2020. január 19., vasárnap

egy betegség története (és más is)


pár éve volt egy könyvbemutató Makón, Grecsó könyvét mutatta be Szilasi László, pontosabban beszélgettek.
és ott hangzott el egy mélyen belémvésődő mondat Szilasi szájából: MINDENT MEG KELL IRNI (s ezt még részletezte is, hogy mennyire mindent)

azóta mindketten súlyos betegségen estek át, kataklizmákon, és felálltak belőle, Szilasi meg is irta egy könyvben a betegsége egész történetét, s benne MINDENT (a betegségen innen, de túl is)

annyira mindent , hogy el is gondolkoztatott, bizonyos részeknél, talán mégse kellene... ennyire ... mindent...

bravúros a szerkesztés, különösen az elején, amikor betegsége elejéről számol be, arról, amiről csak mások elbeszéléseiből tudhatott,,,s  bravurosan (kurziválva) mesél róluk is...

később kicsit összekuszálódnak a szálak, szerkesztési ismétlések is vannak benne (persze nem tudom, direkt e a különböző elmondások variációja)

feleslegesnek és nem is irodalminak érzem a leletek , emilek . smsek szószerinti bemásolását, az utca nevek sőt számok pontos megnevezését,,,

de alapjaiban megrázó a könyv,,,



a vége felé nem annyira (ebben  egy kicsit épp Grecsó Verájára emlékeztet)

nem tudom, nem tudom, valóban meg kell-e írni mindent, vagy nem ártana egy kicsit szelektálni is?




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése