megfigyeltem:
öreg korára
mindenki
botladozva jár
elvesztve egyensúlyát
ahelyett hogy végre
megtalálná
***
Istenem!
mit kerestem,
kit kerestem
egész életemben?
nem kellett volna!
minden megtalált volna
ami csak kellett
aki csak kellett
már tudom
***
megtalálni magam
miért akarom
mikor úgyis elveszitem
egyszer
***
mindent elveszitünk
mikorra elmegyünk
végleg
nincs mit sajnálj...
menj hát
könnyű léptekkel
***
ezt a lázas forgatagot
itt hagyom -
nem jó rá gondolni
hogy mozognak, rohannak
ugyanúgy az emberek
utánam is
mint előttem
de jó is elgondolni
hogy lesznek
hogy ugyanúgy feljön a nap
reggel
és az unokám csicseregve
kel fel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése