2024. március 31., vasárnap

Rudolf Steiner és az angol vizsgám

 Az antropozófia, Rudolf Steiner  Makovecz óta újra téma lett..

én elég rég ismertem meg

Szegeden, egy könyvesboltban , az egyetemi kollégium közelében (ahol egykor én is laktam, 5 évig)...s ahol az angol nyelvvizsga volt

azt hiszem a laborvizsga részére nem is értem oda, kislányom nem tudtam hajnalok hajnalán elvinni az óvodába, de még lett volna remény a pontszámokkal a szóbelin

sokat kellett várnia soromra, lementem hát egy közeli könyvesboltba,s itt bukkantam egy Rudolf Steiner könyvre, mi annyira magával ragadt , hogy nem mentem el a szóbelire



angol vizsga fuccsba ment, de elkezdődött egy antropozófiás majd teozófiás korszakom... amiért csak hálás lehetek..

de az a vizsga mégis csak hiányzott,....

se-se

 Már nem ábrándulok ki 

semmiből se


Csak mert bele se...

tanári koncert

 Bartók születésnapján igy illik , koncertet tartani a valahai Bartok iskolának, de mivel pár napra rá van Istók Margitnak , az egykori zongoratanárnak, - kit nagy személyi kultusz övez- is,  , mintha inkább  az ő emléke lett volna jelen..

mindegy

az Istk Margit koncert bérlet jegy tulajdonosok sorsolásáról a végén ki is jöttem (bosszantó amúgy is ha muszájból vannak ott a gyerekek, s nem tudják lekötni őket, vagy odahatni, hogy csendben maradjanak , legalább másokat ne zavarjanak a zeneélvezetben

mig bent folyt a dijkiosztás - az összes tanár jelenlétében -a bejárati ajtó mellett észrevettem egy nylonzacskóba becsomagolt füzetpaksamétát, 50-es számmal



az iskola 50. évfordulójára adhatta ki a Marosvidék (2018-ban?)

belelapoztam

ismerős rajz, Timi lányom grafikája (mit az IM dijazottak oklevelébe "gyártott" még iskoláskorában



minden fejezet előtt, meg olvasom a nevét az Istók Margit dijasok közt, 1994-ben , 9 évesen, először kapta meg, (akkor még élt Istók Margit, igy megvolt a személyes kapcsolatuk,) majd 5 évre rá még egyszer kamarazenészként is 



meg ott a neve  zenekonzervatórimba felvettek közt is  (amivel nem élt...)



(megvettem, kettőt, támogatói jegyként 1000-1000Ft.igy legalább nem ingyen hallgattam a hangversenyt

ami különben eltekintve a zavaró tényezőktől szép volt, de rövid



nekem egy fuvolás tanárnő volt felfedezés

újabb kedvenc Piezzolám különösen szépen játszotta egy másik fuvola tanárnővel







reciprok

 

Idővel megkopik a test


De fényesedik a lélek

2024. március 30., szombat

vigyázz a nénire!

 akkorát estem a biciklimmel, hogy csak na, szerencsére nem tört semmim, csak a térdem sérült meg, kicsit vérzett, de katonadolog

egy ember rögtön ott is termett felsegiteni, még mondtam, várjon egy kicsit, hogy összeszedjem magam, nagyon készséges volt, mondtam, hogy leülök majd egy padra, oda is elkisérni akart, de mondtam én már nehezen járok baleset nélkül is, azért is biciklizem...

leültem félig napozni, fotóztam is

nem ültem vissza a biciklimre, később ki is derült, jól tettem, mert leesett a lánc!

igy aztán toltam, a bicikliúton...

jött szembe egy pici lány biciklivel, az anyja a gyalogrészem , s odaszólt a lányának


Vigyázz a nénire!


(hát igen, ha ő nem vigyáz magára, már kisovodásoknak kell (?)

esés

 esés közben mar benne vagy

nem tudod visszacsinálni

pedig még nem estél el

minden lelassult

de nem állt meg

majd csak a földön szétterülve

de hiszen tudtad is előre


fájsz de nem tört el semmid

míg konstatálod, ülsz egy darabig

összeszedve szétszórt csontjaid

segit is egy jóember talpra állni

megtartva a hónod alatt


megköszönöd neki

de köszönni kéne Istennek is


megint csak vigyázott rád


az irodalom reménytelen szerelmese

igen, az voltam

egész életemben...


ideje kijózanodni már!

(életem alkonyán) 

2024. március 29., péntek

az öregedés

 van egy video az öregedésről, nagyon tudományos előadás ,de érdektelen, viszont az elején elhangzik egy definició féle az öregedésről, ami telitalálat:

a túlélő képesség csökken az egyedi kronológia idejével...

az egyedek fenntarthatósági problémája az öregedés



citátum

 Turi Tímea idézet

CITATUM.HU
Turi Tímea idézet
Mindenki mögött egy láthatatlan kéz tartja rendben a dolgokat.

passio a katolikus templomban

 egy kedves ismerősöm mint szereplő Máriamagdolna, meghivott Passiojátékukra a katolikus templomba



eltekintve a félhomálytól )(nekem minden homályos egyébként újabban?) jó volt

bár kicsit féltem esetleges antiszemita beütésektől ( ez jogos is egy bizonyos film óta különösen)

de nem kellett volna

már a plakát is megnyugtató volt

Ki ez az ember?    ( maga a kérdés, s hogy embernek tekinti ... Jézust)



Pontius Pilatus egy régi gimista (szinészi ambiciókkal, engem fel is keresett diákszinpadomban de aztán nem járt , nem ért rá? mást gondolt?) ma 3 gyerekes közjegyzőként,élvezte a szerepét, jó is volt benne (bár kisség túllépte darab adta határait)



az külön tetszett hogy keresztül-kasul járták a templomot a   virágvasárnaptól a Golgotára menő sőt onnan a sírba vivó úton a szereplők, népesen,  szélen ültem de ilyenkor beljebb csúsztam a padon (s nem is fotóztam illemből)

Jézust végig rabbinak szólitották (ez nekem külön jól esett, nem tudom, hogy az őt játszó papnak is-e)

a hangja nem tetszett, sehogy se tudtam Jézushoz illeszteni, hamisnak hatott



de egészében jó volt minden, kissé katartikus is lehetett volna

ha nem lett volna egy utójáték melyben drága közjegyzőnk Pontius Pilatus szerepéből kiesve bár félig megtartva - előáll  vicceskedve,  magán jellegű ajándékaival--






könyvekkel a mentális egészségért

 

beszélgetés Turi timivel

fogjunk össze alapitvány




van hangfelvétel, szerencsére, 1 órás,  próbáljátok meghallgatni, érdemes:

https://www.youtube.com/watch?v=InXIejzmEys



tudom, de...

 én tudom, hogy van (túlvilág), egyszer már, életem egy válságos korszakában , többször is megbizonyosodhattam róla, csodával határos módon, nem is, csodaszerűen!

és mégis...

bizonytalan és szkeptikus vagyok, (különösen részleteket illetően), s ha belegondolok, tán félek is...

(lányom rég mondja, hogy ő jobban fél az örökkévalóságtól, mint annak hiányától

én mindkettőtől...(?)

2024. március 28., csütörtök

nem az vagyok ki voltam egykor

 megrázó élményben volt részem ma a Bankban szokásos ügyfélátvilágitási-azonositási művelet alkalmából. (amivel azt igazolom, hogy nem vagyok se pénzmosó se terrorista) S mikor már a nyilatkozat aláirásához jutottam, kiderült, hogy ez nem lett elfogadva! Másodszori próbálkozásra se. Mert hogy egész más az aláirásom, mint a mintán (mint kiderült 2012-ben ) volt. Meg is mutatták. Tényleg. Bár enélkül is tudom, hogy megváltozott az irásom, mint ahogy én magam is. (igaza van a grafológiának!)

nade igy, hogy már nem én vagyok én, azaz nem vagyok azonos önmagammal, mi a helyzet,(szabályosan kicsúszott alólam a talaj)  börtönben végzem? :) 

De azt mondta a banki hivatalnok, hogy ő már azonosított, az aláirás előtt is. Most jut eszembe hogyan? mivel? mikor az elkért személyi igazolvány fotójára se hasonlitok, az a 30 év előtti (1994-es) fotó egyáltalán nem a mostani fizimiskám mutatja....

(végül is új irásmintát vettek, 7 aláirásból csináltak egy nemlétező ideális 8-at, egy művit, ahhoz képest mér sikerült hasonlót létrehoznom, mit már elfogadott a gép

hm...

***

vigaszokat keresek, mentő körülményeket

a postán újabban arra kötelezett az alkalmazott hogy a nyugdíjam átvételét olvashatóan irjam, minden betűt ki (eredetileg mindig elnagyoltam a legvégét és egybeirtam a vezeték és utónevem - ez igy eleve eltérés az eredeti irásmódtól!

 A mintán papirra tollal írtam, s nem képernyőre, akadozva,  valami fura tollal, aminek nyoma csak utólag látszik

na és végül a legszórakoztatóbb magyarázatot lányomtól kaptam

ő csöppet se volt meglepődve

azt mondta, ez általános, s ez azzal magyarázható, hogy elszoktunk a (kiírt) kézirásunkól, egy ismerősünk irt is erről a fb-on, ő hasonlóképp járt mint én, s ezzel magyarázta

kapaszkodjak ebbe ,,,(?) álvigasz

tudom én az igazat,. Arannyal :  "nem az vagyok , ki voltam egykor"

2024. március 27., szerda

meggondolatlan reggeli sóhaj

 Jajistenem, 

néha úgy érzem

hogy már nem bírom el

az életem!


***

Visszajött a derékfájásom. Hurrá!(vagy igazán el se ment, csak hatott a gyógyszer)), amit már nem szedhetek..

Találtam mg egy szemet, el is múlt tőle.

És fel is irták újra.

Ha nagyon fáj bevehetek egyet.

Nem birom már ha fáj valamim...

Most nem fáj. :)

cipelem tovább az életem :I)




a fürdő új részlegének átadása

 Vasárnap - virágvasárnap, ahogy a "meglepetésvendég" és szónok miniszterelnök emlékeztetett rá, a megnyitó ünnepségen, mire, 10re, elállt az eső is, bár a nap csak ritkán sütött ki, a tolongó tömegre...



valóságos népünnepély volt, de - ha van ilyen - jó értelemben

bár persze nem sokat láttam..

egész tartalmas szónoklatok hangoztak el, nem csak a miniszterelnök szájából, Makovecz szelleme ott lebegett, (ég d föld között) nem csak a csodaépitményen mellettünk...



(engem sokakkal csak az bánt... hogy épp az uszómedence szorult ki - a (egy hatalmas!)  fürdőből)

ebéd után újra megnéztem a "Hagymatikum" (ki tudja miért e név? ) új szárnyát, most kevesebb emberrel,


bent is


kint is


 tényleg nagyon szép...(s ez enyhe kifejezés rá)









2024. március 26., kedd

hiába

 Keresek egy csendes zugot

Hol nem zavar senki es semmi
De hiaba minden
Ha bennem
Dübörög
A lelkem





kontra Kosztolányi - szomorú, boldog dal

 

"Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,
a kincs, amiért porig égtem.
Itthon vagyok itt e világban
s már nem vagyok otthon az égben."


Már nem vagyok itthon e világban

de még nem vagyok otthon az égben 


És nincs meg a kincs se!

2024. március 25., hétfő

a láthatatlan karmester

 A lathatatlan karmester beint

S intésére megszólalnak fák s virágok
Elkezdődött a tavasz szimfóniája
Boldogon hallgatom



két évszám közt

 belefáradtam (_fásultam?) a családfámba

arra hogy az életek két évszámba szorulnak Születés - halál

történhet közbe bármi, ez a lényege, mi stabilan megmarad

zsidóknál a halál évszáma mellett pontosan feltüntetve a hónap, nap is, mindig

gondolom, a jahrzeit, a gyászévfordulók miatt

de azt is meddig tarthatjuk?! amig élnek, akik még ismerték...

de hamarosan az ő életüket is lezárja a halál idejének dátuma

Igy múlik el a világ dicsósége

Sic transit gloria mundi


nade tán mégis csak az a lényeg, mit csiná(lt)unk a két évszám közt

(csak ez a családfák személyeinél olykor nem látható vagy röviddé zsugorodik

a mi családunk azt hiszem, h, I, - kivétel ebben... s ez tölt el örömmel

"jól dokumentáltak+ van mit kutatni - s ez nem lehet véletlen

nem igen éltek hiába, minden időkben, évszámok ide-oda)


(adnak munkát, s kutatásukkal tán tartalmasabbá teszik az én két évszám közti létemet is :)


mi az elég s mi a sok (arasznyi létünk)

 Furcsa dolog történt velem két napja reggel...Nem tudom álom volt, de mindenesetre ezután ill ekkor (erre?) ébredtem fel

Két ember beszélget, ... az egyik (már?) hallgat, a másik elég durván rászól az őt hallgatóra (és szabályosan hallom is a hangját):

-Mondd (itt a megszólitott neve E..) mit akarsz? MÁR ELEGET ÉLTÉL!

****

ha úgy tetszik másnap folytatódik,

elküldtek nekem messingeren egy videot (amit viszont már 10 éve láthattam...)

Tvrtko beszélget az elfeledett egykorid táncosnővel-szinésznővel, Svájcban, és a beszélgetés végén -ahogy illik - azt mondja a hölgynek, hogy "Isten éltesse nagyon sokáig!"

Mire a hölgy keserűn nevetve reagál: "Köszönöm, de nekem ez már igy is TÚL SOK."


(86 éves! A beszélgetés után nem sokkal meg is halt..

***

Az álom(?)beli hölgy nem tudom, hány éves lehetett... az "elég"re....

TIMI ÉS ESTERHÁZY VALAMINT FANCSIKO ÉS PINTA 2020 MÁRC 24

 Esterházy Fancsikó és Pinta című könyvéből Turi Tímea olvas fel.



Ez volt lányom első nevezetes olvasmánya, amibe szabályosan beleesett, pedig közben gimikiránduláson voltak, s inkább ezt olvasta, semhogy elmenjen a többiekkel a discoba

2024. március 24., vasárnap

Hans Stephan Max Pionsker testvérei

 Edwin Franz Albert Pionsker

sz 1932 december 19 Bréma
h 2000 december 9 Hadfield, Victoria, Ausztrália (szívelégtelenség)

Temetkezés  helye:   



Northern Memorial Park, Fawkner, Victoria, Ausztrália








Fia Michael Pionsker

Carlton, Victoria, Ausztrália


Ulrich Joseph Pionsker


sz1937 ápr 18
h 2013 márc 30

Waltraud Margarete Glade (Pionsker)



sz 1930 nov 10 Bréma

h 2023 ápr 24 Melbourn Ausztrália

28 leszármazott


most vagy soha

 megnéztem ezt az u.n kurzusfilmet

csak azért hogy legyen saját véleményem ne másokét szajkózzam elfogult eleve elhatározottságból (valaki szörnyűlködött is emiatt...

HÁT VOLTAK RÉSZÉRTÉKEI,  (gyönyörű képek!)DE AZ EGÉSZ ELHIBÁZOTTNAK MONDHATÓ



már ha hitelességet keresnénk egy u.n. kalandfilmben, sőt akciófilmben,aminek lényege a fikció

najó de akkor ne beszéljünk Petőfiről és a többi márciusi hősről, se Szenrei Juliáról, kitalált brigantikról pláne ne

R.P a (nemlétező)tömegek bűvöletében éghet már évtizedek óta, jutott eszembe , elnézve a zászlós tömegjeleneteket, s mindig egy kicsit felnagyitja :)



egyvalamit végképp nem értek



szegény Juliát eleinte nagyon félti Petőfi az eseményektől, még haza is szalad közben megszakitva a forradalmat, sürgős családi dolga miatt...

Julia épp kedélyesen teázgat, a rájuk törő brigantival (osztrák titkosügynök) félelmetes karabélyával, mit elrejt de időnként előránt)...de valójában - szerencsére -kétballáb

akivel később olyan közelharcba kerül, hogy miután bejelentette férjurának, hogy gyerekük lesz, csak félteni tudom... aztán -előreugorva - december 15-én,    szerencsésen megszüketik a gyerek! megkönnyebbülök...  (ez viszont tény! néha az élet a legjobb dramaturg!)


ja, mellesleg eszembe jut Babitstól Petőfi koszorúi:


"
Hol a szem, szemével farkasszemet nézni?

Ki meri meglátni, ki meri idézni
az igazi arcát? "



EZ, MOST, NEM AZ VOLT


2024. március 23., szombat

az új torony

 bekanyarodom a hagymatikum előtti térre

s hirtelen az elémtáruló látvány elámít, már fotózom is



közben mellettem elhalad egy házaspár

a férfi elől-

DE SZÉP!  - mondja hangosan, amire én magamban gondolok)

de mögötte a felesége dohogva rákontráz:

ugyan mi szép ebben a Makóban?!

(Hát én nem értem, nem látja,vak?)


vőm hetiszakaszai - az elhivásról most

 vöm minden héten pénteken a bet orimban sziporkázik, a heti szakasz értelmezésekor, a régit közvetíti de a mának szólón, élvezetesen,, igen

újabban, észrevettem a Szombat folyóirat is közli (jól teszi, bár a zoom közvetitésekkel én is élvezhettem, de igy legalább maradandóan megmarad:


                                                                    Vári György

s szólította Mózest, és beszélt Hozzá az Örökkévaló, ez Mózes harmadik könyvének nyitómondata. A mondat első felében nem derül ki, ki szólította Mózest, Isten csak a mondat végén kerül elő. Az összes egyéb esetben Isten szépen bemutatkozik, és nem közli külön a szöveg, hogy Mózes hívást hallott, Isten egyszerűen elkezd beszélni, elmondja, mit akar. Akkor most mi történt?

Mi azt szoktuk gondolni, hogy az Ég néma, üres, hozzánk már nem szól az Örökkévaló Isten. Pedig amikor először voltunk színházban, amikor először láttuk a bölcsiben a gondnok bácsit dolgozni, úgy éreztük, mi is valami ilyesmit szeretnénk majd csinálni: színészek és szerelők lenni, akik mindent meg tudnak csinálni és bármivé lehetnek. Szólítást hallottunk.

Amikor valóban találkozunk valakivel, eszükbe sem jut, hogy az, hogy nekünk igenis ő az egyetlen, butaság, mert hát annyi férfi és nő él a földön és annyira kevéssé különbözünk egymástól tulajdonképpen, hogy lehetetlen, hogy legyen közöttük „igazi”.

A munkánkat – Max Weber, a nagy szociológus szerint nagyon is bibliai alapon – hajlamosak vagyunk „hivatásnak” nevezni, mintha lenne valaki, aki elhívott erre a munkára minket. Röviden szólva: jelentést tulajdonítunk az életünknek, értelmet látunk belé. Úgy halljuk, hogy egy hang hív Bennünket, hogy a világ dolgai szólnak Hozzánk. Hirtelen, hétköznapi helyzetekben felkapjuk a fejünket. Mintha valamit üzennének nekünk, mintha valamit kérnének tőlünk, valamire emlékeztetnek minket.

Így járt Mózes is, először hallotta meg a hívást, aztán ismerte fel a forrását, Istent. Ez az üzenet már elsősorban nekünk szól, hogy mi is megtanuljuk felismerni Őt hétköznapi elhívásainkban. Nicsak, ki beszél – csodálkozott el Mózes. Ja, helló, Isten.

De miért most hívta el, ha már eddig is folyamatosan kapcsolatban voltak?

Azért, mert ez a könyv az Istennek felajánlott áldozatokról szól. Mert életünk értelme, jelentése nem lehetünk mi magunk, csak valami olyasmi, ami rajtunk messze túl van. Az, ami belőlünk másra vonatkozik, az, amit másokért teszünk, szerelőként, orvosként, színészként, mindegy.

Az áldozatra a hetiszakasz a „korban” szót használja, amelyet a károv, vagyis „közel” szóból képez. Ha áldozatot hozol másokért, kilépsz mások felé önmagadból, elengedsz, könnyűvé, könnyebbé válsz, Isten hívását követed, az áldozat lényege, hogy közel kerülj hozzá. Hogy, ahogy Mózes, felismerd a hívásban, abban, amiben igazán jó vagy, amit Neked kell elvégezned, Isten szólítását.

Isten hívás, az, amivé lenned kell.

A szerző a Bét Orim reformzsidó közösség vallási vezetője  

művészet, tudomány és mi

 Furcsa az emberi "szerkezet" működése

sok múlik azon, hogy mire áll rá!

mit választ.

az én fejemben már megfordult párszor, hogy én tulajdonképpen igazán nem is választottam..bár - szerénytelenség lenne elhallgatni - több dologhoz volt tehetségem.. a művészetek különösen vonzottak, a tudományos kutatás kevésbé, (véltem, minek irni 9 könyvből egy tizediket, végül is a tudományt (a bölcsészetet ) választottam, ha csak középiskolás szinten iletve csak a tanitásdó keretein belül művelve is...)

a művészet háttérben maradt, de feltört bennem szimfonikus zenekarokban, rajzolgatásban, szavalásban, szinjátszásban azaz diákszinpadvezetésben, s olykor versirásban is..

mikor a napokban valaki azt emlegette, hogy milyen sokoldalú vagyok, pironkodtam de el is hárítottam a dicséretet, azzal, hogy semmit se csinálok tökéletesen, teljességgel...

ő azt mondta, ettől vagyok szabad...


hát igen szabadon  bukdácsolok ide  s oda

mostanában hogy kutatással foglalkozom, a családfámmal illetve révén a történelemmel is (ami pedig  mindig is távol állt tőlem, de csak addig amig nem döbbentem rá, hogy mi vagyunk a történelem) mintha berozsdásodtak volna művészi hajlamaim

de nem baj

mindent nem lehet egyszerre

most erre állt rá a agyam, s a szivem is....

de teljességgel..... (a tökéletességet úgyse érhetjük el soha.) de igyekszem, amennyire csak tudok...

TIMI VERSE AZ ÉSBEN 2020 MÁRCIUS 20

 











Turi Timea

Jónás, a cet


2020. március 20.


munka hosszú, a nap rövid.
Láttam Ninive polgárait
átverni egymást a piacon.

Körbekárosították egymást,
ha a másik félrefordult,
keresztbebujálkodták a házasságokat.
Vétkeztek szóval, tettel és gondolattal,
mert a szó tett, és gondolkodni
csak szavakkal lehet.
Felmásztam a legmagasabb hordóra,
ahonnan ellátni a partig,
onnan ordítottam:
Térjetek meg egy nappal a halálotok előtt!
De a fogam kihullott,
sűrű fésű nőtt az ajkaim közé,
duzzadni és dagadni kezdtem,
és az uszonyommal valóban elsodortam
pár értékes cserépedényt.
Micsoda szégyen, fújtattam volna,
de nem kaptam levegőt.
Így vergődtem a tenger felé.
Azóta itt élek: egyenlő távolságra
a felszíntől, a szárazföldtől és a mélytől.
Néha azt játszom, hogy fennakadok
egy hínáron, pedig hatalmasabb vagyok
bárkinél. Magányosan fúrom magam körbe.
Amikor nem sírok, hallgatom, amit a víz
felém sodor: a ninivei piac csevegését.




bocsánat, gumibot

 az udvariasság kiment a divatból, sose voltam udvarias önmagáért, de

vannak dolgok amik túlmutatnak a szabályokon, amit zsigerből érez az ember, főleg azt, hogy nem zavarok másokat!

persze lehet, hogy mindenre figyelmtetetni kéne bennünket  előbb?

sose felejtem el . utaztunk, és az almacsutkát úgy dobtam be az ablak alatti kis szeméttartóba, hogy a karomal kénytelen voltam a mellettem levő nagynénim előtt ezt tenni

rám szólt, csodálkoztam, de szégyenkezve tudomásul vettem - és megjegyeztem!


a napokban a menzán a pénztár előtt állni kellett mert a pénztárosnő eltűnt. 

a tálca előttem-mellettem,  a pult párkányán, mögötte a kancsók meg poharak készenlétbe

jött egy kapucnis lány és one zsenir az ételem fölött átnyúlt 3 hatalmas köves giccsgyűrűjével a poharakhoz

nem birtam ki, valami rosszalló megjegyzést tettem,..

még mindig nem jött a pénztáros nő , jött viszont egy másik lány aki még jobban bevacakolt az ételembe ...

na de hogy teljes legyen a kép, az első lány megint jött, és képzeljétek el azt mondta, hogy BOCSÁNAT

elolvadtam

vagy hallotta a dorgálásom, vagy megjött a jóérzése?


később láttam- hallottam mert fennhangon beszélt az iskolaőr

kb ott állt meg ahol imént a kapucnis lány

elnéztem a gumibotját

azért remélem nem használja!!!!




2024. március 22., péntek

Ottó Arnold PIonsker

 te

 

 

 

Ladányi Ida
édesanyád

 

 

Löwinger Mária (Bárány)
édesanyja

 

 

Bárány Irén (Ungár)
anyja

 

 

Ungár Mária (Vissza)
édesanyja

 

 

Eliézer Bak József rabbi
apja

 

 

Zvi Hirsch Bak rabbi
az apja

 

 

Jakob ben Moses Bak
apja

 

 

Chava Bak
az anyja

 

 

Naftali Herz Koma Ashkenazi
az apja

 

 

Dewle Koma
a testvére

 

 

Taube Flasche
a lánya

 

 

David Löb Flasche, zum Birnbaum
fia

 

 

Täube Emden
a lánya

 

 

Gelche Schwarzschild
a lánya

 

 

Baruch Amschel Schwarzschild
fia

 

 

Caroline Stiebel
a lánya

 

 

Pauline Schloss
lánya

 

 

Caroline Plonsker
a lánya

 

 

Otto Arnold Plonsker
fia



Caroline Slossz ill Pionsker fia





SZ 1904 május 29
KÖLN

H 1994 FEBRUÁR 24  89 É


Kalker temető, Köln, Németország 
Közvetlen család:

Max Plonsker és Caroline Plonsker fia Walburga Plonsker
férje Martha Kievernagel volt férje Edwin Franz Albert Plonsker apja ; <privát> Plonsker ; Hans Stephan Max Plonsker ; <privát> Plonsker ; Maria Elisabeth Plonsker és további 6 személy Herbert Franz Joachim Plonsker és Heinrich (lll) Plonsker testvére


TESTVÉREI  HEINRICH, HERBERT, JOACHIM

FELESÉG  WALBURGA PIONSKER BEUER MÁRTHA KIEVERNAGEL

Gyerekek. edvin FRanz Albert Pionsker, Ulrich Pionsker, Mária ElisabethPIONSKER, Hans Max Stephan Pionsker

Testvérek Herbert Franz Joachim ,  Heineich Pionsker

FIAI 


H ANS STEPHAN MAX PIONSKER



SZ 1925 SZEPT 17

BRÉMA

h 2016 DEC 21   91

Hans szerint az egyik szakaszban a nácik bebörtönözték, mert nem rendelkezett a megfelelő személyi igazolványokkal.

Azt is írta a "Grün ist meine Farbe" című könyvében, hogy a háború utolsó néhány hónapját Ghetto Therienstadtban töltötte apjával, Otto Plonskerrel.