2020. február 23., vasárnap

a csizmamosó dadus

ott ácsorog oldalt a cuki pultjánál, melegitőben, megöregedve. már nem friss, nem rohangál, csendesebb is.bizonyára nyugdijas

de én emlékszem fiatal harsány . korából. hogy is ne emlékeznék, mikor berakta az óvodában a mosógépbe lányom  számára  nem elég tiszta fehér csizmáját. Bosszúból, jopfiskodásból ? (dadai hatáskörét alaposan túllépve) Hamar kiderüt, hogy tönkre is tette ezzel, beázott.  Másnap korareggel úgy mentünk lányommal a cipőboltba, hogy én kitapostam előtte a havas utat, ő meg a nyomomban  az átázó hófehér de most már használhatatlan csizmában. Kaptunk - ideiglenesen- egy vacak rózsaszint, (szezon közben már nem nagy a választék) visszafelé az óvodába már abban ment

sose tettem szemrehányást a dadusnak , hogy túlteljesitett (de tényleg, miért is nem!?), persze meg se köszöntem (amit tán elvárt volna ? :)

de most, ha még sokáig ácsorog cukipultnál, lehet, hogy odamegyek....( szerencsére erre nem került sor, előbb távozott, takaros kis sport cipőjében..vajon a mosógépben mossa azt is?)

persze a hó azóta elolvadt

remélem unokám csizmáit nem mossák ki szorgalmas dadusok ....


1 megjegyzés:

  1. azóta kedvesen elbeszélgettünk, mondta, hogy kicsinekd is milyen ügyes volt a Timi

    VálaszTörlés