Pestre utazom, Szegedről Budapestre, az Intercityn, közben egy másik - Pestről Budapestre - utazásról olvasok. Lányomnak viszem fel, kérésére, Ágai Adolf (Porzó) könyvét, ezt: UTAZÁS PESTRŐL_BUDAPESTRE 1843-1907 (rajzok és emlékek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből.) A kezdeti időpont pont 100 évvel előbbi, hogy megszülettem, a záró év, 1907 pedig pont apám születésének éve. (aki egyébként Budapesten is született.)(anyukám meg a következő évben)
Az út kb. 2 és fél óra, de a könyvet olvasva észre sem veszem az idő múlását, ami nem elegendő az egész könyv elolvasására, a teljes út megtételére Pestről Budapestre, 1843-1907. Előbb érek fel Budapestre (immár), majd Pestről Budára... pont azon a Margit hídon, amiről nem rég olvashattam a könyvben, még a vonaton a Hidak c. fejezetben: "A Margit-hídnak -mely élénken emlékeztet a Pont d'Ienára, csakhogy amannál jóval nagyobb -ennek a mi második hidunknak még nincs múltja." Most viszont úgy tűnik, csak az van neki. A villamosból kinézve ijesztő a látvány, jobbról már az alacsony korlát is le van szedve, és a beton is a hid tetejéről, furkálják most is, alatta fémkolosszusok... valamikorra tán meg is újul a híd, de addig jobb ki se nézni rá a villamosablakon... ezt Ágai se dicséri, azt mondja rá..
"bár 38 évvel fiatalabb az elsőnél - ez a Lánchid! - szépségében nem vetélkedhetik vele."..."igazi karaktere nincs."
Pedig Ágai általában rajong Budapestért, mindenért ami benne van!
Ezt irja 1907-ben (apám születésének évében), az előszóban:
"Kevesen élnek már azok közül, akik velem együtt szemlélő tanui voltak annak a csodálatraméltó átváltozásnak és haladásnak, mely Budapestünket Európa legszebb és legrendezettebb fővárosai sorába emelte. De tanulságára szolgálhat e könyvem azoknak is, akik egy későbbi kornak szülöttei; megértvén e lapokból a bámulatos gyarapodásnak útját, melyen dicstelen kicsi s német városból vált ez az országnak fényes, magyar székes fővárosává.
Isten szerezze, hogy ennél is nagyobb fényre, belső gazdagodásra s külső diszre derüljön"
Vajon ma, több mint 100 évvel később mit mondhatna?
És "mondhatná-e az idegen" :míly kellemes, míly európai s míly magyar ez a Budapest!"
aliz2. ::
2010. jan. 27. 23:39 :: 4
komment
Kategóriák: kultúra ::
Címkék: Budapest, konyv, mult, utazasok
Hanna:
VálaszTörlés2010. 01. 28. 11:55
Szamoknak van jelentoseguk.Igy ez a konyv,kulon elmeny lehet,hisz Edesapad emlekere gondolni,kepeket nezni,milyen is volt anno Budapest.
p.s.: a vege nagyon jo csattanoval zarult. (sajnos)
2. kalozradio:
2010. 01. 28. 12:01
Ágai minden bizonnyal elszaladna a mai budapesti látvány hatására. Persze, vannak ott azért szép városrészek, hidak, látnivalók, de amit ő láthatott anno, az lehetne számunkra az igazi érték. Mit is mondanánk rá, ha visszamehetnénk a múltba? Retro... Valószínűleg ezt.
Az idegen meg, attól függ. Nekem kevés része tetszik, bár nem jártam még be összes utcáját, terét, de összességében nem nyerő fővárosunk látványa. Élnek ott kedves barátaink, akik tősgyökeres pestiek. Egyre kevésbé tetszik nekik szülővárosuk, de ők szerencsések, mert viszonylag a dzsumbujon kívül élnek. Egyre kevésbé éreznek késztetést arra, hogy bemerészkedjenek a város szívébe...
3. Csefimi:
2010. 01. 28. 12:42
Tanúnak hívtál, hát jöttem. ITT vagyOK! Tamás (I) kodom, bocs tanúsítom ez „Egy TALPALATNYI FÖLD”!!!
Csefimi:
VálaszTörlés2010. 01. 30. 13:12
Leragadtam, egy helyben tapos(t)ok, tudjuk, hogy egy „ház” ügyét tárgyaltuk. Csoda, hogy még van „élő” tanú, mert a „hal – száj” minden”nap” itt/ott van a „térben”, de nem szól, nem egy „Aranyszájú János”, csak ragyog! Fecsegek, mert beharangozták, hogy az egyik tanú „zsákjában” sok jellel jön. De, mit ad Isten az „összekovácsolt” érintettek „erőtől” duzzadtak. Nem első eset! Szent Habakukk felkiáltott Uram-atyám, ATYÁM Ura! Sejthettem volna… Hírekből hallom, aki (lelke) szerint szól, repül, a juhász kihűl, a bárány vízbe fagy…
Vigyorog a NAP! A lelketek „sugarát” feszegetem! Agya(l)ok azt hiszitek, ettől a NÉP „lángoló vas” láng ol(l)ó lesz? Ragyog, mint a NAP?! Aludjunk rá, mert a másnap, az egy „más nap”! Az egy „szülinaphoz” hasonló… „Hogyan mondjam el neked, Amit nem lehet? Mert szó az nincs, Csak képzelet!” …„mentés másként mentés másént mentés másként”... Lát(j)átok, lát(t)átok lelki szemeitekkel?!
Mondj valamit