánknál maradjunk)


no meg a hárfás kislány, tényleg, akár egy angyal, egy komoly, remekül zenélő angyal (a kabala kutyájával, mert azért kislány is)






nomeg a bravúros furulyás lány!


ja és még valami, tetszett a zsüri, őszinte rajongása ezekért a gyerekekért, tartalmas dicsérő szavai, az arcuk, ahogy látszott is rajtuk, hogy elragadtatással kisérik a látottakat-hallottakat, az őszinte szeretetük... hogy nehéz volt dönteniök, ki essen ki, de hangoztatták, hogy ők is nyertesek


***

óhatatlanul eszemben van

amikor a szegedi konziba jártam makói gimistaként, milyen más világ fogadott ott...szeretettelibb, finomabb, kellemesebb

a zene hatása...ami formálja, finomitja a leket,,,

mindenkinek tanittatnám!!!!! (ha persze nem is érhetnének el ilyen magas fokot, mint ezek a "felnótt" gyerekek) - jótékonyan mutatkozhatna meg az életük bármely területén


ebédutáni szieszta

 jó korán megebédeltem (telefonáltam érte már 11 előtt...) utána megcsináltam a kávémat, ledőltem vele, azaz , mert forró volt leraktam az éjjeliszekrényre (azaz a mellettem levő könyvhalomra) s mire felébredtem (3 fele) már teljesen ki is hűlt...:) (nem csoda:)

(de még jó hogy "már" felébredtem elég fura álmom végére: egy kapun jöttünk ki, ahol ellenőrizhettek, csak arra figyeltem föl , hogy a mögöttünk jövő kutya sárga lett attól amit fújtak rá (is?)

kedvenc szavak

 tekintetében....  vonatkozóan

a polgármesterasszony nyilatkozatainak szinte minden mondatában elhangzó kedvenc, csikorgó szavai

számolhatnám (mint egyetemistaként az én "tulajdonképpen" jeimet a gyakorló iskolában huncut kis diákjaim)

tulajdonképpen....

(én azért, mikor észrevettem, rátértem a "voltaképpen"re, ő is választhatna legalább  szinonimát..:)

2020. november 27., péntek

voltatok...

voltatok s nem lettetek


ifjúkorom szép fiai

horváth gyuri

mohos sanyi


isten angyalai

legyenek

veletek


ti is olyanok

voltatok

valamikor


nekem

elhihetitek



amikor vége az utolsó dalnak is....

 

ez a csönd éve volt...



ez a csönd éve...lett


amikor vége az utolsó dalnak is...




Amikor vége az utolsó dalnak is,
Az utolsó hang is szétfoszlott már,
Magányos tárgyak, az elhagyott színpadon,
Fölborult székek, és konok homály.
Papírlapok, egy tépett plakát a lábunk alatt,
Ki mondja meg, a dalaimból mennyi marad?


ki fogj ezután ezeket a szivhez szóló, szárnyaló dallamokat megirni ?!!!

11 óra előtt 3 perccel

 és a polgárháború (de legalábbis generációs háború)küszöbén?


fél 11re volt időpontom a Bankba, kicsit előbb érkeztem, kicsit előbb végeztem is mint 11...

bementem a drogériába(gondoltam van még kis idő a "sávomból"... berobog egy bojtos sapkás, sapka alól kicsüngő festett szőke hajú csaj, láthatóan nincs még 65 éves, bőven...

kérdem a pakoló kisasszonytól, nincs itt idősáv 11ig az öregeknek?

erre felcsattan, már a szomszéd sorban levő. nő, pedig nem hozzászóltam, hogy már elmúlt 11, menjek én ki , sipirc

nos én akkor jövök, amikor akarok, különben sem őt kérdeztem...szerintem meg  siet az órája

a kisasszony is nekem helyesel, még csak 10, 57 van... nem tudja őt kiszolgálni, fáradjon ki szépen a boltból---

nagy bőszen kirohan...

el is feledkezem az ügyről bóklászás közben, de elmúlhatott közben az a 3 perc, s hallom a kasszánál, méltatlankodik (visszajött), hogy ha félek ne jöjjek  (mármint én, lenénikézve) de hát mi köze hozzá, hogy én félek vagy nem stb...jogom van 11-ig csak öregek közt lenni (a drogériában is, ezek szerint)...az idegrendszere egy aggastyánnak is megfelelt volna -jelzem.

nehezen térek magamhoz, ekkora gyűlölet hogy is fér egy emberbe?

mi lesz itt még...

tényleg csak sávomban merészkedek majd ki.....nehogy már meglincseljenek


2020. november 26., csütörtök

memento 1985

 nem tudom, hogy sikkadhatott el, felejtődhetett el ennyire jelentős alkotás

vagy csak nálam?

(hiszen 85-ben készült, Markó koreográfia, főszerep, de főleg a győri balettes gyerekek..nem tudom, Markó mikor is hagyott ott csapot papot, utána: kérdeztem lányom, de ő tiltakozott, honnan is tudná, persze 85-ben még egy éves volt, de azért korábbi dolgokra is: ha olyanok lennének,,,)

nos döbbenetes volt, amit és ahogy felidézett ez a darab

(irtam is a fbra, ahonnan leszedtem, Markó vissza is lájkolta)

nem szeretnék irni róla, ez a balett épp azt mutatta meg, hogy a tánc, a mozdulatok, arcok, némán is milyen kifejezők lehetnek....

belémégtek....

(a gázkamrába történteket, a kapaszkodó kezeket, s az összeomlást, mikor előszőr hallottam róla, anyámtól, valahogy igy képzeltem el...:(









világjárvány

 világjárvány van

de nem mindenki beteg

sokan meghalnak

de nem mindenki...

(főleg az öregek)

---

most igaz igazán ez:

sokan halnak meg

kik azelőtt nem...

***

(nem szeretnék

köztük lenni !)


szagok

 belépve a menza üres termébe, megcsapott a tömény ételszag

a szakács ki is javitott méltatlankodva: legfeljebb illat

nem éreztem semmit ilyesmit korábban, még jó hogy épp most igen, akkor (még) nincs covidom...jaj ne is legyen!

mert olyan kapkodva szedem máris a levegőt a maszkom alatt, mintha lenne :(

2020. november 25., szerda

korláto(záso)k

a Bankban nem tudok továbblépni a sorszámkérő automatánál, mondom le van fagyva, kiderül, dehogy is van, csak nincs időpontom, mert hogy azt kell kérni... kértem (harmadmagammal)( (nem tudom, miért nem lehet kifüggeszteni a kötelező maszkhordás kivánalma mellé egy tájékoztatót az ajtóra!)

a patikába gyanútlanul belépek, ketten vannak a pultnál de jönnek utánam is... már a pultnál állok, mikor a másiknál megszólal a patikus és kiküld egy újabb belépőt, kiderült, hogy csak annyian lehetünk bent , ahány ablak van..

de a csúcs a menzán ért

ahova kiváncsiságból bementem, érdeklődni, mi újság, jól sejtettem elhozatalra adnak ebédet

leraktam a biciklim és vissza is menten (dobozt is adnak)

valaki volt előttem, elég lassan tollászkodott, gondoltam leülök addig egy székre

máris ott terem az egyik alkalmazott...kérdi lehajolva hozzám

rosszul van?

mondom nem igazán, csak gondoltam leülök, fáradt vagyok,  mig sorra kerülök ...

csakhogy nem szabad! álljak fel!

de nem enni akarok..

nem számit, tilos ülni


(hát jó,, itthon félig fekve ettem meg az ebédet (sült krumpli, rántott hal) mint a henye rómaiak...

(igaz, hogy  utána ők (is)  elbuktak....

Dóra világlátott csillaga

 unokanővérem szép missziót teljesitett

az ottawai egyetem holocaust education felkérésére

tárgyakat küldött A VIRTUAL MUZEUMBA

emlékeztem hogy van egy hatágú sárga csillaga,, meg is ijedtem, hogy nekik adta, de nem.. csak virtuálisan:

a kiállitás cime Túlélő emlékeztetők azaz Surviving Reminders


A csillag bejárta Vásárhelyt, Szegedet, Strasshoffot (sikeresen elkerülve Auschwiztot  sinbombázások miatt) egy osztrák kis falut, ahol egy évig voltak , dolgoztak lágerban

végül 1968-ban Magyarországról Ottaewába vitte magával...


"A sárga csillagot édesanyám 1944 márciusában, Hódmezövásárhelyen készítette. Ezt a sárga csillagot kellett viselnem, mert olyan országban születtem, ahol az antiszemitizmus nemcsak elfogadott társadalmi hozzáállás volt, hanem a törvénye volt. Abban az időben Magyarországon minden zsidó embernek viselnie kellett, ahogy azt Mezei András következő verse dokumentálta.

Április hó 5.napjától kezdve minden hatodik életévét betöltött zsidó személy — nemre való tekintet nélkül — kanárisárga hatágú csillagot, 1Ox1O cm átmérőjű szövet, selyem-vagy bársonyanyagot, bal mellrészén jól láthatóan köteles viselni. A megkülönböztető jelet könnyen el nem távolítható módon kell a ruhára varrással ráerősíteni. 6 hónapig terjedő elzárással. internálással büntetendők a rendelet megszegői.” Viszi magával ma is a rendelet a túlélőt, könnyen el nem távolítható módon. ----"

---
 még láthatók a képen:

táska , élelmiszerszállitásra gettóból

a három gomb A gombok Ausztriából származnak, és 1944-1945 telén kaptuk őket. Egy kedves osztrák nő, Anna adta, aki édesanyámmal dolgozott a munkatáborban, amely egy bőröndgyár volt, ruhát adott nekem. Anyámtól tudta, hogy ruhákra van szükségünk, mivel csak azt engedték, hogy hozzuk, ami a hátizsákunkban van.
A ruha már rég elmúlt, de kedvességének emlékére elmentettem a gombokat. A gombokon látható kép az „edelweiss”, az osztrák hegyek virága."

vitalezárás unokám módjára

 hosszúra nyúlt a telefonunk , meg vitáztunk is lányommal (tán épp ezért)

tele van csupa jóakarattal, segiteni akarással, én persze nem akarom terhelni semmivel

még az is megfordult a fejében, hogy egy autós ismerőssel meglátogatnának, és sétálnánk, milyen jó is lenne

meg hogy a tescóból rendelést ő online kifizetné (mert én olyat nem tudok, nem akarok)... 

mindkettőről kategorikusan lebeszéltem!!

ő viszont nem tud rábeszélni se a rendszeres sétákra, (ok nélkül nem mozdulok ki) se hogy menjek a pszichológusomhoz, (épp tegnap mondtam le az időpontot, nem kockáztatok jelszóval) se hogy majd beadassam a vakcinát, ha lesz, és nem érti miért mondom, hogy ne vigye iskolába  az unokámat, ha lehet ilyen variáció is (ő félig megy félig nem)

és sose tudjuk egymást meggyőzni, mert mindketten makacsok vagyunk

a végén unokám vetett véget a purpallénknak (állitólag , mint később , kiderült kicsavarta anyja kezéből a telefont,..s vissza se adta

de előbb közölte velem, hogy

én jobban szeretlek mint anya

nem akartam hallani a fülemnek, de tényleg ezt mondta, és azt hiszem igy is van(?)

de nem édeleghettünk mert

bocs, el kell búcsúzni, viszlát - és letette





korunk

 korunk gyermekei vagyunk

mégha ellenében is


nem tudunk kibújni belőle

ha beledöglünk, akkor se

2020. november 24., kedd

tündérunokám

 az én unokám egy tündér

mindig felvidit

s már tudatosan is akarja

ma pl a videochaten rögtön azzal jött, hogy együtt akar nevetni velem

(bár az anyja - galádul - azt mondta neki, hogy velem nem lehet nevetni, ...ez rosszul is esett, de most utólag elgondolkodtam, lehet? azt tudom, hogy szemben vele, én nem játszottam eleget vele, ahogy mindig mondja az unokám, napi beszámolókkor hogy játszottam a anyuval, döbbentem erre rá -  node hogy nem is nevettünk együtt? - ez nagyon szomorú. az én anyukámmal sokat nevettünk együtt gyerekkoromban, node akkor én voltam a gyerek..)nagy különbség)

naszóval V. elmondott egy viccet, szójátékot, amit nem nagyon értettem meg, mindegy,,

(hány titószer kell a kézmosáshoz? mondtam szappan, de nem tiz.-- nade ez csak fonetikusan jó)

na mindegy 

azt is mondta,(ezt sose felejti el), hogy szeret - és ez a lényeg!

tegnap meg azt hogy (akkor nem nevetni, de) barátkozni szeretne velem, azért olyan kár, hogy nem tudunk találkozni

hát bizony...

---

ő is szomorkodott kicsit mert valamilyen filmet nem találtak meg

mondtam ne szomorkodjon, azt csak öregeknek szabad....



VELÜNK KEZDŐDÖTT MINDEN

 ma hajnal körül aludtam el... (s ne kérdezzétek mikor ébredtem végleg föl:)

köszönhető ez (a korlátlan nethasználatomnak, illetve egy éjfél után felfedezett tévéjátéknak, amire felül az volt irva, hogy holnap már nem nézhető(persze nézhető!)

nosza késő ide vagy oda, meg is néztem, az 1972-es darabot, illusztris , azóta már sajnos nem élő szereplőivel:

Szegvári Menyhért, Szerencsi Éva, Bicskei Tibor ,Bessenyei Ferenc, Békés Rita, Szakácsi....

milyen közel álltak hozzánk

s a film légköre is milyen ismerős volt azokból az időkből

feltűnt a naivitásaés tisztasága!

hát igen ez volt kései ifjúságom (mai nézőpontból már felfoghatatlan de csodás) ideje....

nem csoda hogy én is olyan voltam, amilyen! (naiv és tiszta)




hja, a cim is túl ismerős volt (bár ma már semmi sincs róla a googleon)

VELÜNK KEZDŐDÖTT MINDEN....

(el is hangzik a filmben , először velük kezdődött minden - ként Ádámra és Évára utalással (amikor levetik nedves ruhájuk a hideg éjszakában a vitorláson) . de a (lázadó) fiú kijavitja emigy: velünk...

(velünk kezdődött minden, előttünk nem volt semmi utánunk nem lesz semmi, a Balaton miértünk telt meg vizzel, ez a vitorlás miértünk épült, a szél miértünk fúj Keszthely felől, - a lány közbeszól: Nem Keszthely felé megyünk? -- De , a szél ellen megyünk, itt nem korlátoz semmi, csak a viz van, a szél van, te vagy, én vagyok...és szabad az út , amerre akarod, akár a szél ellen is. ez, ez a teljes szabadság, Érzed?- a lány:  Imádlak (hm)

hát igen mindig velünk kezdődik minden újra

de hamar kibicsaklik....

---

azért nosztalgia ide.oda, de jók voltak ezek a tévéjátékok!!!!!

vince előad

 hát rém büszke vagyok az unokámra

elsőként, az iskolájában előadást tarthatott, elsős létére... zoomon

anyja megadta a kódot, igy nézhettem én is... 

mesét mondott , rajzokkal kisérve a négy jogarról

majd megint a teremtéstörténetet a régi megközelitésben,(ez kedvenc témája) hogy isten azért teremtette az embereket, hogy ne legyen egyedül, s ha fizikailag messze is van...nem számít

de nekem legjobban a keret ill. a búcsú mondatai tetszettek, mert spontán volt, és nem felejtette el a szituéciót, amiben s akihez szólt

valami olyat mondott hogy nagy szeretettel mondta el ezt a beszédet ebben "hülye időben" s persze mindenkinek minden jót kivánt

nagyon megdicsérték a tanitónénik

én is , telefonban

de egy köszönöm, köszönömmel véget vetett áradozásosnnak :)

2020. november 23., hétfő

covidfélelem közelről

 na nézzük csak

én, igenis már félek

ez az exponenciális növekedés sehogysem tetszik nekem, a halottak számának növekedése szörnyű

hogy már városunk kórházában is a covidosoknak fenntartott ágyak beteltek

a haláleseteik is nőek, csak a neveket titkolják el személyiségi okok miatt

de nem szivesen megyek ki, mert arra gondolok,bárki bárhol rám ragaszthatja a kórt,a ha nem vagyok elégnóvatos (és nem lehet eléggé!)

s ha elkapnám, nem hiszem ,élve kikerülhetnék belőle

tehát meg kell akadályozni, hogy megkapjam - ez az egyedül megoldás

most 3-4 napja itthon rostokolok, de holnap már ki kell mennem, vásárlás, posta, bank, patika, drogéria stb

utálok kimenni

nem mintha imádnék itthon, de itt legalább biztonságban vagyok

no komment....

 komolyan mondom, nem értem a fb "népét", nem is tudom mit keresek köztük még!

újra bevezetik az Idősügyi Tanács kérésére! a vásárlási idősávot, de szűkebben (9-11-ig ill hétvégen pedig 8-10 ig, csak az a különbség a tavalyihoz képest, hogy ezen időn kivül is bármikor vásárolhatnak az öregek. Hurrá!

én ezt nagyon méltányosnak tartom, félő hogy napirend(etlenségi) szokásaim miatt én le-lekésem a reggeli időt, de milyen jó, hogy ezen kivül bármikor vásárolhatok, ha  kell, és éppen nem iszonyodom a tömegtől a fiatalok nekem jövéseitől stb...

ezzel szemben mindenki (még az öregek is) fel vannak hábrodva!

no komment.....

kései kántorsirató

 valahogy eltűnt az élet(ünk)ből a mi drága kántorunk....

különösképp az 1965-ben lebontott templom(a) óta...

én akkor már egyetemre jártam, Szegeden

és valahogy el is távolodtam tőle, a zsidóságomtól(?) (mit azért nem mulasztottam el elmondani a környezetemnek -dacból? óvatosságból?_ támadásokat kerülendő?  pedig...akkoriban mindenki eltitkolta a "származását") de Szegeden se jártam a zsinagógába, pedig Raj Tamás volt akkoriban a rabbi (ahogy egyszer már kezdő tanár voltam s a hitközségi irodában összetalálkoztunk, (sirok gondozását intéztem) s kézfogása mellé örömét is kifejezte, hogy lám vannak még zsidó fiatalok...)

de én akkoriban nem foglalkoztam a zsidóságommal, vallási kérdésekkel

(emlékszem egyszer felolvastak a tanáriban egy közleményt, (a Párbizottságtól jött) mi szerint tanár nem járhat templomba....ami azt illeti én nem is járhattam volna, mert akkor már nem volt hova!)

bár gyerekként, szorgalmasan eljártam Schulmann bácsi héderébe, elég sokáig (emlékszem, még gimista koromban is - a régi zsidó iskolában, amit akkor még meghagytak, később árúház lett belőle, a templomból meg ugye pártbizottság.. szóval egy chanukai ünnepségen még hegedültem, a Moaj Zurt!)

de ahogy nőttem, mintha kinőttem volna belőle is...?

szégyellem, de egyszer volt egy olyan gondolatom is, hogy aki ilyen okos, intelligens ember, mint ő, biztos nem is hihet azokban a bibliai mesékben amiket nekünk tanitott,,,,

***

...nemrégiben nyomozásba kezdtünk, mi lett vele, hol van eltemetve

még olyan (ál)hirt is kaptam , külföldi rokonomtól , hogy Amerikába ment...

dehogy is, most kiderült az adt-n is,  hogy 65 után is mennyire szorgalmas, volt, a környék városaiban is látta el szolgálatát, ünnepségeken, temetéseken, szinte utolsó percig és 1978.- ban halt meg,Vásárhelyen temették, rokonai mellé ... (eredeti családja (felesége, két gyermeke)  Auschwitzban pusztult el,  imái zokogásszámba mentek mindig, mindig komoly volt.... mint aki mindig  gyászol...)

 ime gyászjelentése az Új Életből:



Legyen áldott az emléke

és bocsássa meg nekem eltávolodásomat, az akkori vallásellenes korban lehet a magyarázat, én azt hiszem -s nem tudunk kibújni korunkból (?)

de én nem bocsátom meg magamnak.....

egyszer...

 (meglátjátok)


egyszer 

magamba roskadok

és ott is maradok


talán ez a

halál


s nem a 

fölfelé zuhanás?


de azt azért

még mindég

remélem


hogy kiszabadul

belőlem

a lélek!


(nem ejtheti rabul

egy (holt)test.....



2020. november 22., vasárnap

covid

nem voltál iskolában, holnap mész? - kérdem unokámat
nem megyek. covidos vagyok- mondja nevetve

meghűl bennem a vér!
csak viccel, játszik - nyugtat anyja(is)

ne ijesztgess, mert megáll a szivem! mondom ijedtemben

de ha ilyeneket mondasz, akkor ő ijed meg és sir

najó én is vicceltem, visszaadtam neki, 

tényleg nem kéne engem ijesztgetni, viccből se, pláne ilyesmivel!

---

aztán nem sokkal hallom Majkától élőben, a kórházból

még covidos vagyok (de ő tényleg az!) még hozzáteszi elgondolkodva: olyan ijesztő ezt kimondani---én nem is tudom, mi lengi ezt a dolgot

...
mi: én tudom. a halálfélelem... aminél szörnyűbb nincs  is

.....



kedvtelenség

 csapnivaló a kedvem!

mi? csapnivaló? nincs is mit csapni...

(mert nincs is kedvem egyáltalán)

a magyar Fred Astaire

 hát igen, az ADT nyilt napja  bár megduplázódott , meghosszabbodott, de csak egy nappal, és nekem épp az utolsó 15 percben jutott eszembe hogy a Szinház lapot is felrakták újabban...1946-tól

s beütöttem nagybátyám nevét, máris előjött 6 cikk

de csak az elsőt tudtam már  feldolgozni, véletlen kiikszeltem és éjfél után eltűnt a többi...

de az első nagyon érdekes volt, az ismert klisé a cim:

GONDA LÁSZLÓ A MAGYAR FRED ASTAIRE 





és ime a cikk, amiben a Hazaugság nélkü c film sikere után revűfilmért kiált...


.."A közelmúltban készült el a Hunniában a "Hazugság nélkül" cimű gazdag kiállitású zenés film, amelynek az az érdekessége, hogy ez az első magyar revűfilm, amelyben a tánc különösen nagy szerepet kapott... a modern, az akrobatika határán járó tánc GONDA László személyében talált remek megszemélyesítőt. GONDA szerepléséről nem túlzás azt mondani, hogy ő a magyar Fred Astaire, mert olyan remek táncprodukcióval lép közönség elé, amilyent eddig magyar filmben még nem is láttunk. Emellett kellemes hangja is van a melódiák éneklésére. Szinte csodálatos, hogy filmeseink
eddig még nem gondoltak arra, hogy úgy mint Amerikában, olyan revűfilmet készitsenek el, amely úgyszólván csak a táncra és énekre épül fel. Gonda László első filmszereplése után alkalmasnak mutatkozik arra, hogy ő legyen az, aki egy ilyen revűfilm hőse legyen. Nemcsak boszorkányos ügyességű kifejlett tánctechnikája, hanem tánckultúrája is - mely szinte  versenytárs nélkül áll jelenleg Európában, - alkalmassá tennék őt egy Fred Astaire-féle film hősének.
   Nem kétséges, hogy amikor a "Hazugság nélkül" bemutatásra kerül, az újdonság Gonda Lászlónak külön egyéni sikert hoz, mert táncművészete a muzsika minden árnyalatát a leghűségesebben fejezi ki ritmusban, változatosságban, káprázatos könnyedségű mozdulatokban, s valami különös, eleganciával párosult, szuggesztivitással, amely csak kivételes képességű táncosok sajátossága,"

s a fotók , mik körbe vették a cikket...igazolják is tán (bár azok nem mozognak)









de hát elhull a virág, eliramlik az élet

miért is jutott ez a Petőfi sor eszembe?!



beszürkült

 beszürkült az ég

 beborult a kedvem


mi van a felhők mögött?

mi szunnyadhat bennem?

2020. november 21., szombat

Ámos Imre kabátja

 ADT nyilt nap . kihasználom

már nem tudom, hogy is jutottam el ide, Ámos Imre kabátos önarcképéhez

azt hiszem kacskaringókkal

Nagykállótól (ahol ő is született, meg nekem is voltak (apai) (Morgenstern) rokonaim)

vagy az anyai ágú közös  (Bak) nagybácsirokona révén??

mindegy , nyitva hagyták az ADT.t , s igy  olvastam a naplóját, feljegyzéseit is- arra még vissza is térek

 

de most ez a kos önarckép:, 1942-ből


láthatóan nem rá szabták, jóval nagyobb...

Ember Mária irja (1999 Múlt és Jövó)

A kabátos önarckép nem egészen ráillő kabátban mutatja...ez lenne a Lala kabátja, amelyről egyik levelében szó esik?

részlet 1942 március 29-én feleségének irt leveléből, Domonyi hadkiegészitő táborából, mielőtt kivitték volna a keleti frontra.

"L-től próbáld kérni , jó lenne bekecs és viharkabát (...) de nem hiszem, hogy megy a dolog,  Pénzt kiadni nem szabad semmire(...) Viharkabátot, bekecset, ne forszirozd nagyon...."

 L - Lala, Ámos nagybátyja - Dr Bak Lóránt közgazda!

máshol anyai nagybátyjaként szerepel, hiszen tudott, hogy Bak felesége Ámos anyjának  nővére!

itt olvasom, (Egri Márta) (Új Irás)  hogy Ámos Nagykállóról anyai nagybátyja segitségével jött a fővárosba még egész fiatalon 

Hát kedves (közös)  rokon, dr Bak! támogathattad volna jobban is ezt az igencsak rászoruló művészt!!!


sérülékeny lelkünk

 sérülékeny a bőrünk

hogy ne lenne az

a lelkünk

mikor semmi nem

boritja


egyenesen érintkezik

a külvilág minden

gondjával, bajával


hát persze hogy

megsérül

védtelenül

2020. november 20., péntek

rabbi őseim

 és jönnek a régmúltból

innen és onnan

hosszú imasáljaikban

és megáldanak


(hogy végre valahára

 rájuk találtam)

harry potterék és az unokám

 ketten vagyunk- rikkantja unokám a képernyőn. ami ing ,  most fejtetőre állt , széditve -és ijesztget is:

rossz hirem van

de szerencsére kiderül, hogy csak a Harry Potterből

hol feltárult a titkok kamrája

és leckéztet a szereplőkről (akikre persze már csak homályosan emlékszem)

meg kérdi, tudom-e melyik szereplőt rajzolta le (hát csakis H. P. barátját, ő a kedvenc)

és közben össze-vissza ingatja a mobilját, tényleg, már hányingerem van, akár egy Lars von Trier filmben , a kameramozgások miatt

ja, és közli hogy nagyobb korban meg fogja keresni ezt a varázslóiskolát

mondom az csak képzeletbeli, nem tudja (?)

erre megdöbben

eljátssza még valamelyik szereplő halálát

hátraomlik a diványon,  de megnyugtat, hogy nem is igy halt meg , az illető, (mert varázsló volt )hanem porráomlott

mondhatom, megnyugszom....

segitségül hivom az anyját, ennyi izgalom után, aki a lakás másik végéből ide is evickél,

mondom neki, álljanak le ezzel a H. P. második részről - eredetileg csak az elsőről volt szó -, mert rossz hatással van a fiára

á dehogyis, minden csak a bezártságtól van - mondja anyja, (pedig minden nap kisétálnak!) és tudja hogy képzelet csak, mindent alaposan megbeszélnek...együtt

s Vince zavartalanul  tovább  ijesztget---

majd váratlanul, (vigaszul?)kicsúszik a száján :

szeretlek

na akkor minden rendben, ez a varázsszó

ez a legfontosabbb


...

chipszet eszem, ahogy ezt felidézem

és lám, egy sziv alakú chipsz kerül épp a kezembe (szerény szikronicizmusként) ! :)

kedvenc időtöltések

 hurrá

egész nap ADT-zek

mert ingyenes lesz

27-én meg lehet, hogy kedvezményesen előfizetek rá

mostanában nem merem a levéltárat látogatni


tegnaptól meg 10 napig kotlátlanra hosszabbitottam a netem,

videot videora nézek

igy ki lehet birni et a mostani helyzetet tán

2020. november 19., csütörtök

lehullt

 lehullt az 

utolsó levél is

a fáról


s épp akkor

nem voltam

jelen


nem láttam

hogy libeg

le


már hiába

keresem

az avarban


elvegyült

a többi levél

közt




utolsó levél

 figyelem

ezt az utolsó levelet

mi tartja még magát

de szárad,  zsugorodik,

törpül és fonnyad

egyre


tán igy 

könnyebb 

lesz

lehullnia

az avarba 



a jó alvás titka

 rájöttem a jó és tartós alvás titkára...

pedig milyen egyszerű  is! :)

a villanyt oltsd el és a rádiód is kapcsold ki!

sötétben és csöndben megy ez! :)

sóhaj

 Sirok, zokogok s fájok!


Ó, eltűnt ifjúságom!

2020. november 18., szerda

Benkő László 1943-2020

 mindig megrendit a halál

ha kortársé, tán még jobban

rossz látni az én születési évszámomat a mostanival lezárva

1943 - 2020

ezek a számok most Benkó László életidejét jelölik

beteg volt már, pár éve, de mindig reménykeltőek voltak jobbulásai

most elárasztották a fb-ot a nekrológok, cikkek, beirások

a legautentikusabb Presseré volt (valaha együtt zenéltek az ősomegában)

csak ennyit irt:

Laci!

Jaj.

és ezt a képet mellékelte az ifjúi időkből


hát igen, amikor búcsúzunk  valakitől, nem csak akkori állapotától, énjétől búcsúzunk,hanem valamennyi (fiatalabbkoriaktól)  is...

---adott esetben az omega vagy egyenesen a magyar beat korszak (egyik) megalapitójától!

drámai

 nem lirai időket élünk

s a dráma nem az én asztalom


lehet, hogy egy időre most

verseimmel elhallgatok (?)

rendetlen élet

 kész őrület

reggel 8-kor ébredtem, de gondoltam, fekszem még egy kicsit, s legközelebb egy után ébredtem fel! persze pokoli fejfájással (mindig az van, ha túlalszom magam)

ilyenkor már nem lehet ebédet rendelni, negyed, fél nap az eltolódásom

négy felé eszembe jutott, megérdeklődöm a Janikovszky napló könyvet, s lássatok csodát, egyetlen kis könyvesboltunkban volt!

örültem, de mondtam ,ma már nem megyek érte, aztán mégis, összekaptam magam, nem akartam kihagyni, meg mit lehet tudni a  mai világban holnap nyitvatarthatnak-e könyvesboltok?

aztán meg elmentem boltba is, ezért-azért, mindig van, amit elfelejtek

persze előbb egy ott vásárolt nylontasakba is beraktam a könyvet...

kint éppen indultam volna, a biciklimmel, zsebbe rakva a maszkom

mikor rámkiáltanak:  juli

várj, csak , mondom neki, azt mondta Cilike , tekintsük magunkat és bárki ismerőst fertőzöttnek, úgyhogy felveszem a maszkomat  mondtam, háttal

erre ő:  nyugodtan, beszélhetünk háttal is akár..

na azt már azért mégse

de nagyon szomorú vagyok

mikor lesz rendes életünk

újra

2020. november 17., kedd

pusztaság

 kihalt a játszótér

s már csak egy levél

csüng a fán

árván


ablakból látom

minden pusztaság


kint 

és itt

bent is




kerülőm

 tegnap a déli órák holtidejében sikerült a postán felvenni a nyugdijamat, 

hanem   5 óra felé, amikor jöttem volna hazafelé a bevásárlásból, mindkét postai ajtó előtt az egész utca hosszában elállták utamat (szó szerint) a sorbanálló várakozók

inkább hátra fordultam, mint hogy (sor)faltörő kos legyek

kerültem egyet

már tudom, miért is

hogy megláthassam ezt a gyönyörú megvilágitott fát!




persze az is  igaz, hogy tovább majdnem vaksötétben bóklásztam a mellékúton

fejfájás

 szoritja valami a fejem


hogy szét ne essen?

(le)szédülés

 szédülök


jaj, nem tudom

hová


le - ez biztos

de hogy mi van ott

az titok


eddig még

visszabillentem

mielőtt lejutottam

volna 

oda


azt hiszem

a semmi van ott


legott

2020. november 16., hétfő

maszktalanság

 hát szerencse, hogy nem vagyok szolgálatban levő rendőr

mert nagyon sok dolgom lenne

(jelzem, egyet se láttam az utcán!)

viszont maszk nélküli embert,  rengeteget

vannak, akik gátlástalanul, maszk nélkül járnak, még csak a nyakukban sincs, alibiből

vannak a biciklisek, akiknek kezében ott van ugyan a bicikli, de közben leállnak dumálni! (persze maszk nélkül)

aztán vannak a cigizők! szép számban... ők lehúzzák a maszkot a cigizés idéjére,s közben a füstkifujással parallel szorgalmasan köhécselnek is (igyekszem elfordulni tőlük)


pedig, a postán láttam, 10es csomagolású maszkokat, már csak 1300 FT! (olcsóbb jóval, mint a cigi!)


****

egyébként vannak maszkban is , egyiköjük, méghozzá biciklin , fekete sapka, fekete maszk, rámköszönt Szia, Juli!

fogalmam sincs ki volt, de persze az én ismerősöm...:) maszkban:)

Janikovszky (Kucses) Éva naplója

 nov 10

ezt a könyvet feltétlenül meg akarom venni, remélem, még hozzájutok, mert szerintem kapós is lesz

janikovszky éva gyerekkori naplója



engem személyesen is érint.... amúgy...mert egyik fontos szereplője a Kardos Gabi, aki (persze mindig is tudtam) egykori gyerekkori szerelme volt (bár a könyv egyik "kimutatása" szerint csak 80 fokos hőfokú, de jó pár hónapos, a barátságuk meg életfogytiglani) ...5-6 kitépett lap hozzá is került, amit majd jóval késóbb, már Gabi halála után, özvegye Vera , ki az én unokatestvérem, visszaküldött. s most igy kerülhetett a könyvbe Jóban voltak mindhárman ... mig csak éltek...

(plusz még pontosan kideritetlenül,de azt hiszem távoli rokonok is vagyunk Bartos -Bárány részről)

naszóval mindettől függetlenül is, remek, friss, üde és humosros olvasmány lehet, bár vészes időkben iródott 1938- 44,a háborúban.... a szörnyű háttér is jelen van a zsidó nagyszülők sorsának érzékeltetésében, anyja szomorúságában... és a sajátjáéban is... 

megható volt az egész beszélgetés, főleg fia miatt, gyönyörűség volt hallgatni, hogy beszél anyukájáról!


alig várom, hogy kézbevehessem a naplót!

---

addig is pár töredék : 1944. junius 18:

"ma viszik el Nagymamáékat, talán épen most, marhakocsikban, nem tudom hova. Úgy keringenek a fejemben a fogalmak, képek, szavak, (...)

Anyu állandóan sír és én nem bírom vigasztalni, csak lődörgök össze–vissza, lehetőleg nem vagyok itthon, és ha sírni kezd kirohanok a szobából és becsapom az ajtót. (...)

Sokat köszönhetek az iskolámnak és a tanáraimnak, hálával és szeretettel gondolok vissza az ott eltöltött nyolc évre, bár 1944-ben szomorúan fejeződött be a kapcsolatunk. Március 19-e, azaz a németek bejövetele után az egyik tanórán kicsapódott az osztályajtó, berontott két fényes csizmájú SS-tiszt. Felemelték a karjukat és elordították magukat: Heil Hitler! Legkedvesebb tanárnőm üdvözült mosollyal viszonozta a náci üdvözlést, ettől félzsidóként idegösszeroppanást kaptam. A németek azonnal lefoglalták az iskolát hadikórháznak, hamarosan elvitték a nagyszüleimet is. Az osztálytársaim kísértek haza, estére belázasodtam és skarlátos lettem, nem tudtam a többiekkel együtt letenni a hadiérettségit. 


Amikor az őszi pótérettségin a gimnázium Bocskai-díszegyenruhájában megjelentem vizsgázni a tankerületi főigazgató színe előtt, rám rivallva megkérdezte: hogy merem meggyalázni a magyarok viseletét. Amikor bátorkodtam jelenteni a később háborús bűnösként elítélt méltóságos tankerületi főigazgató úrnak, hogy a gimnázium növendékei ezt az egyenruhát kötelesek a vizsgán viselni, azt felelte: de nem a zsidók. Hazarohantam átöltözni, majd jelesre érettségiztem. Az alma materre emlékezve ezt a traumát nem tudom elfelejteni.


miért zavar

 miért zavar engem annyira ha valaki tömjénezi, reklámozza magát folyton?

miért zavar, ha a csapból is ő, ő, ő akar folyni

ha még mások elismerésében is mindig ő az első (a kegyosztó)

ha dörgölődzik mindenkihez akitől számithat valamire

ha a legkisebb kritikát vagy csak másképpgondolást is elutasitja

méghozzá többször , szóról.szóra megismételve minden érintettnek  

ha csak elismerésre és tapsra vár


ha már rég nem érdekel , egy szót se szólok közvetlenül hozzá

hiszen nem tűr semmi  ellentmondást, más nézetet....

én meg ugyebár nem vagyok egy hizelgő, bólogatójános


de irritál!


miért?


végül is sajnálom ezt a görcsösségét, ezt a minden áron győzni akarást

mert  valahogy a legmélyén mégis bizonytalanságot érzek és mintha minden annak lenne a kompenzációja, bizonyitani akarás... és önismerethiány

bántani végképp nem akarom

csak zavar!


és zavar, hogy zavar!

2020. november 15., vasárnap

lejárási tilalom

 levinném a szemetet..

nahát, ránézek az órára, 20,12

mégse....

tabu

 miért tilos nekem leirni, hogy:

erőm fogytán

ha egyszer erőm fogytán

dúr...

 szeretem a mollt

a pianissimót és a 

pasztelleket


mostanában dúl a

dúr, a fortissimo

és a rikitó


mit tehetek


becsukom szemem

s a fülemet

messiásvágy

 igen, volt egy kérdésem a messiásról, a megváltásról

de nem arra kaptam választ persze...

közben kiderült, hogy a reformmozgalmak el is utasitják, ma már nem hisznek benne

..

tán ez adott a kezembe mégis  valamiféle ingatag választ

a kérdésem u.i az volt, hogy ha a harmadik szentély megépitéséhez van kötve egy

fontos feltételként a messiás jötte, mért nem építik már fel azt a szentélyt!

ez a kérdés válaszolatlan maradt

de én rájöttem valamire

mi zsidók, tán nem is a messiás eljövetelét akarjuk annyira, mint amennyire a várását , 

az utána való áhitozást

mintha ez a szerep (történelmünket ismerve) jobban is konveniálna nekünk!(?)

KULTURAHIÁNY

 bezártak a mozik, szinházak

múzeumok, könyvtárak

sötétek az utcák is

kultúra nélkül

semmi sincs!

2020. november 14., szombat

ajándékcsomag

 Megjött a MAZSÖK takaros ajándékcsomagja.

Higiénikusan lezárt, benne 10 maszk, jó nagy fertőtlenitő folyadékot tartalmazó flakon

És Szegedről hozta a drága Kendrusz Attila, a rabbink, aki természetesnek veszi, hogy mindenütt ott van és segit. Köszönet érte. A Mazsöknek is.

Hogy valahol még számontartanak, és figyelnek - rám is... az egészségem óvására




(amúgy holokauszt túlélők kapják e csomagokat... gondolhatják, ha már azt túléltük....)


labirintusom

ténfergek lakásomban

mi labirintusom


van-e kiút

latolgatom

Hol a táskám?

 elmenőben vagyok itthonról, már kint az előszobában jut eszembe, nincs nálam a maszk, visszamegyek érte, közben meg  nem találom a táskámat, keresem mindenhol, nincs sehol...pedig emlékszem, mindent (a maszk kivételével) bele is raktam,

végső esetben a telefonomhoz fordulok, merthogy a mobil is a táskámban van, majd csak megszólal, valahol

meg is, nagyon közel, az oldalamon

u.i. végig a vállamon lógott a táska (mobilostul)

igaz, hogy szürke mint az egész ruházatom (MEG ÉN IS!) de azért észrevehettem volna

meg azt se értem, hogy hogy nem éreztem a súlyát?

(bár ezen nem csodálkozom, olyan nagyon  -mindig úgy érzem magam, mint aki súlyokat cipel, táska nélkül is)

a verem

 egyszer 

beleesek

honnan eddig

mindig vissza

alig elindulva


egyszer

beleesem

érzem

mélyen 

végleg

vár a verem

s ki nem mászom

onnan


élve


legfeljebb

majd holtan

kérdések (és válaszok)

 a kérdezések  bajnoka vagyok

de válaszaim nincsenek

nem is lehetnek!

s ha valaki venné a bátorságot a válaszadásra, mindig mellébeszélne, mellé, másról

az én kérdéseimre u.i. nincsenek válaszok

legfeljebb magában a kérdésben, mert maga a kérdés - a válasz

ború

 úgy elszégyellte magát a nap

hogy napok óta nem akar

előbújni


meg is értem

semmi oka

tündökölni


**


én is bujdokolok

falaim mögött

s csak ablakomból 

látom


ezt a borús

szégyenteli

világot -

mi befelhősödött


2020. november 13., péntek

évszakok

 láttam rügyeit

zöld majd

sárga leveleit

kopasz ágait


pihenjünk most

egy kicsit



fegyveresek

elképzelhetetlen dolgok történnek

 fegyveres katonák lepik el a kihalt , üres utcákat ?

vajon mikor és mire használhatnák fegyvereiket, vagy csak elrettentésre?

engem fényképüket látva is borzongás fog el






a feltámadás korai reménye

 minden nap gyengébb

minden nap rosszabb

rajtam már csak a

feltámadás segithet

de az ugyan hol van


mikor még

meg se igen

haltam

2020. november 12., csütörtök

ballerina mindörökké

 felkerült a fb-ra egy csodálatos video, több forrásból is

mindig megosztottam, s mindig megcsodáltam

nem tudok betelni vele

egy elegáns, nagyon öreg néni ül egy kerekes székben, és egy fiatalember, eléguggolva, zenét szolgáltat neki..

Csakjovszkij Hattyúk tava...

és a majdnem élettelen néni, elkezd élni, mozogni, táncolni a karjaival



valaha, a hatvanas években ő balettozta ezt a számot, látjuk a bevágott régi képeket,s majdnem ugyanazokat a mozdulatokat most



s a végén a lemondó legyintést is....

vége



***

azt csak mellékesen jegyzem meg, mint ahogy utólag is tudtam meg, hogy a néni Alzheimer kóros

úgyhogy kisebb csoda számba ment , hogy a zene hatására elkezdett emlékezni?

nem! szerintem bizonyság arra , hogy az ember csodálatos, és senkiről nem szabad lemondani...

az emlékezet is él, csak aktiválni kell, csak kell hozzá pl egy kedves fiatalember, aki biztatón  mosolyog és kezet csókol nekünk,, s akinek az arcát meg lehet simogatni...





redukálódás ellen

 szomorú vagyok, és tehetetlen

teljesen leredukálódott az életünk

ki kell valamit találni a feldúsitására

itthon,..

hát ahogy körülnézek, lenne teendőm épp elég!

fogyó(hold)

 fogynak a világos órák

fogynak a napsütöttek

fogy a hold és fogy a nap

nem leszünk mi sem többek


fogy a  látvány a szememből

fogynak az édes hangok

fogynak a dús örömök

nem látok és nem hallok


elfogy a lét körülöttem

percekbe kapaszkodom

oly szép és jó volt minden

innen már úgy gondolom


végpont

 eljuthat az ember egy olyan pontra, hogy megúnja s megútálja az életét(?)

részleteiben igen, olykor, ha már rég él - lehet, de teljesen soha

azért jobban kezdem megérteni az idős korukba öngyilkosokat (pl Márai)

2020. november 11., szerda

visszhang

 "Talán eltűnök hirtelen"...

Már tünedezem...

prófécia

 emlékeztem, hogy volt még a múlt századból egy albumom "Milleneumi próféciák" cimmel

és abban egy fejezet szólt a várható járványokról - rémlett

szerencsére gyorsan meg is találtam

a fejezetet is

már majdnem végigolvastam, semmi érdekes, ami a mostanit érintené, inkább csak bakteriális betegségekről van szó benne, nem virusokról, mig aztán a legvégén ezt olvasom:

"A bakteriumok és vsrusok genetikai mutációja új "szuper-bacilusokat" hozhat létre. Dél-Kinában veszélyes influenza-törzsek nyomára bukkantak...

...ha olyan fertőzésféle alakulna ki, ami úgy terjedne mint az influenza (cseppfertőzéssel), s amelynek virusai olyan virulensek lennének (..)akkor az emberiség léte bizony veszélybe kerülhetne. Egy efféle támadás mellett eltörpülne a fekete halál áldozatainak száma, vagy az 1918as hatalmas influenzajárvány, amely milliük halálát okozta Európában"

és a karma:

A természet igazságszolgáltatása lenne az...A Föld egyszer visszavághat"

a múlt az múlt

 nem! nem lehet, nem szabad mai szemmel nézni a múltat, s sem mai nézőpontból ítélkezni fölötte.

Csak az adott időbe, viszonyaiba visszahelyezkedve

(Ezért a me too mozgalom is tulajdonképpen hidegen hagy(ott), 50-60 év ezelőtti megnyilvánulásaival, túlkapásaival. Mindent csakis a maga közegében nézzünk...)

mérleg

 nézzem meg a születési anyakönyvi kivonatomat, és akkor rájövök mimindenen mentem én már keresztül... - irja majdnemkortársam, gyerekkori játszópajtásom, sugallva, hogy kibirom én ezt is, ami most van, ne legyek olyan pesszimista

nővérének meg, volt osztálytárs, optimizmusával elégedett ugyan, de azért óvatosságra inti

mindkettőnknek naivnak tart

egyensúlyoz két szélsőségünk közt, mint egy mérleg

tán igaza is van

2020. november 10., kedd

levelek, tavaszok



 csak a levél sir

nem a fa

ő tudja

tavasszal

újakat kap


***


és én mért sírok

van lányom

unokám


és igy tovább


***


mert mindig lesznek 

tavaszok

és voltak is


én is az voltam

egykor


anyám fájának

tavasza


csak szagolgat!

 kicsaptam az égőt (biztositékostul) már megint a kamrában, ahogy nagy lendülettel felkattintottam, miután átvettem a futártól a rakottkrumplimat...

a Familiába mentem, az van legközelebb, nagynehezen találtam is 60-ast

már fizettem a kasszánál, mikor hallom, rászül az egyik eladó kisasszony valakire, erélyesen:

hogy húzza csak fel rendesen a maszkot!

az illető válasza,: jaj csak meg akarta szagolni ami a kezében van

fizetés után hátranézek

az illető hölgy orráról lehuzott maszkkal, szagolgatja sorra a tégelyeket, gyors egymásutániságban,egyiket a másik után, de úgy hogy az orra bele is ér

ez aztán a védekezés...! meg indok a maszk lehuzásra! Eszem megáll...

nehogy valaki megszagolja utána!!!!

2020. november 9., hétfő

szivem

 számbavettük a szerveim állapotát 

kimaradt a szivem! - mondja akivel

-A szivem?

-A szivem teljesen szabad! - mondom könnyedén


(ez érdekes ellentmondásban van ugyanezen éjjel előbb,  félálmomban irtakkal: 


Szivem nyugtalan verdes

mint megriadt madár

szárnyalni nem tud már


(tehát mégse szabad teljesen? most mi az igazság?)


Anyám, az álmok nem hazudnak"!?


a virus

 egy láthatatlan virus uralja a világot

milyen pici és mekkora hatalma lett

csak pusztitás a dolga

vagy csak igy maradhat fent

embereket pusztitva

azt mondják csak rns


miért lett teremtve

ha teremtve lett


s hogyha nem

mivégre van


hiába

egy hiba


őrület


újabb rokon (Ámos Imre)

 véletlen kiderült hogy a nagy festő, Ámos Imre is rokon



no csak in-law de egész közelről, 

t.i. az ükanyám Bak Mária Ungar (U.a férje)... DR Bak  Izrael Izidor testvére (az Ungar névegyezés véletlen lehet Ámos is eredetileg Ungar)

dr Bak Izrael Izodor ükanyám testvére tehát...neki fia Bak Soma unokája dr Bak Lóránt, akinek felesége Bak (Bús) Ilona 

nos és az ő nővére Ámos Imre anyja:  Ungar Paula

a holokauszt áldozatai 44-ben

a képen nagyapja Sátorosünnepkor: 



Ámos Imre felesége Anna Margit szintén festő

utódjuk  nincs, ha lehetett volna, akkor szorosabb lenne a rokonságunk is . a gyerekek révén

de rengeteg kép maradt utána, mind csodás ( ő volt a magyar Chagall, és mint Radnóti a bori noteszt vezette, ő is végig rajzolt..., mindhalálig (ami annyira korai volt...37 évesen) mint apámé is))



hipersomnia

 mikor az ember mindig aludna

nem lehet messze az az idő

mikor mindig is aludhat

2020. november 8., vasárnap

pusztulás

 itt ülök a pusztulás közepén

bár kint süt a nap

de ma nem volt erőm kimászni

sötétben vagyok, most sötét vagyok

arra gondolok

mi dönti el

megkapom-e a bajt

tűn ha teljesen elzárkózom, nem

de lehet-e teljesen?

az itt a kérdés


nem


de pusztulok én

virus nélkül is



az alelnökNŐ

 hidegen hagyott, nem is nagyon értettem miért hozta lázba szinte összes magyar ismerősömet az amerikai választás

az volt a véleményem, hogy már megint két rossz közül kell választani (a kevésbé rosszat, vagy akiről kevesebbet tudunk?)

meg aztán még nagyon konzervatív módon az is megfordult a fejemben, hogy én félek a változástól, minden változástól, maradna minden úgy ahogy van, akármilyen is, végül is  a jelenlegi elnök nem robbantott ki egy harmadik világháborút....

és akkor leesett a tantusz

kiderült , mikor már B elnöki győzelme is világossá vált,,,(eléggé el nem itélhető módon elég későn, de mégse) hogy az a szép és megnyerő nő B oldalán az az alelnöke

ettől kezdve csak rá koncentráltam és örömmel

ahogy mosolyog, ahogy  beszél (pl indiai édesanyjáról, aki 19 évesen jött Amerikába)..oddavagyok

s egyeseknek olyan reményei is vannak, hogy ő lesz a következő elnök... nagyszerű

és nő....




szivem - madár

 szívem nyugtalan verdes

mint megriadt madár

szárnyalni nem tud már

2020. november 7., szombat

a természet egészséges

 szóval:

most hogy ennyire előrohant a járvány, hogy ennyi ismerős áldozata, hogy halottaink is vannak

ideje komolyan venni, minimum

úgy látom a tavaszi cirkusz csak egy kis főpróba , előjáték volt szinte a semmiről

ma dél körül kiültem egy kicsit egy napos padra ) (miután a patikban vettem panangint, meg vásároltam kicsit) (mindig kicsit, mert nem tudok cipelni)

és arra gondoltam, miközben körülnéztem...ez maradt a régi életből, viszonylag épen...

mert a természet, pont olyan mint járvány előtt, mintha nem is lenne járvány- nem beteg, egészséges, hát feledkezzünk bele!





üzöm a napot

 űzöm a napot

de oly hamar letűnik

csak megmutatta magát

még vagyok, megvagyok

én is.....

konyhamalac

 "konyhamalac" - az voltam

imádtak a lágerban

én meg a plecsnit a platnin

sertepertélve a konyhában....

másféltől két és fél évesig

köztük éltem, kisgyerek

hát szerettek


még évekkel később is

fülig érő szájjal

csipték meg arcomat

ha az utcán megláttak....

semmit nem értettem

meglehet

ma sem


(mert én

szerencsére

semmire

nem emlékeztem)

váltás

no mára minden felfordult,

fent voltam ugyan két órát szokásos fejfájással, korareggel, de visszafeküdtem, s utána dél után ébredtem

ilyenkor már nem lehet mit csinálni, ebédelni menni se

de amit amúgy is el akartam bliccelni, prolongálva, ki tudja meddig

meghallgattam u.i a polgármesterasszony heti beszámolóját, ami elég komorra de valósra sikeredett

amiből kiderült, hogy be vagyunk kerítve minden oldalon, ezzel a virussal, szinte nincs intézmény , ahonnan ezért vagy azért ne lenne zárlat alatt valaki

s bevallottan két halott! (ismertem őket, hatvanasok  :(

az is kiderült, hogy a menza kollegiuma ahol eszem is "tartalmaz" egy dolgozót aki beteg s már a napokban is feltűnt, hogy aki eddig a kezünk be adogatta az evőeszközöket =hogy mi ne tudjuk összefogdosni -  hiányzik

s előre szalvétába csomagolt evőeszközöket vehetünk mi magunk ki önkiszolgálva, ő meg sehol... 

meg amúgy is, mindig volt valami zavaró, már arra is gondoltam, hogy elhozom az ételt dobozban, akkor nem is kell levenni a maszkot...

***

kényelmesen elmentem bevásárolni, délután, sajnos addigra az addig szépen sütő nap lement...

 a sparban rengetegen voltunk, folyton összeütköztem valakivel, hiába próbáltam kerülni, a gyerekek meg, akiknek ugye az a dolguk hogy szaladgáljanak, maszk nélkül, persze, majdnem  beleestek a kocsimba

ja meg  mindenki rámköhögött, előszőr egy nő, maszkban. a maszkba,..de egész közel

másodszor meg a kinti  kocsiknál maszk nélkül kolaivás előtt,  egy másik nő, pont ott, ahova a kocsimat raktam volna, eddigre ugy-ahogy be voltak csomagolva a vásárolt dolgaim

amik közt most szerepelt a mirélit is, meg tojás, saláta stb ,hogy végre ebédeljek

finomat is csináltam: zöldborsót, tükörtojást

öröm volt nézni az élénk szineit!!!

2020. november 6., péntek

helyzetkép

 napok óta este a vezetékes telefonon hiv lányom, mert fia rátelepedett a mobiljára

csetel - a barátaival

közben diadalüvöltéseket hallat.

igy játszanak  - már vagy 50 perce, úgyhogy véget is vet neki - modja anyja, s ezzel a mi beszélgetésünknek is

(reggeltől rendes, online órájuk van)

***

egyébként rég érzékeltem ennyire idegesnek a lányomat

attól nem tart  hogy nem fog online is megtanulni irni a fia, mert okos gyerek, de hogy viselkedni , közösségben...? Igy? Hogy?

****

szerinte alsóban mindenképp meg kéne oldani a tanitást az iskolában

****

szerintem meg jobb igy, ha betegek a pedagógusok

az meg felháboritó hogy, s ha tagadnak

Makón meghalt egy tanár, az iskolát másnap lezárták. Egy mondatban jelent meg a tudósitás, De csak most derült ki s csak véletlen egy magánközlésből, hogy a halál oka covid volt. Egy másik iskolát is bezártak...

Micsoda idők, micsoda világ!)

storno

 minden elmarad

mindent lefújnak

csak megmaradjanak

csak megmaradjunk


éljünk s ne haljunk


nov 6.

ne add fel!

 avagy egy kis szinkronicizmus,,


ma reggel szokatlan beirást látok a fbomon (egy őszi képsor alatt) ,





unokabátyám irta, angolul:

Julika
I hear you. Don’t give up, you have a lot to live for. At times it could be difficult but we must fight it.
Love OTTO


délután bekapcsolom a számitógépet, egy asztrológus aktuális  videojéra tévedek, pont ennél a gondolatnál

(bár ez most egy nehéz időszak, különösen depressziósoknak)

vannak akik feladják..

a depressziv hajlamú emberek jobban vigyázzanak, hogy ne essenek bele ebbe a szomorúságba, önsajnálatba...felül kell emelkedni!



megjegyeztem: nem szabad feladni!

angolul is (se:): don't give up


nov 5 csütörtök

2020. november 5., csütörtök

járvány eszkaláció

 egy hét - minusz egy napra (egyelőre?) bezárták unokám iskoláját is.  (tanárok közti megbetegedések miatt). Nehezen, de tudomásul vette. (Anyja még úgyse örül neki, ő home office is dolgozik) Szerintem inkább igy legyen, minthogy megfertözzék a tanárok a gyerekeket (se forditva). Makón is, több iskolát bezártak....

előbb-utóbb midet be kell (?)

****

tegnap este elfelejtettem irodalmi körre menni, tudat alatt ez nem véletlen (láttam fotókat, más is "elfelejthette" , mindössze négyen voltak...) persze maszkban

be kell zárkózni

***

menzára sincs kedvem menni, hiába ülök hátra, hiába üres a menza, ha  a betévedő pont a mellettem levő asztalt picézi ki letelepedésre (mért nem hagytam ott a kabátom?)

főzni fogok?


kedd



legjobb rendező

 ...maga az élet, még az ilyen apró dolgokban is

a sarki kis kert is az ősz képeit mutatja, a pusztulásét, sárguló.kopaszodó fák,s

a rózsák is csak hébe-hóba fagyosan nyilnak, hervatag csonkok mellettük

gondoltam , bár majd lefagytam a bicikliről, lefotózom a, rózsákat

nyilva, is hervatagon is, már cim is volt hozzá: a pusztulás fokozatai

hanem a mobilom rosszul volt beállitva, engem mutatott

hát nem mondom, a cim maradhat is

lefotóztam hát magam is, és csak aztán a rózsákat

rám mintha jobban rám illene a cim:)





a Styx zenéje

 szörnyű zene.

szinte elviselhetetlen ez a női kórus....

csak azért hallgatom végig, nagynehezen, hogy a lekonferálásakor megtudjam mi volt ez a borzadály?

nos, megtudtam -

valami grúz zeneszerző irta, az alvilág folyójáról,a Styxról

tulajdonképpen telitalálat

nem kivánkozom átkelni rajta!

bűn és bűnhődés?

 valami nagy bűnt követhettünk el

s azért bűnhődünk


megtérésre alkalmas időt

mondott a pap

a minap


de azt se tudják sokan

hova kéne térniük


szerintem :

először is

önmagu(n)kba