k.gy.-ről álmodok (előtte olvastam egy hosszú cikket róla, elalvás előtt, meg "kértem" is (a tudatalattim vagy mit,,hogy álmodjak (álmodjon) róla, egy kérdés megválaszolására, de az nem jött be, jött több, más)
előad valahol, én másik teremben, ahol kerek asztalok vannak, tükörre. azokat igazgatom, hogy fölfelé legyenek a tükörlapok ,,, k. gy. úgy beszél magáról mint halottról (mi tagadás már 32 éve az!)
később átrendezik a másik termet az előadás után, két hosszú asztalnál székek
k. gy visszajön , már kabátba öltözve, s az egyik székre leül, én úgy helyezkedem, hogy lássam, közelebb hozzá , kicsit srégen
majd ő ül egész közel, derékszögben mellém, s
végignéz rajtam (egy khaki szinű kötött valamiben vagyok, elég mindennapiasan) közelhajol s azt mondja : nagyon csinos vagyok, épp mint "akkor" (1969dec 31-ra utalhat, bár akkor jóval elegánsabb voltam a fekete bársonyomban, nomeg fiatalabb...) szaggatottan beszél, hogy mi volt az után, valami polgármesterről is (ezekről én nem tudok) minden szó vagy szótag után megpuszil! én alig tudok reagálni, csak hebegek...tán annyit kinyögök, hogy Talán még nem késő..... (de tudom, hogy késő , hiszen halott)
... később beszélnek róla, sopánkodva, hogy kár hogy nem irt könyvet, igy nem marad igazán nyoma...
én mondom, hogy elsősorban az interpretálásban volt nagy!
...
visszaalvás után álmodom, anyu méltatlankodik , hogy miért nem mondom el, mitől lett olyan jókedvem..
bezzeg a nagynénémnek mindig minden titkomat elmondtam...n
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése