2020. november 4., szerda

kicsik és nagyok

 nyüzsög a játszótér

apró, gondolom óvodás gyerekek, nyargalásznak össze-vissza. már szinte téliesen felöltöztetve - de fürgén szaladgálva 

ki van velük?

egy fiatal lány áll egy padnál, telefonjába merülve

majd egy másik áll mellé, beszélgetnek

közben odamegy egy csöppség

felnéz a nagyokra, meredeken, de azok nem néznek le rá...észre se veszik trécselnek tovább, pedig a kicsi rendületlenül beszél, sőt mutogat is valamit....valamerre, de egy meghatározott irányba. Többször elismétli, Hiába, azok rá se hederitenek

végül megúnja a hiábavaló ácsingózást, s otthagyja őket látom a mutatóujja irányában megy, ott két kislányka libikókázik, ő is szeretne, áll egy darabig előttük, majd azok leszállnak, mindketten, otthagyják, ő egyedül marad, s egyedül nem lehet hintázni, utánuk megy.... (úgy tűnik felesleges harmadikként)

majd úgy látom, húnyónak nevezik ki

boldogan beszalad a csuszda alá, s húny. Körülnéz, sehol se látja őket (én sem)

nehéz az élet. 

ennyi ember közt. (nagyok és kicsik közt) egyedül....

2 megjegyzés: