ezzel kell élnünk

Bécsújhelyen  holokauszt emlékművet akarnak állítani , s mivel Strasshofból kerültek oda, többen érdeklődtek felőlem is, (mint túlélőről), meg hogy én tovább kutassak,  merthogy nekünk makóiak egy (szerencsésebb) részének első "külföldi" állomásunk az volt

egy nálam is idősebb férfi él itt a városban, szintén Strasshof volt az első állomásuk (egy kisebb fiútestvérével és hugával, anyukájukkal voltak),de emlitette, hogy csak két napot voltak Bécsújhelyen, aztán tovább küldték őket egy kimondhatatlan nevű helységbe... s legvégén (ahol mi is felszabadultunk) Theresinbe, de előtte még Bergenbelsenben is voltak. Elrémültem, az egy igazi halálgyár volt...Őrület....

s mondom is , hogy ahogy telnek az évek egyre nehezebb elviselnem...még a tudtatát is, hogy miken mentünk keresztül,,,

bölcsen bólogat

Ezzel kell élnünk --- .mondja

(hát igen, ez a túlélés fizetsége...)