átiratok

Nem szeretem őket. Mondhatni gyűlölöm.Nem igazi, talmi, álságos. Bosszantó.

Mindig valami pótléknak érzem.Az eredetiség hiányával. És leegyszerűstésnek is. A dolgok könnyebb végének.

Szükségtelen és felesleges.

"Kevésbé hatásos"- mondja épp a Bartók rádió műsorközlője - mintha egy jó énekesnő énekelné, ....Milyen igaz!-mig irtam ezt, az Éj királynője ment zenekari átiratban...Szörnyű volt. Csak épp a lényege veszett el.

(aztán bekonferál valami eredetit , igy:"Ez izgalmasabb lesz , mint az imént hallott Az éj királynője...

ha-ha-ha... igazán nem nagy kunszt neki izgalmasabbnak lenni)