azt hiszem az egész blogomnak valami ilyesféle alcímet adtam, még az elején, a sok közül
mai röpke msn beszélgetésünk is efféléről (is) szólt az unokahugommal
talán nem veszi rossz néven, hogy kicsit felidézek ebből a beszélgetésből: -
arról volt szó, hogy közös unokabátyánk tegnap telefonált, gratulált lányomnak a szülinapja alkalmából, amire most unokahugom hívta fel a figyelmét, mint kiderült, a fiáéval együtt, mert pár nap eltéréssel van a két gyerek szülinapja, s mondja azt meg se emlitette, persze, hogy épp aznap volt az övé is, épp amikor beszélgettek. Erre én, mondom, persze, mi már (főleg én, a 10 év plusszommal) akár ne is számoljuk az éveinket!) Én amúgy se szeretem az évfordulókat számontartani, a szilvesztereket különösen nem. Egyáltalán az un. "ünnepeket" nemigen kedvelem, - illetve szeretem a felemelő, ünnepi pillanatokat, a spontán ünnepeket, amik nincsenek előrejegyezve a naptárban. És a hétköznapokat? -jutott kis késéssel ide a kérdés, amit tulajdonképpen már előbb megválaszoltam, illetve: a hétköznapokat szeretem tulajdonképpen ünnepivé tenni - jöttem rá magam is.
aztán hamar vége szakadt a beszélgetésünknek, mert kiderült, hogy estére Varnus Xaver koncertre készülnek....
én meg kissé irígykedve, gyorsan elbúcsúztam, jó "ünnepet" kívánva nekik!
aliz2. :: 2007. okt. 28. 21:31 :: még nincsenek kommentek :: Címkék: elet, hetkoznapok, internet, kapcsolatok, koncert, unnep
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése