régi szerelmeim közül
már csak egy él
(ő is matuzsálem)
(de ugyanúgy szólitott meg
nem rég
mint mikor még
szeretett -
tán ma is,
meglehet -
mindegy)
a többi hiánya
megkérdőjelezteti
hogy voltak-e
egyáltalán
számomra
(voltam-e
számukra)
vagy csak
létük hiánya
maradt hátra.
Igy múlik el
minden
igy múlunk el
a magunk és
egymás számára
a gomolygó
mindenségben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése