SZŰKÜLŐ KISVÁROSI LEHETŐSÉGEK 2010 FEBR 20

 A napokban döbbentem rá, hogy Makón már az összes újságos bódé is bezárt! Ez egy fokozatos folyamat betetőzése volt. Igaz, közben egyre több  - főleg élelmiszer)üzletben  (áruházban)lehet kapni egyre több újságot, folyóiratot is, persze nincs köztük olyan irodalmi folyóirat , ami engem érdekelne, pláne, mikor lányom publikációi is meg-megjelennek bennünk..., (most pl. Kalligram, Műút, Szombat) de Szegeden többnyire be tudom ezeket szerezni. (a Citypress-ben - ahova viszont tegnap épp nem lehetett belépni az épület renoválása miatt) (ja, és jut eszembe még Szeged se elég nagy ahhoz, hogy Szombatot meg Műutat áruljon...(?!)*

Ha moziba akarnék menni, akkor is Szegedre kéne (mint múltkor egy egész osztály préselődött fel a távolsági buszra, az Avatár miatt (ami most egy "őrület" lett, tán még én is megnéztem volna(?), ha  - na nem renoválják a szegedi belvárosi mozit, csupán ki volt irva, hogy elromlott a 3d vetitő szerkezet...

A bezárt (Patyolat) tisztitó miatt már nem kell(ene) Szegedre menni , a múltkor felfedeztem egy tisztitóhirdető plakátot (igaz épp átalakitás alatt volt a hely, mert pár napja kiégett)

(Kórház még van. Persze nem tudom, mennyire...  el kellene mennem már a kardiológiára, azt hiszem már le is járt a beutalóm. De ha panaszom van azért-, ha meg nincs azért nem megyek...:) A fejfájásaimból is már elegem van!  Ha egy reggel arra ébredek, hogy nem fáj, az ritka jó alkalom...Kellene vennem egy magas(ító) párnát(?), hogy "ülve" is aludhassak... (azt lehet kapni Makón is...:)

Az eső meg tegnap ugyanúgy esett Szegeden is, mint Makóra érve itt...

Sőt Pesten is, mire oda ért lányom... (van, amiből mindenhova egyformán jut)

Azt hiszem , ha előre meg lehetne választani, hogy hova szülessen az ember , az inkább nagyváros lenne, mint kicsi, mert több - a lehetőség, mindenre, ami különböző életkorokban kellhet. Sőt - lehet, hogy ez nem hangzik szépen- de talán országot választva is inkább a nagyobb vagy a több lehetőségű országra szavaznék - ha előre választhatnék születési helyet. De  az ember már csakis azt tudja "szülőhazájának" tekinteni meg szülővárosának - értelem (és érzelem)szerűen is, ahova született! Ha már... Mert ragaszkodik. Még akkor is, ha ez a ragaszkodás nem kölcsönös, és nem is minden szempontból "előnyös"...

---------

* még jó, hogy net mindenhol van... (kisvárosban is) , itt sokmindent megtalálok, amit (nemlétező)újságos standokon nem (bár szövegrészt online nem mindig:( viszont lám, a keresett folyóiratok cimlapjai, ime:

A "Szombat" folyóirat ( cimlapján lyányom nevét fel lehet fedezni, épp Kafka feje fölött ( jó kis hely, nem, mondom!:)

Kafkán kivül nem csak lányom kisregényének (a Költözés-nek)  részletei olvashatók az esedékes számban, hanem férje  irása is Óbudáról.

illetve a Literán lányom tudósitása a Kafka örökség problematikájáról szóló irodalmi estről, tanácskozásról. (a Bálint házból)

2010. február 19.

Hallgatag hagyomány

Kié Kafka? A Szombat folyóirat februári számának címe igen találó, hiszen nem csak a hagyaték körül kialakult, valóban kafkai perre utal, de arra is, hogy Kafka milyen sokféle hagyomány és elbeszélés metszetében tudta és nem tudta meghatározni saját identitását is. A lapszámbemutatón ott jártunk.

• komment
• küld
• nyomtat

Amikor Szántó T. Gábor, a Szombat folyóirat főszerkesztője a februári Kafka-szám bemutatóján Kafka hagyományának elevenségéről kérdezi a meghívottakat a Bálint Házban – Uri Asafot, Jánossy Lajost, Rácz Pétert és Schein Gábort –, pár hosszú pillanatra tanácstalan hallgatás lesz úrrá a termen. Nem semmitmondó, hanem nagyon is sokat sejtetően zavart csend ez, ami maga is egy válasz lehetőségévé válik.

Kié Kafka? A Szombat folyóirat februári számának címe igen találó, hiszen nem csak a hagyaték körül kialakult, valóban kafkai perre utal, de arra is, hogy Kafka milyen sokféle hagyomány és elbeszélés metszetében tudta és nem tudta meghatározni saját identitását is. Ennyiben Kafka mindenkié és senkié (valahogy úgy talán, ahogy Borges nevezi mindennek és semminek Shakespeare-t). Jogosan kérheti „magának” művei tulajdonjogát Izrael és Németország, ahogy jogosan tekinthet rá „sajátjaként” a német, a cseh, a zsidó hagyomány, miközben akármelyik kizárólagos területéhez kapcsolni minden bizonnyal vészes leegyszerűsítés lenne.

Schein Gábor az esten emlékeztet rá: a hazai Kafka-olvasásnak is megvan a sajátos története: a háború előtt bár Márai fordított volna már Kafkát (maga a szerző azonban ezt letiltotta, saját orvosát akarta volna magyar fordítójának), Kafka valódi hatástörténete Németh Andorral kezdődik, ő ismertette meg szövegeit József Attilával is. A valódi hatáshoz azonban az az ideológiai hátszél is kellett, ami a dekadens polgári világ bomlásának megírójára tekintett Kafkára: akárhogy is, az olvashatóság ténye folyamatos és élő viszony lehetőségét hozta létre Schein szerint. Rácz Péter műfordító szerint ugyanakkor a hagyomány elevenségét nehezíti, hogy tagadhatatlanul hiányzik egy magyar nyelvű Kafka-összes. Jánossy Lajos szerint – aki a Cartaphilus Kiadónál a Töredékek füzetekből és papírlapokból kötetet szerkesztette – Kafka hagyományának elevenségéről beszélve elsősorban az oktatás meghatározó paneljeinek meghaladására kellene törekedni.

Szántó  T. Gábor a Kafka-számban Franz és Jichok címmel közöl egy színműrészletet: Franz Kafka és a számára meghatározó barát, a színész Jichok Löwy társalgásában a zsidósághoz való kötődésre és a cionizmusra való rátalálás egyfajta reményként jelenik meg az identitásának felépítésében bizonytalan Kafka számára; nem véletlen, hogy Szántó T. az esten is Kafka zsidó hagyományhoz való kötődésére és a magyar recepció ezen megközelítéstől való távolságtartására kérdez rá. Uri Asaf szerint Kafkának a saját zsidóságához való kötődése elsősorban egy személyes, érzelmi és nem a hagyományokat ismerő értelmi kötődés: Asaf mindemellett emlékeztet a Kafka szövegeiben visszatérő metaforára, ami a zsidót a kutyával azonosítja. Schein Gábor szerint ez a kutya-hasonlat elsősorban az ahumánnal való azonosítás és önazonosítás szempontjából értelmezhető: Kafka idegenség-tapasztalata ugyanakkor már nem értelmezhető a zsidó hagyományból. Kafka tehát valóban nem áll benne ebben a hagyományban, személyét inkább sokféle identifikációs eljárás nyomaként lehetne megközelíteni, Kafkára egy határokkal körül nem írható, termékeny kívül-lét jellemző. Schein szerint Kafka jelenlegi emlékezetét így elsősorban azok a hárítások és elhallgatások jellemzik, amely az állam és az egyén kapcsolatához, a saját testhez valamint a zsidóság mellett a katolicizmushoz való viszonyhoz kapcsolódnak.

Jánossy Lajos szerint Kafka zsidósággal való kapcsolatát a törvény szempontjából lehet megragadni: világa egy törvényhozó nélküli törvények világa. Jánossy szerint az apa figurája is ebben az összefüggésben értelmezhető: ő ennek a törvényhozó nélküli törvénynek a végrehajtója. Az apához való viszony az esten résztevő Schein és Jánossy szépirodalmi szövegeiben is fontos, Szántó T. Gábor így a Kafkához fűződő személyesebb viszonyra is rákérdezett. Schein szerint a Levél Apámhoz már eleve az apa megszólíthatóságáról, párbeszédbe vonhatóságáról szól. Jánossy szerint Kafka hagyományként való működését az is nehezíti, hogy a Levél fiúja egy megváltatlan fiú – személyes vonatkozásáról elmondta, hogy saját regényében egy olyan apaképet próbált megrajzolni, aki nem csak parancsoló meghatározója a fiúnak, de a fiú saját magában az apát felfedezve meg is értheti azt: Kafkánál ez a lehetőség eleve reménytelennek tűnik fel. Rácz Péter arra is emlékeztet, hogy az apával való függésnek – ahogy a Felice Baurrel való távolságtartásnak is – nem csak áldozata volt Kafka, ezek a függési viszonyok termékeny eredői is voltak munkáinak.

Arra a kérdésre, hogy hogyan él jelenleg Kafka hatása a magyar irodalomban, Schein úgy felelt, a hagyomány továbbélése pontszerű találkozásokban érhető tetten, mint például Kertész Imre vagy Borbély Szilárd műveiben. Jánossy Lajos szerint ugyanakkor kulturális emlékezetünk hagyományába szinte nyom nélkül és visszakereshetetlenül is beépültek ezek a szövegek. Rácz Péter szerint Kafka hatása mellett az életmű folytathatatlanságát is be kell ismernünk. Rácz többször megjegyezte azt is, hogy Kafkáról határozott állítást azért is különösen nehéz tenni, mert az életmű ellentmondásossága miatt szinte minden állításnak találunk ellentmondó szöveghelyet, értelmezést is. Ennek ellenére – vagy talán épp ezért is – szerencsére sem az est, sem a Szombat Kafkáról szóló írásai nincsenek híján az állításoknak.

Turi Tímea

A Műút tartalomjegyzékkel pedig épp most került fel a Literára. Ott tudom olvasni lányom kritikáját Tóth Kriszta tárcáiról,("Hazaviszlek, jó?") (sajnos (még?) csak a cimét: "Mit kíván a magyar tárca"

 és itt a friss  Kalligramm folyóirat (egyébként mindig)impozáns boritója is: 

 

  a második írás benne lyányomé: a Szerelme, Boldizsarnak c. novellája (Centauri regényrészlete után)

 

 Vettem (még , Szegeden) februári Új Könyvpiacot is, abban egy remek novellahelyzetkép értékelő irás (Tóth Ákos tollából--- jaj, ezt is már másképp kellene mondani? ... "klaviaturájából"?) - a Próbaidő c. novelláskötetről, (Restart -Próbaidő) amiben egész meghatódva olvastam  lyányom - gyerekkort felelevenitő (valószínű innen is a meghatottságom?:)  - egyik novellájáról, - annak koncepciójáról 

 

ja, és jut eszembe, majd elfelejtettem, még, a Szegedi Egyetem c. lap   http://www.u-szeged.hu/szegediegyetem... (lányom a szegedi egyetemről lejőve, az óráiról, egyet tartott a kezében, többet ő sem tudott már szerezni (úgyhogy nekem most nincs, mert ez meg persze, hogy nem kapható Makón, bár a középiskolákba, azt hiszem, küldik...)

A linkje viszont, ime, az 5. oldalon  lányom tárca(rovata),  vonaton írta, utazásokról, múlthéten, amikor épp utazott Szegedre, cime "útközben hallottuk"...

aliz2. :: 2010. febr. 20. 11:04 :: 18 komment
Kategóriák: hétköznap, irodalom, kultúra :: Címkék: egeszseg, elmelkedes, folyoiratok, konyv, lanyom, MAKO, SZEGED