a nolblogon olvastam, diurnusnál (Bodor Pál), "imádkozó tűnődését" :
"...kóstolj bele a jóság boldogságába, ha abból megélni nem is lehet. Egészen kivételesen a rendes, tehetséges, jó ember is megütheti a főnyereményt: a tiszta, hosszú életet, többé-kevésbé egészséget és jó családot. Milliók közül egy. Ezt kimondani azonban eretnekség, tehát inkább hallgass. "
http://diurnusblog.nolblog.hu/archives/2009/07/10/Imadkozo_tunodes/
nem értek mindenben egyet vele, de a pozitivumok megszenvedett megfogalmazásával, kiküzdésével (mint az életben is?) - igen: (a negativumok persze, hogy vannak, úgy tűnik, egyre inkább és egyre meghatározóbban) - csak nem akarom elfogadni (struccpolitika?), tudomásulvenni, ilyetén,miközben persze, hogy látom, de hiszem, mint a mesére áhitozó gyerek, hogy igenis a jóság kell , hogy elnyerje a méltó jutalmát( és nem forditva, ahogy pedig diurnus egyik kommentelője szarkasztikusan megjegyzi) - és az is kár, hogy alig meri kimondani diurnus - manapság "eretnekség"nek tartják az ilyen gondolatokat.
de nem is ezért irom (másolom) külön bejegyzésként ide -
hanem két komment miatt, amely -témába vágó -zsoltárokat idéz!
az egyik a 37. DÁVIDÉ (ideírom, legyen meg itt is):
" Ne indulj haragra a gonoszok miatt, ne irigykedj a cselszövőkre! Mert hamar elhervadnak, mint a fű, elfonnyadnak, mint a zöld növények. Bízzál az Úrban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz. Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! Hagyd az Úrra utadat, bízzál benne, mert ő munkálkodik: világossá teszi igazságodat, jogodra fényt derít. Légy csendben, és várj az Úrra! Ne indulj fel, ha az alattomos embernek szerencsés az útja! Tégy le a haragról, hagyd a heveskedést, ne légy indulatos, mert az csak rosszra visz! Mert a gonoszok kipusztulnak, de akik az Úrban reménykednek, azok öröklik a földet. Egy kis idő még, és nem lesz meg a bűnös, körülnézel, de nyomát sem találod. Az alázatosak öröklik a földet, és teljes békességet élveznek...." (...)
és még egy zsoltárjavaslat, egy másik kommentben, a 90.; ez "Mózesnek, az Isten emberének imádsága"
ebből: "10. A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb nyolcvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, amely gyorsan tovatűnik, mintha repülnénk. (...) 12. Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk. (...) 15. Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendőkhöz képest, amelyekben gonoszt láttunk. 16. Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain. 17. És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mirajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nekünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!."
.........................................
"akinek van füle, hallja"....
tűnődjünk, tovább!.... ("imádkozó"-n)
aliz2. :: 2009. júl. 12. 13:40 :: 1 komment :: Címkék: blog
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése