szerelmetes fél óra hegedűn

befutottam:

újra koncert, térzene (vagy ahogy látom sarok zene)

Szecsődi hegedül, könnyedén, fejből - szivből

a közönség nem túl méltó

egy egy padon ülnek magányosan....szétszórva, ahol meg többen, ott röhincsélnek, hangoskodnak, a melletteme levő padra a maglnyos ficko mellé ül egy másik, de csak annyi időre mig elfúj egy cigarettát(!)

de kénytelen vagyok átevickélni a túloldalta, az éttermi asztalok előtt még van egy üres pad..
de itt meg mögöttem hangoskodnak, telefonálnak....

a tévések is elég zavaróan mozognak...

azért élvezem a hegedűt is, örök (hűtlenül elhagyott) hangszerem