ŐSZI VERŐFÉNYBEN 2010

 

azt mondja lányom tegnap a telefonba, hogy egész más a hangom, sokkal "jobb", mint tegnapelőtt volt...(amikor egész nap esett), és ő ezt annak tulajdonítja , hogy gyönyörűen süt a Nap. (Én nem vagyok ennyire időjáráscentrikus, illetve azt hiszem, több külső-belső összetevője, okozója lehet ilyen vagy olyan hangulatunknak - (persze valószínű ő is így gondolja  illetve neki időjárástól függetlenül is általában jó hangulata van - szerencsére!:)de a már megjelent novemberi  Elixir egész számát a depresszió-nak szánta... és valószinű a novemberrel, az őszi időjárással összefüggésben, és az is tény , hogy fényterápiát alkalmaznak depresszió ellen és sikeresen, és az is biztos, hogy egész más elkezdeni úgy a napot , hogy felhúzom a redőnyt, és elkápráztat az őszi verőfény. Hiába van hideg mindemellett, a látvány, az aranylás már önmagában meleget áraszt... mégis. A biciklimről leszállva a főtér környékén, kedvem is lett sétálni egyet (javul a lábam is! a szemem meg teljesen kitisztult) igy aztán töprengő gondolataim közepette jó kis feloldás volt ezeket az aranyló, napsütötte  fákat lencsevégre kapni, az újjá varázsolt, szintén a napsütésben aranyló panelfalak előtt,

és hiába is előttük ezek a fekete, kopár,  lombjuk vesztett fák az előtérben. Mögöttük ott a ragyogás, ami áthat mindent.

Még.

aliz2. :: 2010. okt. 28. 21:54 :: még nincsenek kommentek 
Kategóriák: fotó :: Címkék: egeszseg, elmelkedes, folyoirat, hangulat, idodjaras, lanyom, termeszet