többre is bukkantam , mint reméltem volna
többnyire elajándékozta,vagy lezseren falvédésre használta a fahibákat letakarandó... ütött s kopott kincsek,... mappákban látom számtalan portréját , amiket többnyire a kórházakban, klinikákon csinált felépülésekor, ápolókról ,betegekről, orvosokról.... s de ennek is a javát oda ajéndékozhatta... meg csendéletek, virágok.....virágok... (ezeket láttam, amikor piacról jövet festette)
bukkantam olyan képekre is, amiket sose láttam...
pl ezt, az 1972.est
aktualitása miatt (anyák napja) felrakom
nagynagynénimet Erzsi (erzsó) nénit ábrázolja Márta lányával, akit 15 évesen elvesztett egy osztálytárstól korrepetálás közben elkapott végzetes agyhártyagyulladás következtében....
ő 10 évvel a kép készotese előtt , 1962ben halt meg. (Márta jóval előbb...25 körül)
késpbb rátaláltam a fényképre is, ami alapján készült a kép
és szembetűnő, hogy Erzsi néni arca szebb az anyu képén és főleg lágyabb, szomorúbb, féltőbb mintha előre vetitené a nagy tragédiát (vagy , az én raconalista lányom szerint ez már belemagyarázás? de nem....
és szmomra az is megható s elgondolkodtató, hogy anyu megörökitette őket, ennyi idő után
(én ekkor már 29 éves voltam, anyu 64 )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése