a legünnepibb pillanatok
azok voltak, mikor
irodalomórán elkövetkezett
a művek bemutatása
előtte várakozásteli szünet
hiszen váltani kellett
hétköznapiról valami másra
a csönd maradt
söt elmélyült
visszafojtott
figyelemmé
borzongató volt
csak a szavak éltek s
ünnepin szóltak -
szent szavai
az irodalomnak
minden költőnek,
irónak
hálás vagyok
hogy interpretálhattam őket
hogy beléjük bújhattam
jóllehet "ideiglenesen"
s felemeltek
naggyá tettek
ha csak látszatra is -
köszönöm nekik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése