ez az az élő "festmény" , amit reggelente láthatok, illetve tovább is, olykor délig, mert marasztal!- az iróasztalom mellől, az ablakkeretben.
most ilyen , friss, szines lombos. erős, új, üde...
és főleg élő. nagyon élő. eleven.
gyakran nézek ki rá a szobából.
ki a fényre.
mert ha még a Nap is rásüt, még szebb és dinamikusabb a látvány.
és vissza is hat.
Éljen a tavasz! Éljen az élet! A mindig újrakezdő, feltámadó/
aztán a marasztalás mellett olykor éppen arra csábit ez a látvány, hogy kimenjek bele. bele a képbe!
Mint Csudálatos Maryék...
aliz2. ::
2011. ápr. 21. 22:09 :: még
nincsenek kommentek
Kategóriák: fotó ::
Címkék: elmelkedes, foto, idojaras, termeszet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése