2020. január 7., kedd

mjak

megvolt a januári , (új évi, s még nem évtizedi) irodalmi körünk is, ahogy a könyvtár képeit nézem, többnyire jó hangulatban telt el az a most már 2 óra

én azt hiszem túl sokat beszéltem, de mit csináljak,  ha annyi a mondanivalóm ,lakatot csak nem tehetek a számra, érdekes témák felmerülésekor

lányom utána (s közben is) hívott, megkérdezte milyen volt, s elpanaszoltam ezt..de kérdezte miről volt szó, hát azt nehéz lenne elmondani, mert elkezdjük valahol és folytatjuk sokmindenről....de minden a kultúrával kapcsolatos

a szövegkiválasztásnál is az volt az elhatározásom, hogy a kurrens, feljövő témákhoz illesztem

így olvastam fel egy álomleirásom (csak a végén mondva meg , hogy az volt, de ami ennek megfelelően kellően kusza és befejezetlen is volt, de nem is akartam irodalmiasítani, örültem hogy emlékeztem rá, s gyorsan lefirkantottam, úgy is hagytam, inkább azon gondolkoztam el közben, hogy lehet, hogy a valóságra így emlékeztem benne)

a másik szövegemről meg meg is kérdeztem, hogy vers-e, az írás körülménye volt érdekes, miután elbúcsúztam a líra múzsájától Eupertétől, és eloltottam a villanyt, jöttek csőstül a gondolat töredédek,, le kellett írnom a mobilra (no?új műfaj? mobilvers,) meg felmerült az írás körülményeinél az automatikus irás is... (tényleg:) érdekeset mondott a vezetőnk, hogy haiku,tankaszerű, persze nem szabályos, ez azért érdekes mert ő nem tudhatja, de én szoktam azokat írni), meg a szentenciaszerűséget emelte még ki.... (no még mindig nem tudom, hogy ez irodalom-e, (amit én talán túlmisztifákálva szent dolognak tartok) tőle nem is fogom...sebaj)

de ezek a szövegek amgy is csak a peremvidkn születtek (de igazán nem volt velük elutasitó)

(igazán csak egyvalakit respektálhat köztünk írói tehetségként, aki végzett is kreatív  kurzust, s így papírja van róla:) ő nem ir verseket, mint mondja nem is tud, bár elég költőiek a prózai szövegei is)

élvezem a beszélgetéseinket, bármiről szólnak, bármennyit is szólok,de legközelebb azért visszafogottabb leszek






jaj, csak azok az üres polcok ne ólálkodnának....egy könyvtárban

6 megjegyzés:

  1. Nekem is pont ez tűnt fel: az a sok üres polc!...

    VálaszTörlés
  2. Javasolni kellene a könyvtárvezetőnek, hogy a fölös, nem nagyon mozgó könyvekből irányítsanak át egy keveset, hogy kicsit megtörjék ezt a nagy-nagy ürességet. A könyvtárat látogató gyerekek rajzai is sokat segíthetnének a kongó látványon.

    VálaszTörlés
  3. majd megoldják, ez a terem funkciótlan egyelőre, rajtunk kivül azt hiszem,,, még j a könyvtár és hatalmas, nem könnyű "belakni"...ezek amatőr ötletek lennének )már bocsáss meg)

    szólok majd , de mindig elfelejtem, mert a tartalmas beszélgetés mindig elfelejteti, aztán a fotókon szemebesülünk csak az ürességgel (Ti meg csak ezt látjátok :)

    VálaszTörlés
  4. Üres polcok... itt nálunk a könyvtárban bezzeg két sorban vannak a könyvek a polcokon - legalább sorban lennének, de összevissza, teljesen esetleges, hogy megtalálom-e, amit keresek. :(

    VálaszTörlés
  5. Megvan, hatalmas ez a könyvtár,többszintes, rengeteg külön helyiséggel, ez is az..ez afféle közösségi terem (itt sakkozók, fotósok is vannak...és azt várják, hogy saját cuccokat hozzunk...persze nem lenne jó szedettvedetten...az jutott eszembe hogy tekintettel a mi irodalmi profilunkra, irodalmi folyóirtokat kéne rakni oda, azokat úgyis sajnos ki szokták selejtezni, évente, pedig irodalom van a régi lapokban is:) Itt viszont nagy a rend az egész könyvtárban.Szerintem irigylésre méltó könyvtárunk (tegnap az eldőadóteremben kiállitás nyilt pl, ma meg egy egészségügyi előadás lesz)

    VálaszTörlés