egy nő jön velem szemben, szép arcú, nem túl fiatal, a feje egy sállal szorosan bekötve. ódivatúan... mosolyog rám, mint ki ismer , ismerős nekem is, a festőművésznőre gondolok, akihez jártam nyári kurzusra ,de nem ő, egy asszistensnő a fogorvosomnál, akik nagyon várnak rám (évek óta kések), fogadkozom,hogy megyek,megyek is, 10 perccel 12 előtt érek oda, közben ez a kardiológia lett, egy volt osztálytársam, kollega, igazgatóm, van ott (VSM) aki egyébként már meghalt, és el is ment a társa már, kiderül, hogy ez a kardiológia, és ide nem jó ilyen későn jönni, mert ilyenkor már felmehet a vérnyomás, és nem mutatna rólam reális képet
(ennyit orvoslásaimról:), tegnap kérdezte a lányom, mostanában nem kell mennem orvosokhoz?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése