2021. október 26., kedd

PÁRHUZAMOK 2010

 

10 órakor kapok egy sms-t lányomtól, már az (újvidéki) egyetemről, hogy ne felejtsem bekapcsolni a klubrádiót, mert mindjárt kezdődik a Havas műsora, melyben Gyurit (férjét) interjúvolják Leipniker  azaz  Lantos Péter könyvéről a Sinek és Sorsokról (mit ő mutatott be, még szeptemberben, a Bálintházban)...  (A könyv eredeti  cime: Paralell lines)

Havas Henrik szinte lázas izgalommal vezeti fel a témát, borzasztó  izgalmas könyvnek tartva - és nem is a szerző "hihetetlen" kutatómunkája taglalására tér ki igazán, bár elismeréssel megemliti,  hanem - minthogy  észrevehetően - a szerzőt "Lantos professzort" is , szülővárosa: Makó érdekli, fontos neki (hiszen visszalátogat) , ezt emeli ki a könyvéből, a Makóról írtakat:

"A város jóminőségű hagymájáról volt nevezetes. Ennek termesztése egészen a XVI. század elejére nyúlik vissza, de csak a XIX. század második felében bevezetett, tökéletesített termelési módszerek és a zsidó kereskedők sikeres piaci tevékenysége indította meg a település igazi  gyarapodását.(Ennek eredményeképp Makó gyorsan városiasodott, Magyarország vidéki települései között az elsők egyikeként épített megfelelő utakat és vezette be az elektromosságot.) Havas hozzáteszi, analógiaként, hogy egy szakdolgozatban hasonló összefüggéseket talált Kecskemét vonatkozásában, ott is a zsidó kereskedők  oldották meg (szalmávalbélelt kosaraikkal) - a jóminőségű kajszibarack Európába szállítását, és hogy az ő jóvoltukból épült a kórház, ők villamosították a várost...

...És a mai generációknak nagyon kevés tudása van minderről;  - mondja Havas- , hogy mit köszönhet Magyarország a zsidó polgároknak...

Makóra és a könyvre visszatérve utal rá, hogy a szerző nagyapja korszerű fatelep tulajdonosa, aki vezetési módszerekben, gépesítésben élen járt... csak aztán  hogy szakadt meg a család kapcsolata a környezetével.. ? - kérdi; (mint a tanár, aki pedig tudja, tudnia kellene a választ!? nem?) itt már bekapcsolja interjúalanyát (2-szer is megszakadt  vonal után,) szó lesz arról, hogy egyik rendszer se engedte a polgárság önálló életetét, a holokauszt és az utána következő se igazán - szerencsére - azért a történelmi valóságnak megfelelően nem egyenlőségjel kerül a két korszak közé) (a holokausztban a könyv szerzője apját s majd bátyját is elveszti!)

Szó van még másról is - ugyancsak a könyvből, (de mi , érintett makóiak ismerjük mindezt a korabeli dokumentumokból is) -- Havas most a "Lantos professzor"  könyvéből olvassa döbbenten, a makói polgármester  saját, házi rendszabályait a zsidók ellenében:

"A zsidók hivatalos ügyeit úgy kell intézni, hogy felesleges szóbeszéd ne folyjon. Zsidó ügyének elintézése magyar ember ügyét nem előzheti. Tilos kezet fogni zsidóval. Zsidónak beadványok elkészítéséhez segédkezet adni tilos. Városi alkalmazott zsidó társaságában sehol nem mutatkozhat. Zsidónak strandfürdőjegyet eladni és zsidókat a helyi parkba beengedni tilos."

a beszélőtársként stúdióba hivott Schmidt Mária megemliti, hogy - bár nem ismeri a makói történelmet - kár, mert igy éppen nem stimmel Makóra, amit mond: hogy a német megszállás után sok köztisztviselő lemondott- és újakat neveztek ki, akik nem egyszer túlteljesítettek - nos, a makói polgármester nem új volt, hanem a régi - ezeket a rendelkezéseket viszont mindenesetre a német megszállás után, 1944 április 25-én hozta (a megszállás márciusban kezdődött.)"dr Vári György" itt visszakapcsolódik, ezután jöttek a gettósítások, deportáló vonatok mondja, és részben Schmidt Mária szavaihoz kapcsolva ugyan - idézi Randolph Braham-t , a holokausztkutatók doaenjét-  aki elismerte , hogy valóban  volt sok tisztességes köztisztviselő, aki lemondott, de volt sok olyan is, aki részt vett.... (Bibó is figyelmeztetett erre a felelősségre, hiszen  Horthy is hivatalában maradt, tehát van folytonosság a megszállás előtti és utáni periódus között.)....

megint Schmidt Mária veszi magához a szót , elterelve a fővonaltól illetve saját fővonalára vissza, miszerint a náci - a kommunista ideológia szinte azonosan (!?) polgárellenes; de a műsoridő lejár félbemarad az elkezdett téma , Makó és zsidó polgárainak sorsa Lantos (Leipniker) Péter könyvében...

... de folytatódik, másképp, váratlanul:

........................................................

pár perc múlva hírek következnek, a legfrissebb hir Makóról jött:

"Leverték és összetörték Makó egykori főrabbijának, Kecskeméti Ármin emléktábláját mút éjjel... Az emléktábla helyére festékszóróval feliratot fújtak...."






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése