... lenne
Én is aránylag sokáig aludtam, megint a szokásos fejfájásra (most jobboldali homlok-, jaj!) ébredtem végül, lassanként úgy veszek be egy Saridont reggelente, mint más -gondolom -a reggelijét; de szerencsére el is mulasztja elég hamar, aztán napközben már rá se rántok --- egész másnap ébredésig, akkor kezdődik előlről. (Jó lenne tudni, mi van ott bent az ereimben, -vel --- de az biztos, hogy nem kedvelik a vízszintes helyzetet. Én se nagyon, - valószínű olyankor ("pang a vér a fejemben"?)- de aludni tartósan másképp még nem tudok, csak fekve, és bár csak akkor fekszem le, amikor már ülve elkezdek aludni, pl. itt a monitor előtt, de mégis... (Az orvosok meg mindig ülőhelyzetben vizsgálják a fejem, persze, hogy nem találnak semmi eltérést! ez most jutott eszembe!) De: JÓL VAGYOK, nem szépítgetésből mondom, hanem tényleg, pláne nem reggel.
Dél utánra (szó szerint) lányom is útra kész (ő igazán csak hétvégén és itthon tud eleget és jókat aludni a hétközi hajsza után), elindulunk ebédelni. Ha tolom a biciklit, még beszélgetni is tudunk az oda-visszaúton is.
A város is csendes, fellélegző, a hétvégén kizárt kamionok okán is.
Itthon a lépcsőházban nagy felfordulás fogad; kitárt kapu, elszórt szórólapok, 3 feldúlt , egymás szavába vágó asszony a lépcsőkön elszóródva szintén. Az egyik a korlátra hajolva jajgat. -Valami baj van?- nagynehezen derül ki, hogy a szemközti lakó,- aki mindig megcsinálja a zárjaimat, ha van velük valami zűr, meg kicseréli a neonégőket, az előszobámban, ha kiégnek, meg akivel olykor eszmét cserélünk a mindig változó időjárásról - rosszul lett, az előbb vitték be a mentők.. Pedig még tegnap is olyan jól volt... mondják.
Mondom, vigaszul is, de komolyan így is érzem: biztos jól lesz majd, ezután is!
Reméljük.
aliz2. :: 2007. szept. 16. 13:46 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: egeszseg, elet, epizod, kapcsolatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése