túl sok érzés és gondolat van bennem, kicsordul,.
remélem nem kiüresedés, vagy pláne a vég előtti szakasz jelöli , mint egy finálé... bár olyan
egyben van minden: múlt, jelen.... csak a jövőnek (reálisan) nem nagyon maradt helye
...
s most hallom egy riportban Fodor Andrástól: nekem egyre jobban szaporodik a múlt, szűkül a jövő... (egyetértek)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése