akárcsak a tévében is láthatnám, dokumentumfilm... egy-egy ember , aki ismerte Ella Fitzgeraldot eleveniti föl emlékét, tetszőleges vágásokkal, s a számokba bele se lehet igazán feledkezni (mintha másodlagosak lennének, röpke illusztrációk, aláfestő mozaikok)
s csak a képeket láthatjuk valójában...
az megdöbbentett, hogy a feketék miatti megkülönböztetés mennyire sújtotta őt is, nem hittem volna hogy még az ő tekintélyt parancsoló zenei tudása, s elsöprő mellett is....
sajnos itt is a vég...nem szép, de kinek szép?!
(de sajnos az eleje is...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése