néha eszembe jut egy-egy név, arc korai életszakaszomból, azóta se találkoztunk, de most eszeveszetten keresnéd, google, facebook, talán előhozható, de nem, nevük is változhatott, külsejükről nem is beszélve, talán nem is interneteznek, talán már...semmit se csinálnak....
örök emberi veszteségeink
viszont megmaradnak örökgyereknek, örökfiatalnak
Bogáti Marika a szép, komoly nagylány, és bohókás vöröshajú kisöccse, ahogy köpködi a falakat nagy megdöbbenésemre hazafelé az utcán... (hát én egyből ki is ábrándultam belőle)
Klein Lázár bácsi rokonai.....Budapestről, ők második szomszédaink voltak, kedves, magányos zsidó házaspár....(később volt egy háztartási alkalmazottuk is, mosolygós vidám kócos kis cigánylány, nálam pár évvel öregebb csak , vele szoktam néha találkozni,,, s beszélgettünk is...régebben!)
egyszer náluk aludam, mikor anyut Vásárhelyről jövet nem találtam otthon (moziban volt)
Marikának meg egyszer úgy megörültem, hogy anyu munkahelyére rohantam be elújságolni, meg elkéreckedni?, elcsúsztam a lépcsőn és fölrepedt az állam, ömlött belőle a vér... úgy kellett összekapcsolni a rendelőben
hol vagytok? ti régi játszótársak...hgy vagytok? .vagytok?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése