no, jó... üres a postaládám... eddig azért minden évben erre a napra, (már pár nappal előbb) megbízhatóan és pontosan várt egy képeslap régi iskolámból, munkahelyemről, a névnapom alkalmából, köszöntés... most meg semmi... (?!)
magam is elcsodálkozom magamon; ezen a kicsinyes berzenkedésemen, hiszen sose kedveltem a névnapokat, nem is tartottuk otthon számon (szemben a születésnapokkal, ami annál becsesebb - mert személyes - ünnepnek számitott - számit...)
az ugynevezett névnapomról sokszor magam is megfeledkeztem... volna, ha épp az iskola nem figyelmeztetett volna rá - kedves, mosolygós, virágos tanitványokkal, osztályokkal (nemfelelés reményében?), és fülhúzogatós, harsány, jópofa, és/vagy illemtudó, szertartásos kollegákkal, (akiket ugyancsak illett ilyenkor megkinálni kis ezzel-azzal, óraközti szünetekben)...
nyugdijas korom óta meg ez a rendszeres - hivatalból jött - képeslap.
ami most nincs...
talán csak késik? s majd holnap megkapom...?
(igy is lett! :)
miért is gondolok rögtön arra, hogy lám, máris elfelejtettek! (hiszen a napokban kaptam az iskola pecsétjével, feladóként, egy igazi meghivót a gombavató bálra (azt is mint mindig,) és persze mint mindig most sem mentem el rá - kivéve amikor pár éve a lányomnak volt a gombavató bála... de szép is volt!
de ott anyaként voltam jelen, nem nyugd. tanárként...)
de olyan könnyű kiesni az emlékezetből... és olyan sok egykori, nyugdíjassá lett munkatársamnak nem is kellhet, nem is lehet, már küldeni névnapi üdvözlő lapokat... (se)...
...
u.i.kedves potenciális kommetelőim! ne tekintsétek panasznak s pláne nem provokációnak vagy akár felhivásnak fenti sorokat - az elmaradt köszöntést pótolandó! nem akarom magam ünnepeltetni... most se, mint általában...
csak rájöttem, hogy milyen gyarló is az ember (én)..., mennyire igényli, hogy bármi formában is , de gondoljanak (még) rá... (?)
aliz2. ::
2010. febr. 16. 15:18 :: még
nincsenek kommentek
Kategóriák: ünnep ::
Címkék: elmelkedes, kapcsolatok, kommunikacio
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése