2024. június 17., hétfő

egy mozgalmas nap fele -

 fölöttébb mozgalmas és aktiv napom volt ma

Azzal kezdődött, SZegedre mentem be a zsinagóga



kiállitótermébe  erre a kiállitásra:


én is küldtem anyagot a rendező Kriszta kérésére,

ez a kettös kép pl



nade ne rohanjak előre, igaz?) (bár elég rohanós volt az egész nap)




meg két versem is ki lett nyomtatva (amit Kriszta interjúfelvételekor olvastam fel, és "megtetszhetett neki", úgyhogy fel lettem kérve elmondásukra is a megnyitón (de annyian voltak s annyira nem volt levegő, hogy a hosszabbról lemondtam...(nehogy elájuljon valaki vagy esetleg én(?) (viszont még a kezdés előtt meginterjúvolt a szegedtv)



meg láttam a két antológiánkat is:


1 órával előbb bementem, meg volt beszélve hogy unokatestvérem Dóra is átjön Kanadából azaz már Vhelyről (hasonló összejövetelről) de ő nem jött be előbb, igy aztán nagyon kevés időnk maradt egy kis beszélgetésre a zsinagóga padjaiban, kicseréltük, amit hoztunk, ő megint egy paksaméta levelet mit anyuval Magdinéninek irtunk (már Háború és béke terjedelem)

én meg odaadtam a lefénymásolt családregényünket, két Marosvidékkel, amiben irtam, a családunkról)



aztán rohantam a buszhoz, hogy elérjem a makói programokat (fotókiállitás, és gála! de arról legközelebb---de addig is: 

gyönyörű volt, felemelő (a gála)

***

Nők és gyerekek a szegedi holokausztban – Szegedi Híradó – 2024. 06. 17.
Versek, képek, naplóbejegyzések – ötven, a deportálást átélt szegedi személyes emlékeiből nyílt kiállítás az újzsinagógában. A Szegedi Zsidó Hitközség kutatói azt tapasztalták, hogy még ma is nagyon nehéz beszélni arról, ami 1944-ben történt. Az emlékkiállítást a holokauszt 80. évfordulója alkalmából nyitották meg.




11, 55 -







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése